Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Az al-Aksza mecset (arabul: المسجد الاقصى, al-maszdzsid al-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől. A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek. Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a Vakf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.
Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a hegyen állt, pontos helyük azonban mára feledésbe merült. Egyes – bizonyítatlan – állítások szerint a két templom pontosan a mecset helyén állt, mások szerint a mecset, valamint a korábbi épületek építői sem ismerték már a régi templomok pontos helyét.
Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a perzsák leromboltak.
Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag jeruzsálam keresztény pátriárkájától, Szophróniosztól kérdezte meg „Dávid mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében Kaab al-Ahbar, muszlim hitre tért korábbi rabbi is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.
Az épületcsoport fejlesztését Abd al-Malik (685-705) omajjád kalifa, fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kialakulása a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr kalifák idején újabb felújításra került sor.
A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakítások már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.
Amikor 1099-ben a keresztes háborúk során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza mecset jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és Templum Salamonisnak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (Az Úr temploma) volt.
1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Ott volt székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.
A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.
1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által, Aleppóból küldött, majdnem ezer éves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.
2000-ben Ariel Sharon provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az Al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett.
Mivel a júdaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a júdaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidók szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a júdaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívői-nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a Harmadik Templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az Al-Aksza mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.
--------------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Al-Aksza-mecset
http://www.remeny.org/remeny/2010-3-szam/tartsuk-tiszteletben-egymas-oseit-es-szent-helyeit-banyai-laszlo/ (Ősatyák barlangja - mohamedán érv)
http://autoszakik.com/hirek/az_osaty%C3%A1k_es_osany%C3%A1k_szelleme_3500_eve_v%C3%A1gyik_a_bekere (Ideológiai ellentmondások)
http://diamondbridge.hu/az-osatyak-es-osanyak-szelleme-3500-eve-vagyik-a-bekere/ (ugyanaz a cikk, mint az előző)