Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk
(Szentföldi utunk) --- << Ain Karem << Templomtér >> Yad-Vasem >>
(Szentföldi utazásunk 7. napja, 1994. október 19., szerda.) Szinte elképzelhetetlen a templomtér eredeti formája, de a Jézus korabeli felületek sem ismerhetők fel könnyen. Az építmények, töltések és romok teljesen átalakították az évezredek folyamán a Teret és az emlékeket [K444; N248/80; N272; P272].
Jeruzsálemtől északra terül el a sziklás Bezetha hegy, ennek nyúlványa a Moriah hegy. A Templomteret ennek a Moriah hegynek a tetejére építették, nagyrészt olymódon, hogy a hegy legmagasabb pontját magas támfalakkal körülvették és feltöltve terjedelmes fennsíkot alakítottak ki.
A Moriah nyúlványát két oldalról mély völgybevágások ölelték körül, keletről a Kidron völgye, nyugaton a Tyropaion völgy. A hegy Ofelnek nevezett lejtője alatt volt Sion, egy a csúcstól 50-80 méterrel mélyebb nyergen. Itt a Sionon épült fel Dávid városa.
Az évszázadok alatt mindkét völgy jelentősen feltöltődött, elsősorban hordalékkal.
Keskeny úton, a Siratófal melletti -- akkor még fedetlen úton -- kapaszkodtunk fel a templomtér bejárata felé (mára már -- 2014-ben -- ezt egy fedett folyosóvá építették át, nyílván a provokatív atrocitások kizárása érdekében). Ragyogó rálátás nyílt akkor még a Siratófalnál imádkozó tömegre. A templomtérre szigorú ellenőrzés után juthattunk be. A kapu után sima faragott nagy kőlapokkal burkolt hatalmas térség tárult elénk. Jobb kéz felöl a hatalmas El-Aksza (= legtávolabbi) mecset, szemben hatalmas fákkal zöld liget volt látható, balra pár lépcsőnyi magasságban a Kék mecset aranykupolája magaslott [H180; I40; N248/96]. Kertek, rituális fürdők, bizánci időkből származó mozaik padló, a Robinson-ív és más régiség látható itt Salamon idejétől a 16. századig (Szulejmán idejéig). A zarándokok számára nyújthat felüdülést ez a térség, itt az El-Aksza és a Szikla mecset közt. Nagy ünnepeken állítólag százezres tömeg gyűlik itt össze. [F23] Mellettünk, a Siratófal felett a mamelukok szent területe, a volt janicsáriskola épületei húzódnak. Az épületek egykor a mamelukoké voltak. A magasított pódiumok valószínűleg a közös ima és tanulás segítői lehetnek. Közöttük kutak, szentélyek láthatók. [F25] A mamelukok az egyiptomi mohamedánok voltak, stílusukban a falra felvitt, majolika lapokra égetett Korán-feliratok mellett a cseppköves díszítés látható. Az ajtók felett színes díszítést használnak, ablakaik boltívesek, innen ered a neve is.
A Templomtér Heródes trónra lépésekor csaknem négyzet alakú sík területen helyezkedett el. Oldalai 180 m hosszúságúak voltak. Heródes ezt a felületet megnövelte kétszeresére. Különösen észak felé az Antonia erősségig, vagy máskép Baris sziklájáig terjesztette.
Jelenleg az Omar mecsetben van az a szikla, amelyik valószínűleg az égőáldozatok oltárának helye volt. Bronzlemezekkel kerített nagy rostély volt ez az oltár, a reggeli és esti áldozatok elégetésére. A papok előudvarának közepén állt. Ebben az udvarban volt a bronz medence (a "fémtenger") a szertartásokhoz szükséges vízzel. Az oltártól nyugatra volt a Templom.
A Salamoni templom 9 m széles és 27 m hosszú belső térrel rendelkezett. Nyugati végén volt a Szentek Szentje (kb 9 x 9 x 9 m) ablakok nélkül, fa burkolattal, fa ajtóval. Előtte a Szentély volt 18 m hosszúságban és 13,5 m magas belső térrel, fa borítással, gazdag aranyozással.
A templom valószínűleg lapos tetejű volt. Feltehetően fedetlen előcsarnoka lehetett. A külső oldalakat három szintben ismeretlen rendeltetésű és elrendezésű épületrészek fogták körül. Heródes a templom külső tereit növelte, valószínűleg felső emeleteket is épített. A templom előcsarnoka 9 x 45 méterre növekedett 45 m magas homlokzattal. Oszlopcsarnokokkal szét volt választva a papok, férfiak és nők udvara. A templom központi részét három oldalról körülvette a szintén oszlopcsarnokokkal határolt pogányok udvara. Keletre a pogányok udvarától a Hanujot (Boltok) nevű külváros terült el, az áldozati állatok és pénzváltók piaca.
70 után a templom is romokban hevert, helyébe 135-ben Hadrián egy négyoszlopos templomot emelt Jupiter Capitolimus tiszteletére. 333-ban a Jupiter-templom összeomlott. 363-ban Julianus apostata engedélyt adott a zsidóknak a templom újjáépítésére, de csak az anyag széthordása történt meg.
Ma a tér közepén egy kiemelt, csaknem négyszögletű térség áll. Feljutni lépcsőkön lehet, oszlopos kapukon keresztül. Az oszlopokat fenn ívek kötik össze. A tér déli lépcsője mellett a 15. századi díszes nyári szószék látható. Hatalmas sík terület, sima kővel borítva. Túloldalt az Olajfák hegye látható. [F26]
Az ősi Salamoni templom helyére, részleteire itt már semmi sem utal. A kétezer év a régi építmény minden nyomát elsöpörte. Kutatók megpróbálták rekonstruálni a templomot, és kicsinyítve a Holyland szállodának a kertjében látható az egyik elképzelhető eredmény [Z135].
A központi, csempével borított díszes épület neve: Kubbet es Sakra (Szikla templom). Omar mecsetnek csak az európaiak nevezik. Nevezik Szikladóm-nak és Kék mecsetnek is. A szentélyt Jeruzsálemben a templomtéren, a Szent Szikla fölé építették.
Helytelenül nevezik Omár-mecsetnek, mert nem Omár kalifától ered, s nem is mecset, hanem egyetemes szentély, ahová bárki bemehet imádkozni, nyilvános muszlim istentiszteletet azonban nem tartanak benne.
Breviarius de Hierosolyma tudósítása szerint a 6. sz. végén a Templomtéren a Templom megtisztítása (Jn 2,13-22) emlékének szentelt templom állt itt. Valószínű, hogy a mostani mecset helyén állt ez a keresztény templom, s ez volt az egyetlen, amelyet a keresztesek előtt az egykori Templomtéren felépítettek. A salamoni, illetve heródesi templom helyét pusztaságként hagyták meg, hogy Jézus jövendölése beteljesedését az utókor nyilvánvalóan láthassa (Mt 24,2).
Krisztus után 638-ban Mohamed második utóda, Omar ibn el-Khattab kalifa bevonult Jeruzsálembe, és a Templomtéren romhalmazt talált. Az első kosár törmeléket saját kezűleg vitte el, és a teret az imádság helyévé nyilvánította. Az Omajádok székhelyüket Damaszkuszba tették át, s Abd el-Malik, a második damaszkuszi kalifa vallási tekintetben is megpróbálta függetleníteni magát Mekkától: az északi törzseknek megtiltotta, hogy Mekkába zarándokoljanak, és Kr. u. 688-691-ban fölépítette a Templomtéren a Hárám as-Sarífot, a "Fenséges Szentélyt", s ettől fogva a fennhatósága alatt élő muszlimoknak ide kellett zarándokolniuk.
A hivatalos és nyilvános muszlim istentisztelet helye a Templomtér déli oldalán álló al-Aksza-mecset, melyet az omajád el-Valíd kalifa építtetett (705-716), és a Koránban (17. szúra, 1.) az el Medzsid al-Aksza, azaz "a Mekkától legtávolabb lévő szentély" nevet kapta.
A Sziklamecset egy szabálytalan alakú, 3 m magas sík területen áll, amire 2-2 lépcsőn lehet közlekedni. Mindegyik lépcső tetején 3-4 nagy ívű oszlopsor áll, a Mauzin (ami arabul Mérleget jelent - ugyanis hitük szerint itt a végítéletkor mérlegelik majd a lelkeket). Nagyon ízléses színharmónia kellemessé teszi az épület látványát. Az ablakok áttört majolika rácsozata a rekkenő hőséget eredményesen tartja vissza. [F28]
A mecset nyolcszögű, egy 54 m átmérőjű körbe írva. közepén 22,5 m átmérőjű arany kupola nyugszik 34 m magasan. A kupola fölött 3 m magasban arany félhold ragyog. A kupola belső kerületén széles arab felirat látható: "Allahon, az élő örök istenen kívül nem létezik más isten. Övé minden az égen és földön, mert ő mindenható és fenséges!"
Benn a sarkoknál 8 pillér áll, köztük 2-2 oszloppal. Az oszlopok felett gerenda vonul körbe, minden szép díszítéssel. Egy belsőbb kört négy pillér és köztük 3-3 oszlop alkot. A keresztfolyosó boltívén Korán idézet olvasható:
"Ti Szentírás népei, mondjátok ki Allahról az igazat! Jézus a Messiás, Mária fia, Allah küldöttje. Ezért higgyetek Allahban és prófétájában; ne mondjátok: három, mert Allah az egyedüli isten!"
Középen 2 m-re emelkedik ki az el Sakra (a Szikla), általános vélemény szerint Oruán csúcsa. Dávid ezen mutatta be áldozatait, nagy valószínűség szerint ezen állt az égő áldozatok oltára. A 4. században köré gyűltek a zsidók siratni az elveszett templomot, kérni a várva-várt Messiást. Később a keresztesek oltárt építettek fölötte. A szikla alatt kb. 10 m átmérőjű barlang található. Látható a sziklában egy kerek nyílás, ami a vér és víz elvezetésére szolgálhatott. A barlang alatt valószínűleg még egy üreg van, amit a padozat kongó hangja sejtet.
Az épület nem Omártól származik, de nem is mecset, hanem "a dicsőség csarnoka", zarándokhely. A Szent Sziklát megszentelte Ábrahám áldozata, a zsidó történelem számtalan égőáldozata, a muzulmánoknak pedig Mohamed égbelovaglása.
A Szikla-mecsettől keletre kerek épület, a Lánc-bazilika áll, Dávid ítélőszékének hívják. A sziklamecsettel egyidőben épült, a 8.században, 17 bizánci eredetű oszloppal. Hitük szerint az Utolsó ítéletkor itt egy lánc fogja elválasztani a jókat a gonoszoktól.
A templomtérnek több ilyen boltíves kapuja van, mellette legtöbbször kis épületekkel, talán őrházakkal. [F24g
A mamelukok 636-ban foglalták el az országot, és a Szikla mecset területét. Mivel Salamon király (akit a mohamedánok Szulejmán néven tisztelnek!) apja, vagyis Dávid ide hozatta a Frigyládát, II. Szulejmán szultán ezt nagyon kereste. 691-ben ezt a mecsetet, a Kék mecsetet építették fel afölött a szikla fölött, ami valószínűleg a Salamoni templom oltára alatt állt [H186; K186; Z122]. Nyolcszögletű, színes csempe burkolat díszíti, igen sok idézettel [I63; J26; Z121]. A kupola tiszta 24 karátos arannyal van burkolva. Belseje is gazdagon díszített [H184]. A szaudi király renováltatta a mecsetet annak idején, ezzel azonban kegyúri jogokat nyert volna. Ezt viszont Husszein király nem akarta lehetővé tenni, ezért inkább egy angliai kastélyát eladva, annak árából vette meg a kupolához szükséges aranyat.
A hagyomány szerint Mohamedet Gábriel arkangyal elvitte ide, a legszélső mecsetbe, majd innen felvitte a mennybe. Ott utasítást kapott a napi ötszöri imára, meg még sok más tevékenységre. Amikor visszajött, itt Jeruzsálemben megépítette a legnyugatibb mecsetet, hogy ide jöhessenek imádkozni azok, akik Mekkába nem juthatnak el.
A hatalmas térség itt-ott kerítésekkel, kapukkal van tagolva, egyes helyeken kútszerű építmények állnak (H188; Z120). A keleti korláttól csodálatos kilátás van az olajfák hegyére, a rajta levő templomokra, meg a völgyre, a legnagyobb, legrégibb zsidó temetőre, a völgyben a hegyoldalba bevágott ősi sírokra. Elfalazták, de ide nyílna az Aranykapu (N248/95). A völgy neve a nem folyó Kidron patakról van elnevezve, délen csatlakozik belé és a város már ránőtt arra a völgyre, amelyiknek a neve Hinnom (ebből az arab Gehenna és a magyar Gyehenna név származik).
A Templomtér északi oldalának a közepén, a Kidron völgy felé néz ez az Aranykapu. Hatkupolás építmény. Az Olajfák hegyétől ez a kapu vezetett a Templomtérre.
Jézus ezen a kapun vonult be Virágvasárnap (Mk 11, 1-11), Péter itt gyógyította meg a bénán született koldust (ApCsel 3,1-kk). Ezen a kapun vonult be Herakliusz császár is 628-ban a perzsáktól visszaszerzett kereszttel. A muzulmánok az "Ítélet kapujának" tartják, mert a Jozafát völgyébe vezet. Befalazták.
A rabbinikus hagyomány szerint a Jozafát völgye elnevezés szimbolikus (= Jahve ítél, Jahve bíró). Joel próféta a végítéletről írja, hogy az Úr ide fogja összegyűjteni a népeket, és itt fog ítélkezni az Izrael ellen elkövetett gonosztettek felett (Jo 4,2; 12). A 4. sz.-tól a keresztények a Kidron völgyét tekintik az utolsó ítélet színhelyének, mivel Zak 14,4 szerint Isten az Olajfák hegyén fog ítéletre megjelenni. A feltevést a mohamedánok, majd a zsidók is átvették. Ezért választják szívesen temetkezési helyül ezt a völgyet.
A völgy neve:
Pirinos = Tűz völgye (Theodosius idejében),
Uádi en Narnak = Tűz völgye (arabul ma is Bir Ajubon túl),
Uádi Siluán = Siloe forrása (arabul Bir Ajubtól északra), vagy
Uádi Sitti Mariam
Valószínűleg azonos Savéval, vagy a Királyvölgy-gyel, ahol Melkizedek találkozott Ábrahámmal és az Úrnak kenyeret és bort áldozott. (U198
Dél felé négy ajtós ív alatt megyünk le a Templomtér szintjéhez. A legenda szerint ez a kapu rászakad azokra, akik hűtlenek. Utitársaink közül mindenki megúszta, senkire közülünk nem omlott rá az ív... Az El-Aksza mecsetbe csak benéztünk. Hatalmas térségben imádkoztak benn a hívők, nagyon sokan voltak. A mecset mai formájában keresztény templomra emlékeztet a hajóival, oszlopsoraival, csillárjaival [J28].
Hét árkádból álló előcsarnok után héthajós templom következik. Az oszlopokat fagerendák kötik össze, felül ablaksor van. A szélesebb középső hajó végén oltár nélküli kereszthajó van. a metszéspontban kupolával. Az egyik oszlopon látszanak a golyónyomok, amiket 1951-ben az Abdullah elleni merénylet során ütöttek a golyók.
A mecset előtt a szokásos kút található, az El-Kas (Kehely) kút. A kút díszítése nagyon finom, 709-ben készült. A templomtérről kifelé menet még egy pillantást vetünk az ásatási területre [Z125]. (Bővebben lásd külön cikkben)
A Templomtér déli falánál a föld alá lépcsők vezetnek, az Egyes, Kettes és Hármas kapukhoz. Itt lehet Salamon istállójához is lejutni, amiben 5000 négyzetméteres területen Salamon korából való 88 oszlop látható.
A keleti falban található az Arany kapu, melyet a mohamedánok befalaztak.
A nyugati falban Wilson hatalmas ívet talált, mely egy alagút része, másrészt egy régi vízvezeték hordozója volt. Az alatta látható romok egyesek szerint Salamon idejéből származók, sok föníciai elem található.
A nyugati oldalon szabad falfelület van, ahol a zsidók számára imahely van kiképezve (Sirató- vagy Nyugati-fal.).
Robinson-ív a neve egy másik vízvezető és híd boltozatának. [S94;U170)(F27)(F29)(W24)(W25)(W26]
(A Templomtérről további ismertető anyagok találhatók: 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó - 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó)
(Szentföldi utunk) --- << Ain Karem << Templomtér >> Yad-Vasem >>
-----------------------
http://2.bp.blogspot.com/-OusSZoyoLOs/Tkt8fsgtssI/AAAAAAAAAsk/kUFFOUaZwK8/s1600/dor5.jpg
http://hu.wikipedia.org/wiki/Al-Aksza-mecset