BESZÉLGETÉS DR. JERMENDY GYÖRGY ORVOSPROFESSZORRAL

(Lásd még a cukros diétáról és a kezelésről mellékelt cikkeket.)

A legfontosabb ok a testtömeg felesleg, az elhízás, illetve az ennek alapján kialakuló inzulinrezisztencia. A kialakulásban azonban örökletes tényezők is szerepet játszanak. Az inzulinrezisztencia mellett a kórfejlődés során a béta-sejtek funkciózavara, a csökkenő inzulin elválasztás is megjelenik.

A cukorbetegek 90 százaléka a 2-es típusba tartozik. Népegészségügyi, egészségügyi ellátási és gazdasági szempontból tehát a 2-es típusú cukorbetegség okozza a nagyobb gondot. Sőt, családi szempontból is, mert ez a betegségtípus gyakran halmozódik a családban.

A cukorbetegség örökletes hátterét egyébként rengetegen kutatják, de egyelőre nem születtek igazán hasznosítható eredmények (nem véletlenül mondogatják, hogy a cukorbetegség örökletessége a genetikával foglalkozó kutatók rémálma). Ennek valószínűleg az az oka, hogy a betegség sokgénes természetű, következésképp sok helyen következhet be „hiba". Zavar támadhat a bélben a szőlőcukor felszívódásában és a máj glükóz szintézisében, valamint a sejtek felszínén levő inzulin receptorok szerkezetében és működésében, hogy csak néhány példát említsek.

Azt szoktuk mondani, hogy statisztikailag valamivel nagyobb esélye van erre, mint az olyan családba születő gyermeknek, akinek nincsenek cukorbeteg vérrokonai. Nem törvényszerű tehát, hogy a gyermek is cukorbeteg lesz. Arra azonban nagyon ügyelnie kell a szülőnek, hogy a gyermeke ne hízzon el, mert az is hajlamosító tényező. Étkezzen egészségesen és mértékletesen, és sokat mozogjon.

E betegség l-es típusának klasszikus tünetei vannak: a beteg feltűnően gyakran szomjazik meg, sok folyadékot iszik, sokszor kell vizeletet ürítenie, látszólag ok nélkül fogyni kezdhet, s bőrfertőzése és altesti viszketegsége támadhat. Ezek a panaszok előbb-utóbb hozzánk, orvosokhoz kényszerítik, s már a tünetei hallatán tudjuk, hogy mi a baja. Ezt azután vércukorméréssel megerősítjük.

Gondunk a 2-es típusú cukorbetegséggel van, mert az lappangva fejlődik ki. A betegségre gyakran csak negyven-ötven, sőt, akár hatvan-hetven év fölött derül fény. Előfordul, hogy tünetek híján akkor figyelnek fel a betegségre, ha például jogosítvány szerzése vagy megújítása végett szemészeti vizsgálatra kerül sor (a szemész már olyasmit vesz észre, ami öt-hat éve meglevő cukorbetegség szemészeti szövődménye), valamilyen ok miatt vérvizsgálatot végeznek, vagy a páciens szűrővizsgálaton vesz részt. Az természetesen nem indokolt - és nem is lenne gazdaságos -, hogy valamennyi negyven év fölötti honpolgárunkat szűrővizsgálatnak vessük alá, ám a veszélyeztetetteknek ajánlatos erre rászánniuk magukat. Sajnos, gyakran előfordul, hogy olyan beteg kerül hozzám, aki már legalább tíz éve cukorbeteg, sőt, olyan páciensem is akadt, aki cukorbetegség okozta ideghártya-bántalma miatt már alig látott, mégsem fordult orvoshoz.

Akiknek a családjában cukorbetegség fordul elő, negyven-ötven évnél idősebbek, elhízottak, magas vérnyomásban szenvednek, eltérés tapasztalható a vérzsír-összetételükben, érelmeszesedéses szövődményük (például szívizominfarktusuk, szélütésük, alsó végtagi érszűkületük) volt, s hozzájuk jönnek azok a nők, akik négyezer grammosnál nagyobb gyermeket szültek.

 A szűrővizsgálat - bárhol végzik is - mindig terheléses vizsgálat. Az éhgyomorral érkező pácienstől vért veszünk, majd 75 gramm szőlőcukrot tartalmazó, kissé émelyítő oldatot kell meginnia, s e terhelés után két órával újra vért veszünk tőle. A vizsgálati eredmény (a két vércukorérték) egyértelműen mutatja, hogy a páciens egészséges-e, vagy cukorbeteg, vagy csökkent a glükóztűrése. Az utóbbi még nem cukorbetegség, de annak az „előszobá"-ja.

- Milyen kimenetele volt hajdan a cukorbetegségnek?

De még mennyire. Ha inzulinra szorul a beteg, akkor azt rendszeresen kapnia kell, a tablettával kezelt betegnek pedig szednie kell a gyógyszerét. Ezenkívül nagy gondot kell fordítania egyrészt az étkezésére (diétázására), mert ez is feltétele annak, hogy a vér cukortartalma ne haladja meg a kívánatos értéket, másrészt a testmozgására. Ha minden az orvosi előírások szerint történik, a cukorbeteg hosszú ideig él. Az évtizedek alatt azonban szövődményei jelenhetnek meg, de ezek nem törvényszerűek, azaz nem fenyegetnek minden beteget. Elsősorban akkor lehet számítani rájuk, ha a páciens nem volt szakszerűen kezelve a hosszú időtartamú betegsége során (ezt úgy mondjuk, hogy nem volt jól beállítva), vagyis a kelleténél magasabb volt a vércukorszintje.

Érszövődmények a kis- és a nagyerekre egyaránt jellemzők lehetnek. A cukorbetegség elsősorban a szemben, a vesében és az idegrendszerben levő kisereket támadhatja meg. A szemben ideghártya-bántalom (szakmai szóval retinopátia diabetika) alakulhat ki, amely enyhe esetben szemfenéki eltérésre, súlyosabb esetben látásromlásra, még súlyosabb esetben vakságra vezethet. Szeretném hangsúlyozni, hogy a súlyos végállapot csak igen ritkán, s olyan betegek esetében következhet be, akik hosszú időn át elhanyagolják a betegségüket.

Míg a szemészeti rendellenesség az életminőség romlása miatt előbb-utóbb orvoshoz kényszeríti a beteget, a veseszövődmény lappangva fejlődik ki, ekképp csak vizeletvizsgálattal ismerhető fel idejében. A vizelet kiválasztását végző érgomolyok károsodása miatt előbb fehérje jelenik meg a vizeletben, majd a vérnyomás is emelkedik, s a végső állapot a veseelégtelenség, amely összeegyeztethetetlen az élettel. Ezt azonban már jó ideje művese-kezeléssel vagy megokolt esetben veseátültetéssel kezelni lehet.

Az idegrendszeri szövődmények elsősorban alsó végtagi panaszokat (zsibbadást és fájdalmat) szoktak okozni, de az is előfordul, hogy teljesen érzéketlenné válik a láb, illetve szerencsétlen esetben talpi fekély alakul ki (ezt diabéteszes lábnak nevezzük). Ez fertőzésre vezethet, amelynek súlyos esetben kisebb-nagyobb mérvű csonkolás lehet a következménye. Ezenkívül szív-ér rendszeri és urogenitális, azaz a vizelet kiválasztást és a nemi működést végző szerveken megfigyelhető idegi következmények is ismeretesek (például merevedési zavar támadhat a férfiaknál).

Az életmód-terápiával kezdeném, amely egyrészt az étkezési előírások betartását, másrészt az életkornak megfelelő fokozott testi aktivitást jelenti. A fiatal cukorbeteg akár focizhat is, a középkorú kocogjon vagy ússzon, míg az idősebb rendszeresen sétáljon. Ez mindkét típusú cukorbetegség esetén kívánalom. Ehhez jön az 1-es típusú betegek esetén az inzulin (a belőle továbbfejlesztett úgynevezett analógjait is beleértve), a 2-es típusúaknál pedig a tabletta, illetve hatásának az elvesztésekor szintén az inzulin.

Szeghalmon született 1947-ben. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett orvosi diplomát. Előbb a fővárosi Merényi és Szent István Kórházban dolgozott belgyógyászként, majd 1992-től a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórházának osztályvezető főorvosa. Belgyógyászatból és kardiológiából szerzett szakorvosi képesítést. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen habilitált és lett egyetemi magántanár. A Belgyógyász Szakmai Kollégium tagja, fővárosi belgyógyász szakfelügyelő főorvos. Évek óta igazságügyi orvosszakértőként is tevékenykedik. Az orvostudomány kandidátusa fokozatot 1985-ben, a doktorit 1997-ben nyerte el. Elnöke a Magyar Diabétesz Társaságnak, vezetőségi tagja a Magyar Belgyógyász Társaságnak és a Magyar Hipertónia Társaságnak, tagja egyebek között a Magyar Kardiológusok Társaságának, a Magyar Nefrológus Társaságnak, az Amerikai és az Európai Diabétesz Társaságnak. Szerkesztőbizottsági tagja a Diabetologia Hungarica, a Hippokrates, a Current Hypertension Report (magyar kiadás), a Háziorvosi Továbbképző Szemle, a Metabolizmus és az International Diabetes Monitor című folyóiratoknak, s rovatvezetője az Orvosi Hetilapnak. Egy monográfia társszerkesztője, egy szakkönyv írója, két szakkönyv társszerzője és egy szakkönyv szerkesztője. Negyvenhárom könyvfejezetet, három tankönyvfejezetet és kétszázhuszonhat tudományos cikket írt. Munkásságáért egyebek között Magyar Imre- és Gömöri Pál-emlékéremmel, Hetényi Géza-, Pro Sanitate- és Pro Diabetologia-díjjal tüntették ki.

------------------------------------------------------------------------------------------------