Rieth József: Útiemlékek
Római látogatásunk 1998 - Hitoktatók zarándoklata
Tartalomjegyzékhez <<< Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső
A Hitoktatói Felügyelőség meghívta hitoktatóit és koordinátorait egy 1998. április 13-19 közötti olaszországi zarándokútra. Utunk egy alapos lelkigyakorlat volt, ennek során a hitoktatással szorosabb kapcsolatban álló szentekkel (*) ismerkedtünk és a hozzájuk kapcsolódó fontosabb városaikat (**) látogattuk meg. Így látogattunk el 1998. április 17-én Rómából Subiacoba, és foglalkoztunk röviden Nursiai Szent Benedekkel , valamint Szent Skolasztikával, majd visszatérve Szent I. Kelemen pápával .
*Szentek: Szent Ágnes, Assisi Szent Ferenc, Szent Bonaventura, Loyolai Szent Ignác, Szent Julian, Szent Pál apostol, Szent Sebestyén, Sienai Szent Katalin, , Szent Szilveszter pápa, Szent Zénó
Odaút - Róma - Subiaco és hazaút
Április 17. (péntek)
Az ébresztő fél 6-kor volt, mert ezen a napon Rómából Subiacoba kirándultunk, a Szent Benedek-kolostorba. Indulás 7 órakor. A sok dugó miatt csak fél 11-re értünk a magas hegyekkel körülvett Szt. Benedek-kolostorba.
Zuhogott az eső, a természet üde zöld, a hegyek "pipáltak". A kolostort Szt. Benedek alapította, ez volt az első szervezett szerzetesi rend. A bejárat felett a következő szöveg olvasható: Békeség a belépőnek, kegyelem a méltón imádkozónak. A kolostor egy részét egy bencés atya mutatta be, aki Ausztráliából származik. Ablaka a hegyekre néz, ahol minden évszakban gyönyörködni lehet valamiben. Egy őszön húszféle színt számolt meg az erdővel borított tájban. Nagyon szép freskók láthatók az 1200-as évekből. Szent Ferencről is látható egy freskó, ami valószínűleg úgy ábrázolja őt, amilyen volt, nincs rajta glória és a kezein sincsenek a stigmák. Üveglap alatt védik a képet. Megnéztük a barlangot, ahol Benedek három évig élt, imádkozott és megírta a rend reguláját. Jelmondata az volt: Imádkozzál és dolgozzál! Húga, Szt. Skolasztika is szerzetes volt, a közeli völgyben volt a női zárdájuk. A két testvér gyakran találkozott. A templomban volt a szentmisénk. Kisütött a nap mire mindent megnéztünk és 1 órakor indultunk vissza Rómába további városnézésre.
Útközben elmélkedés: Jézus köszönti a tanítványokat: Békesség! Minket is annyi békétlenség vesz körül. Ettől a környezettől a mi lelkünkbe is ez költözik. Jézus el akarja ezt vonni tőlünk. Mitől van ez a békétlenségünk, meg se tudjuk sokszor fogalmazni Jézus tudta, hogy ez a köszöntés mire vonatkozik. Mi lenne nekem, mit tenne még nekem hozzá a köszöntéséhez, hogy békességem legyen? Ne legyek elégedetlen mindig magammal Ha az Úr elfogad ilyennek amilyen vagyok, miért akarok más lenni, máshoz hasonlítani? Teremts újjá Uram, hogy békességszerző legyek!
Tivoli híres parkját, ahol a zenében is világhírűvé tett szökőkutak (A Villa d'Este szökőkútjai) is vannak egy rövid látogatás erejéig megcsodáltuk. Tivoli fontos szerepet játszott a pápai államban.
Rómába visszatérve megnéztük a Lateráni-bazilikát és Keresztelő-kápolnáját. A bazilikát Konstantin császár építette, valószínűleg 324-ben szentelte fel I. Szilveszter pápa, a 12. századtól ünneplik ezen a napon (november 9.) a felszentelés évfordulóját. Eredetileg római ünnep volt a templom felszentelésének évfordulója. A templom a pápa székesegyháza. Címe: A Város és a földkerekség minden templomának anyja és feje. Ezért a templom tiszteletét az egész egyházra kiterjesztették. A felszentelés ünnepe kifejezésre juttatja az egységet és szeretetet Péter apostoli széke iránt, amely Antiochiai Szent Ignác tanúsága szerint az egyetemes szeretetközösség élén áll! A templomot 1726-ban ismét fel kellett szentelnie XIII. Benedek pápának, mivel tűzvész, földrengés és fosztogatás miatt újjá kellett építeni. A templomot most is renoválták, a szentévre készítették fel. Az apostolok hatalmas szobrai nagy tekintélyt adnak a belső térnek, a főhelyen Péter és Pál szobra áll. Felhívták figyelmünket a domborműveken megfigyelhető Ó- és Újszövetségi párhuzamokra. Itt van Pál fejereklyéje. Megnéztük a magyar emléktáblát: ami II. Szilveszter pápának a Szentkorona adományozásáról és Magyarok Nagyasszonyáról emlékezik meg.
A közelben van a Szt. Kelemen templom. Szentélye a kereszt dicsőségét hirdeti hatalmas mozaikjával. Megnéztük a feltárást is. A templom alatt több szinten tártak fel ősi szentélyt, katolikus templomot: Mitrász-szentély (beavatás kútja, Cirill és Metód emlékhely)[D6-7] Később nyitották ki a régi pápai palotát, ezért a Kelemen templomból visszamentünk a Lateráni melletti "Szent-lépcsőhöz".
Csak ennyit néztünk meg, majd Frascatiba robogtunk, ami híres borvidék. Hangulatos kisváros.[D10-11]
Vettünk sült disznóhúst (porkettát, amit ott kis bűffékben árulnak a borkóstolóra idelátogató turisták számára) majd beültünk egy borozóba. Ettünk, ittunk, beszélgettünk. Jól éreztük magunkat, sokat nevettünk is, a bor megtette a magáét! A nagy jó hangulatban még egy üveg is felborult (szégyen, de nem a részegség, inkább a zsúfoltság miatt volt), de a hangulatot ez nem rontotta.[D8-9]
Irány a szállás, mert holnap elhagyjuk Rómát és Firenze felé vesszük utunkat. Találkoztunk Prokop atyával, persze már nem emlékezett ránk, nem is vártuk tőle. Gyors pakolás és alvás.
Április 18. (szombat)
Negyedhatkor szentmise a szállás házikápolnájában: Küldetésünk van. Ez az út is ebben erősített meg minket. Jobban összekovácsolódott a társaság, megismerték egymást, megbeszélték a problémákat, ötleteket adtak egymásnak.
Indulás Firenzébe. A buszon beszámoló a város földrajzáról, történelméről. Az idő változó, hol esik, hol süt a nap.
10 óra után városnézés következett: Dóm, Keresztelő-kápolna(mennyezete tükörrel), Aranyművesek hídja, Pitti-palota, stb. Főtér, Pitti, Domonkos kol 3 órakor találkoztunk a busznál, addig mindenki sétálgatott, vásárolt, nézelődött. Még a busz felvitt a Michelangeló-térre, ami a város fölött található és innen letekintettünk a napfényben fürdő szépséges városra. Aztán búcsút mondtunk Firenzének és 16 indulás
Verona felé vettük utunkat. Egyre sötétebb felhők fenyegettek. Mire 18-ra a városba értünk leszakadt az ég. Egy zarándok nem fél egy kis esőtől, így hát mi is nekiindultunk, hogy megnézzük a városkát. Az Arénába nem tudtunk bejutni, mert 5 perccel előbb bezárták, csak kívülről nézegettük. Kutyafuttában mentünk végig a városon: Júlia szobra és erkélye, San Fermo temploma, római ásatási lelet stb.
Este 21-kor közös imát mondtunk az egyik teremben, majd meglepetésként mindenki kapott egy gyertyát (saját öntésű) az egyik hitoktatótól. Tőle tanultunk egy " hálaadó táncot", amit furulya kíséretre el is táncoltunk közösen. Engem nagyon meghatott, noha eleinte feszélyezve éreztem magam. Testével is mi-mindent ki tud fejezni az ember Isten dicsőségére.
Április 19. (vasárnap)
Szentmise reggel 6 órakor. Köszönetet mondtunk Istennek az élményekért, a közösség kialakulásáért és a sok kegyelemért. Szentlélek Úristen átadom neked mindazt, ami vagyok és amim van. Mise után György atyának tréfás ajándékot adtunk az úton nyújtott türelméért, a szervezésért, sikeres lebonyolításért. Egy oklevelet és egy gipszből öntött emléktáblát a Magyar Intézet falára. Tőle pedig egy-egy szép könyvjelzőt kaprunk.
7,30 ind., Velence, városnézés, 14 tovább indulás 23 Budapest, Bazilika
Odaút - Róma - Subiaco és hazaút
Tartalomjegyzékhez <<< Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső
----------------
https://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika