SZÍVÜGYEM

SZÍVÜGYEM --- Felkészítés (26-29. nap) -- 2005. nov. 18-21.

Szívműtét: Előkészület, -- felkészítés, -- szívműtét, -- intenzíven.

18-án átmentem az Érsebészetre a Városmajor utcába, pontosabban: Fiam átszállított autóval. Elbocsátottak, emiatt aztán nem rendeltek, nem is rendelhettek mentőt számomra a Kardiológiához. (!!!???) Papírforma szerint ugyanis a Kardiológia gyógyultan (otthonomba) bocsát el, és mint új kóresemény lesz az Érsebészeti felvételem. Csak egy órányi késéssel érkeztem meg a Városmajor utcába, mert a János kórházból elbocsátó zárójelentésem sem készült el időre. Egyébbként a zárójelentés lényegesebb adatai az alábbiak:

Diagnózis: Stenosis valv. aortae signif. Insuff. valv. ao. gr. I. Insuff. valv. bicusp. gr. III-IV. Insuff. valv. tricusp. gr. II-III. Pulm. hypertonia. Fibrill. auric. chr. Hypertonia. Diabetes mellitus (2-es typ). St. p. cholecystectomiam.

Felvételi státusz:Kp.feilett. enyhén obes. Bőr, látható nyálkahártyák eltérés nélkül. Icterus, cyanosis nincs, lábszár oedema tap. Kóros nyirokcsomó nem tap. Pajzsmirigy norm. tap. Emphysemás mellkas. Mindkét oldalon renyhén kitérő rekeszek, magas rekeszállás. Teljes, éles, nem dobos kop. hang. Érdes alaplégzés. Laterális szívhatár az MCV vonalat 3 hujjal meghaladja. Arrhytmiás szívhangok, szívcsúcs felett holosyst zörej, mely vezetődik a bal hónalj árok irányába. Ao felett kaparó jellegű durva syst zörej, mely vezetődik a nyaki nagyerek irányába. RR: 100/80Hgmm P: 85/min Artéria dorsalis pedis mindkét oldalon jól tapintható. Has a mellkas szintjében. Puha, betap. Kóros resistentia, nyomásérzékenység nincs. Hepar tompulata megtartott, nem maius. Lien nem tapintható. Vesetájak ütögetésre nem érz. Kornak megfelelő mozgásszervi status. Paresis, organicus neurológiai eltérés nincs.

Vizsgálati eredmények

Labor; Mellkas RTG; Echocardiographia; Hasi UH; Fül-orr-gégészet; Szájsebészet; Urológia; Szemészet; Angiológia CDS vélemény; Rizikó status eredményei megegyeznek az előző zárójelentésben közöltekkel.

Bakteriológia: orr: neg. torok: neg.

EKG kontroll: pitvarfibrill.,    kamrafr.: 85 /min, kp tengelyállás,     II,III,aVF-ben sekély T.     QRS: 0,09 sec.    fr.: 80/min, egyebekben idem.

Urológia (kontroll): Vizelet F: neg. G: neg. inguinalis mycosisa, balanitise szanálódott. Vél.: gyógyult.

Aneszteziológiai konz.: Betegnél szívsebészeti beavatkozás előtt cholecystectomiát terveznek. Vizsgálat idején beteg enyhe dyspnoeról panaszkodik, pulmok felett szörtyzörej nem hallható. Az anamnézisében leírt megbetegedések miatt a narkózis magas rizikóval vállalható. A beteget a műtét és az altatás kockázatairól és esetleges szövődményeiről (úgymint: szívelégtelenség, légzési elégtelenség, szívritmuszavar) és az esetleg ezzel kapcsolatos további kezelés lehetőségeiről tájékoztattuk.

Sebészeti Konzílium 2005.11.16. Dr. Fógel Kristóf: HC után panasza nincs, láza nem volt, passage rendben. St: hasa fiz neg., kóros nem tap, nyom érz nincs. Sebe pp gyógyult. Th: varrat ex, mc, kötés. Holnaptól zuhanyozhat. Sebészeti kontroll 1 hónap múlva. A sebe pp. gyógyult, váladék nincs, így váladéktenyésztést nem tudtunk levenni.

Epikrízis:

Felvételkor fizikális statusában keringési elégtelenségre utaló eltérést nem találtunk, EKG-n norm. kamrafrekvenciájú pitvarfibrillatio volt látható, tensiója a fiziológiás tartományon belül volt. Echocardiographiás vizsgálat során tág pitvarok, szűk, hypertrophiás, megtartott systolés funkciójú bal kamra vizualizálódott, significans aorta stenosis, jelentős mitralis és tricuspidalis insuffitientia, pulmonalis hypertonia mellett. Carotis duplex scan során érdemi szűkületet okozó eltérés nem igazolódott.

           A betegnél coronarographia történt, melynek során érdemi szűkület nem vizualizálódott. Tekintettel a súlyos vitiumokra, a klinikumra (effort dyspnoe, pitvarfibrillatio) szívsebésszel egyetértésben (Dr. Szabolcs Zoltán Docens Úr) műbillentyű implantatiót tartunk szükségesnek. 2005.11.15.-én kontroll szívsebészeti vizsgálat történt (Dr. Kassai Imre Egyetemi Tanársegéd Úr), mely alapján telefonos egyeztetés után a beteg a mai napon felvételre kerül az SE Ér- és Szívsebészeti Klinikára az opus elvégzése céljából.

            Tekintettel epekövességére, amely gócként szerepelt, a tervezett szívműtét előtt cholecystectomia elvégzése történt Sebészeti Osztályunkon 2005. 11.05.-én. Postoperatív időszakban 24 óráig Központi Intenzív Osztályunkon monitorozták, postoperatív szövődmény nem igazolódott. Az Intenzív Osztályon történt bennttartózkodása alatt az osztályon MRSA infectio zajlott, emiatt a betegnél kontakt szűrés történt negatív eredménnyel. Kontroll sebészeti vizsgálat során a varratszedés megtörtént, per primam sebgyógyulást észleltek. Kontroll sebészeti vizsgálat egy hónap múlva esedékes.

            Urológiai kontroll vizsgálat során a korábban igazolt balanitis sanálódott.

            A mai napon osztályunkról elbocsátjuk. [Lel51118]

Kassai doktor már többször is izgatottan telefonált, biztos akart lenni az érkezésemben, Vámos doktor úr pedig eltűnt, egyes nővérek szerint valahol a zárójelentésemet gépeli, meg aláírásra vár... Végül minden rendben volt, megérkeztünk a Városmajor utcai klinikára, és felvettek a műtendők közé. Az első emelet sarokszobájában, az utcai fronton helyeztek el. Szekrényt egy ideig még nem kaptam, mert egy előzőleg műtött holmija még ott volt a szekrényben, így aztán az én ruhadarabjaim, meg csomagom az ágyam végén és az ágy alatt sorakozott néhány napig. Ez egyrészt a kórház zsúfoltságát mutatja, másrészt a szűkös pénzügyi helyzetet, amely nem enged meg tartalékokat. A pillanatra megüresedett ágyra már is felvesznek új beteget. Ilyen az ágyszám leépítés, az egészségügy racionalizálása, a konvergencia. Olyan következményekkel jár, amit a beteg állítólag nem szenved meg, a minisztérium szerint észre se lehet venni, csak a várakozás, az idegesség, a rendetlenség ami tapasztalható, de ez egyesek szerint már politikai ügy, az ellenzék hazaáruló aknamunkája...

Vizsgálatok sora kezdődött meg. Vért vettek, EKG-t készítettek, megröntgeneztek. Bonyolult kórházon belüli folyosó- és lift labirintusokon keresztül elszállítottak a Gaál József utcai oldalon lévő új részlegbe, szív-echó vizsgálatra is. A vizsgáló orvos kétségbe esve állapította meg, hogy az epe-műtétem friss sebe miatt megengedhetetlenül korai a műtét. "Szét fognak tépni a szívműtét kemény igénybevétele, a mellkas feltárása során" -- állapította meg. Megnyugtattam, hogy a sebészek majd bizonyára újból össze stoppolnak, legfeljebb úgy néz majd ki a hasam, mint a tubarózsa. Az se tetszett neki, hogy MRSA-fertőzött vagyok. Dühbe jöttem, és kifejtettem, hogy a fertőzöttségnek csak a veszélye forgott fenn, még nincs labor eredmény. (Az igazság az, hogy a negatív labor eredmény már megvolt, csak velem még nem közölték.) Erőszakosságom eredménye volt, hogy nem küldött el a doktornő további várakozásra, hanem respektálva a műtét sürgősségét, megvizsgált, és utamra bocsátott, előkészíthettek a műtétre. Jóval később tanulmányoztam át, hogy az elbocsátó zárójelentés már közölte, hogy a labor vizsgálat negatív eredményt mutatott ki az esetleges MRSA-fertőzésről! (Csak a kisördög súgja, hogy lehetett egy belső utasítás, ami szerint ha lehet tegyenek várólistára, a sok műtétre váró miatt. nem tudom, nemis feltételezem ezt az utasítást komolyan, de látva a jelenlegi -- vagyis a 2008-as évben tapasztalt -- botrányos felvételi ügyeket, sokszor hajlandó voltam ilyen hátteret sejteni. No de ne legyünk spekulációk rabjai, sikerült a sürgősségi esetemnek érvényt szerezni...)

A délután folyamán, mint minden nap, több vizit is volt. Este Kassai doktor is megvizsgált. Most már biztos volt a hétfői műtét. Előkészületül egy orvosi kesztyűből és egy darabka dréncsőből kialakított léggömböt adtak (a kesztyű száránál volt a műtéti műanyag csődarab rögzítve), ezt az összeállítást kellett naponta többször és minél nagyobbra felfújni, minél kevesebb lélegzetvétellel. Most még ez csak gyakorlás volt, de a műtét után a mellkas és tüdő rehabilitációjához nagyon fontos lesz. A szobatársakkal versenyben fújtuk fel a kesztyűinket -- ki tudja gyorsabban és nagyobbra felfújni -- talán egy kicsit komolytalanra vettük a feladatot. Az egymás közti tréfálkozós hangulatunkat ezen a téren az ápolószemélyzet felé is gyakoroltuk, de ők a heccelődésünket megadóan tűrték. Mi meg a hatalmasra -- a szükségesnél többszörösen nagyobbra -- felfújt kesztyűinket hivalkodva tettük ki a szekrényünkre. No de végül is a játék elérte a célját, jócskán fejlesztettük a légzés technikánkat. Az erednény szempontjából közömbös, hogy kényszeredetten, vagy játékosan végezzük el a szükséges gyakorlatot: elvégeztük és ez javunkra szolgált...

Szombaton, 19-én, többszöri, rendszeres vizsgálat volt részünkre, ami a munkaszüneti nap miatt meglepett, a János Kórházban tapasztaltakhoz képest nagyon eltért. Ott ilyenkor hétvégén csak a legszükségesebb vizsgálatokat végezték el, és az orvosok közül is csak néhány volt benn. Itt, a Városmajor utcában szinte teljes létszámmal dolgoztak a hét végén is. Ismét vita tárgya lett a cukorbetegségem. de lassan kiegyezem a 2-es cukorbetegséggel, amit tablettával kezelnek. Számomra furcsa volt, hogy eddig csak az inzulinos betegeket tudtam cukorbetegnek, erről a 2-es típusú cukorbetegségről nem is hallottam. Valami olyan kép kezdett most kialakulni bennem, hogy a társadalom nagy részét az orvosok potenciális cukorbetegnek tartják és kikiáltják rájuk a tablettás kezelés szükségességét, előírják a diétás életrendet. Gyógyszerezik őket és izgatottan várják a cukros tünetek jelentkezését. Nem tűnt számomra igazolhatónak az aggodalmuk, a kórteremben velem elhelyezett cukorbetegek sem tudtak meggyőzni ennek az aggályosságnak a jogosultságáról. Mert való igaz, hogy a cukorbetegségnek súlyos következményei, más betegségekre végzetes kihatásai vannak, de ha a betegség kialakulását még nem is tudják időben diagnosztizálni és kezelni, egy kissé indokolatlannak érzem a drasztikus, drága, és a mindennapi életben szinte megvalósíthatatlan életforma, a cukros diéta rákényszerítését embertömegekre. A mindennapi életben igen nehéz az egészséges életforma és a gondtalan életvitel egyensúlyát megvalósítani. Hol van a higiénia, az okszerű egészséges étrend, szokások (kávé, dohány, fűszer, autó, stb.) határa? Mi a legésszerűbb arány a kockázatok elkerülése és a gondtalan élet között? Nehéz, és egyszerű ember számára eldönthetetlen problémák ezek... A kellemesen elviselhető életforma biztosítása pedig drága és körülményes. Ráadásul nem is biztos, hogy indokolt...

Most, itt naponta többször is szorgalmasan mérték a vérnyomást, a lázat, vérmintát vettek. Hárman voltunk hétfői műtétre betervezve, így mi kiválasztottak, becsületes előkészületnek értékeltük az igyekezetüket. Délután meglátogatott a leendő altatóorvosom, Dr. Matkó Ida. Kezében volt az eddigi vizsgálataim időközben vastagra duzzadt dossziéja, ellenőrizte ő is az adataimat, részletesen kikérdezett minden előzményről. Elmagyarázta az altatás folyamatát, a lehetséges komplikációkat, minden kockázati tényezőt. Ismét döntés előtt álltam, meghátrálhattam volna a várható következményektől. Megint szabadon dönthettem, ráadásul a doktornő sem hatott rám túlságos szimpátiával. Valahogy más volt, mint korábban Nyulasi doktor úr, aki nagyon megértő, együttérzést sugárzó ember volt. Matkó doktornő számára csupán egy ügyfél voltam, akivel a sors szeszélye összekötötte. Elsősorban csak egy veszélyforrást jelentettem, és kevésbé látott bennem aggódó lelket, legalább is én ezt akkor így éreztem. Persze nem volt rideg, vagy érzéketlen, inkább csak talán túl hivataloskodó. Úgy tűnt számomra akkor, hogy kötelességből, forgatókönyv-szerűen mondott el mindent, tőlem érzelmeket nem várt. Megegyeztünk, hogy mindezen fenyegetés dacára is vállalom a műtétet, és aláírtam a szükséges nyilatkozatokat, amikben beleegyeztem műtétbe, altatásba, valamint kinyilvánítottam, hogy szabad döntéssel vállalom a kockázatokat.

Vasárnap, 20-án ismét vizsgálatok sora következett: vérvétel, vércukorszint megállapítása három óránként, vérnyomás mérés, véralvadás-vizsgálat. Sok látogatóm volt, Zsuzsó, Fiú, Manja, Sámson Laci, de még Boldvai is, aki Oltáriszentséget hozott számomra. Kicsit élettől-búcsúzó hangulat lett úrrá rajtam, de ezt igyekeztem a látogatók előtt titkolni, bár a buzgó vendégjárás kissé az átmenet hangulatát ébresztette bennem (, no meg még éltek bennem a műtéti előkészület során felélesztett kockázati esélyek utógondolatai). Megkezdték a műtéti előkészületeket: mellem megmaradt szőrzetét is leborotválták, ebédre csak levest kaptam, este viszont csak beöntést.

Hétfő reggel, 21-én teljesen műtéti hangulatban ébredtünk, a reggeli műtétre előirányzottak megkapták a beöntést, a zsibbasztó bogyót. Mi délutánra tervezettek csak éhkoppon vártuk a sorsunkat, és csak a szokásos vérvétel, vérnyomás mérés, valamint a hőmérőzés volt a sorsunk. Nagyon jó hangulatunk támadt, mert a szomszéd ágyon fekvő, és elsőnek beütemezett Feri bácsi roppant friss volt, vidáman tartott szóval minket, a perceken belül megkezdődő műtét minden előkészületi izgalma nélkül. Közeledvén a műtét ideje, mindenki a készülődésre sürgette, ő azonban csak járt-kelt, tett-vett, matatott, csomagolgatott és beszélt, beszélt. Pizsamában szeretett volna a műtőbe indulni, de a nővérek végül a kötény szerű leplet erőltették rá, amit nagyon furcsa viseletnek tartott (annál is inkább, mert attól kezdve kénytelen volt már az ágyban maradni).. Az egyik reggeli vizit után már sürgették, hogy fejezze be a holmija csomagolását, mert mindjárt el fog kábulni a gyógyszer (a "dili-bogyó") hatásától. Végre így már sikerült az ágyra kényszeríteni. Ágyán ülve szellemeskedett tovább a kötényéről, a sürgetett rámolásról, meg arról, hogy íme a gyógyszernek nincs is semmilyen hatása rá. Aztán egyszer csak hanyatt dobta magát Feri bácsi, és hangos horkolásba kezdett. Azt hittük, még mindég humorizál, de nem, mert tényleg, pillanat alatt elaludt a "dili-bogyótól". Számomra kedvező volt ez az intermezzo, mert nem értem rá, magammal foglalkozni. Imára így is bőven volt lehetőségem.

Alig vettük tudomásul az altató gyors és hirtelen, előjelek nélküli hatását, amikor nyílt a kórterem ajtaja, a főorvos jött a szobába. "Örömmel közlöm, hogy a műtétek ma elmaradnak, vigasztalásul soron kívüli reggelit kapnak a műtétre várók." -- jelentette be. Nem tudtuk meg, ugyan mi is volt a hirtelen programváltás oka. Egyesek szerint valamilyen fertőzés történt, mások szerint az intenzív osztály volt zsúfolt, és nem fogadhatta volna a frissen műtötteket, de a legvalószínűbb, hogy egy szívátültetés kötötte le a kórház teljes orvosi kapacitását. Mi, félig előkészítettek örömmel reggeliztünk meg, a koplalás és a menetrendszerű, soron következő kórterem-kitakarítás után bőven volt helye a potyareggelinek. Alig fejeztük be a reggelit, amikor egyszer csak magához tért és hirtelen felült Feri bácsi. Csodálkozva körülnézett, és azt kérdezte: "Már meg is műtöttek?". Nem akart hinni a fülének, hogy majd legközelebb műtik, most nyugodtan reggelizzen meg.

Vegyes érzelmekkel telt el a nap. Egy elhalasztott műtét, amire az ember már igencsak nekidurálta magát, valami űrt hagy az emberben. Most fel kellene lazulni, de majd újra kell kezdeni a lelki felkészülést, meg aztán mi lehetett a valódi oka az egyébként sürgős műtétek halasztásának...

<<< >>>

BEVEZETŐ Bevezető -- betegen -- kórházkóstoló -- vizsgálatok -- döntés -- kimenőn -- érfestés

MŰTÉTEK - Epeműtét Sebészet -- epeműtét -- lábadozás -- felépülés

- Szívműtét Előkészület -- felkészítés -- szívműtét -- intenzíven

- Utókezelés Szíves elbocsátás -- vizenyős javulás -- vizesen

REHABILITÁCIÓ Ferenc kórházban -- hazabocsátás -- kontroll

IMAÉLETEM Előzmények -- Rádöbbenés -- Választás -- Belenyugvás -- Átrendeződés -- Remény -- Újrakezdés -- Víz, víz -- Visszatérés -- Kétévesen

IDŐPONTOK A betegségem időpontjai

DIÉTÁK CUKROSDIÉTA (Cukorbetegség -- Kezelés) -- EPE-DIÉTA -- SYNCUMAR (tabletta -- diéta -- profilaxis)

VEGYES Edzésprogram -- Epeismeretek -- Életmód (Vörösbor) -- Szívműködés és műtét -- Terhelési értékek -- Meditáció -- Fájdalom

Személyekről -- Szent Ferenc Kórház (Tahy-interju) -- Szívsebésze ti Klinika -- Új Szent János Kórház