Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Templomtér: 2-Szikladóm - Krollnál
A Szikladóm sziklája és barlangjai 109. kép.
1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -
2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó
A hagyomány úgy tartja, hogy ez a szikla a hettita Arauna szérűjéhez tartozott, és Dávid ezen mutatta be az áldozatot. Ez az a hely, ahol Salamontól fogva egészen a Heródes által építtetett templom lerombolásáig állt az égőáldozati oltár.
Hadrianus császár pénzeiről tudjuk, hogy az egykori templom területén Jupiter Capitolinus tiszteletére állítottak templomot a rómaiak. A lerombolás után a bordói zarándok az első szemtanú (333-ban), aki a templomtérről beszél. Megemlíti a templomot és Hadrianus császár két lovasszobrát, majd ezt írja: "A szobroktól nem messze van egy üreges kő (lapis pertusus), amelyet a zsidók egy évben egyszer meglátogathatnak. Ilyenkor olajjal kenik meg a követ, és elsiratják a sorsukat''. Ez nem lehet más, csak az a szent szikla, amely fölé a Szikladóm kupolája borul, s valószínű, hogy valaha ezen állt az égőáldozati oltár.
Hadrianus császár halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg a zsidóknak, hogy belépjenek Jeruzsálem területére, ennek a szent helynek az emlékezete mégis megmaradt. Euszébiosz (+ 339.) idejében még lehetett látni a zsidó templom romjait. Azt írja, hogy Jeruzsálem lakói "elhordják a romokból a köveket, és saját szemünkkel látjuk azt a szomorú folyamatot, hogy a templom, sőt a Szentek Szentjének köveiből hogyan építenek pogány templomokat és színházakat'' (Demonstratio evangelica VIII, 2). Ezért a templom helyét csak ásatásokkal lehetne megállapítani, mégis elfogadhatónak látszik a vélemény, hogy az égőáldozati oltár ezen a sziklán állt.
109.1. A Szent Szikla (a kép alsó része északi oldal!)
A szikla 15 m hosszú, 12 m széles és 1,25--2,00 m magas. A dóm 1958-ban történt restaurálása alkalmával teljes nagyságában szabaddá tették a sziklát. B. Bagatti OFM 1959. január 27-én engedélyt kapott rá, hogy egy 45 x 45 méteres körzetet részletesen átvizsgálhasson. Így összegezi a látottakat: "A szikla közvetlen közelében a felszín elég egyenletes, a külső folyosó és a falak felé lejt. Néhány helyen természetes, illetve kézzel vájt üregek láthatók. Csak a keleti és a nyugati oldalon tudtunk egy-egy nagyobb barlangot feltárni, amelyek sziklasírnak látszottak. A délkeleti oldalon három kőtömböt találtunk, amelyek egy falból származtak; megmunkált oldaluk nyugatra nézett. A sziklán egyébként falaknak sem lehetett nyomát találni, és áldozati tárgyak maradványai sem kerültek elő. Sajnos, ennél többet nem sikerült felderítenünk.''
A nyers szikla alakja szabálytalan, keleti irányban lejt. Oldalain emberi kéz beavatkozásának a nyomait látni; főleg a nyugati oldalon, ahol merőlegesen levágták a sziklát. A nyugat felőli oldalnézet azonban megmutatja, hogy három lépcsőfokot vágtak le igazában. A délnyugati sarkon (a képen a szikla jobb felső sarkánál) feltűnik a szögletes bevágás. Az északi oldalt (a kép alsó szélén) szintén mesterségesen alakították ki. A nyugati oldalon a szikla 1,09 m magas, a közepén 1,6 méterig emelkedik, a keleti szélén viszont csak 1 méteres. A legfeltűnőbb a szikla északi oldalán két kőlap, amelyek nyilvánvalóan valamilyen nyílást zárnak le. Ch. Warren volt az első, aki 1869-ben felnyithatta ezeket a kőlapokat. Egy 90 cm mély árkot talált alatta, amely észak felé csatornaként folytatódik. Úgy tűnt, hogy ez a csatorna a Szent Szikla alá is benyúlik délnyugat felé. A Parker-expedíció tagjai az 1911. április 11-ről 12-re virradó éjszakán titokban behatoltak ebbe a csatornába, és 8,8 métert tudtak benne északi irányban előrejutni. Ott a beomlott föld útjukat állta. Az azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Szent Sziklától csatorna vezet északi irányban. A sziklába befelé futó résről úgy tűnik, hogy összefüggésben állt ezzel a csatornával. De mire lehetett ez jó? A sziklában a délkeleti oldalon látható üregről azt mondja a bordói zarándok, hogy "lapis pertusus'', üreges szikla, és szabadjára eresztett fantáziával azt állítja, hogy ezen a nyíláson keresztül folyatták el az áldozati állatok vérét. A nyílás egy alatta lévő barlanghoz tartozik, s annak 1,7 m vastag sziklamennyezetén nyílik. A barlangba a fakorlát külső oldaláról lépcsőkön lehet lemenni. Kb. 7 méteres oldalai vannak, alakja négyszögletes, magassága 1,46 m és 2,62 m között ingadozik. Valószínű, hogy eredetileg nagyobb volt, s falazással kisebbítették meg. Délkelet felé lehet folytatása a dóm alatt. A felső nyílás innen alulról majdnem szabályos kör keresztmetszetűnek látszik, átmérője 80 cm. A padlóban majdnem a barlang közepén van egy 1,68 m átmérőjű fehér márványlap, amely alatt üreg visszhangzik, ha dobog rajta az ember lába. Az arabok az alatta lévő barlangot "a lelkek barlangjának'' nevezik, de még semmiféle kérésre nem adtak engedélyt, hogy fel lehetett volna emelni a márványlapot.
109.2. A Szikladóm délkelet--északnyugati metszete
A templom oltárának kellett rendelkeznie olyan csatornákkal, amik az áldozati állatok vérét összegyűjtötték és elvezették az oltártól. Erre nézve a Misna pontos előírásokat tartalmaz. Az oltárra öntendő vért vagy a nyugati, vagy a déli oldalon kellett az oltár "alapjához'' önteni (Middot III, 2). A délnyugati sarkon két nyíláson át folyt le a vér az oltár alapjához, onnan egy csatornába, s azon keresztül a Kidron völgye felé. A Misna szerint egy könyöknyi oldalszélességű, négyszögletes márványlap zárta le azt a nyílást, amelyen keresztül meg lehetett közelíteni az oltár "alapját'' (Middot III, 3). A sziklában található üregek és csatorna kétségtelenül ilyen rendeltetéssel készült, de a kutatásoknak még sok kérdést kell majd tisztázniuk. Most meg kell elégednünk azzal a tudással, hogy ez a szikla a zsidóknak, a keresztényeknek és a mohamedánoknak egyaránt szent sziklája.
1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -
2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó
213. kép. A jeruzsálemi Szikladóm
Amikor Kr. u. 638-ban Mohamed második utóda, Omar ibn el-Khattab kalifa bevonult Jeruzsálembe, a templomtéren hatalmas romhalmazt talált. Az első kosár törmeléket sajátkezűleg vitte el, és a teret az imádság helyévé nyilvánította. A Koránban a templomteret "Medzsid-al-Aksza''-nak, azaz "a Mekkától legtávolabb lévő szentély''-nek nevezik.
A politikai hatalomért vívott harcban a régi arisztokrata nemzetségnek, az Omajádoknak sikerült magukhoz ragadniuk a hatalmat, és székhelyüket Damaszkuszba tették át. Abd el-Malik, a második damaszkuszi kalifa vallási tekintetben is megpróbálta függetleníteni magát Mekkától. Ezért az északi törzseknek megtiltotta, hogy Mekkába zarándokoljanak, és Kr. u. 688--691 között fölépítette a jeruzsálemi templomtéren a "Hárám as-Sarífot'', a "Fenséges Szentélyt'', a Szikladómmal együtt, s ettől fogva a fennhatósága alatt élő muzulmánoknak ide kellett zarándokolniuk.
A Szikladómot helytelenül nevezik Omár-mecsetnek, mert sem Omár kalifától nem ered, sem nem mecset. A Szikladóm a templomtér felett kialakított nagy terasz közepén áll, és lépcsők vezetnek fel hozzá. A Szikladóm kupolájában fenn arany betűkkel egy régi felirat áll: "Ezt a dómot Allah szolgája, Abd el-Malik, a hívők uralkodója építette a 72. évben. Allah vegye fel őt kegyelmébe''. Ez volt az eredeti felirat. Az iszlám naptár 72. éve Kr. u. 691-nek felel meg. Ma azonban Abd el-Malik helyén másik nevet lehet olvasni: "Abul-Abbas Abdallah el-Manun'' nevét. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy amikor 750-ben az Omajád-dinasztia elveszítette hatalmát, az utód Abbaszidák mindent megtettek azért, hogy az előző uralkodóknak még az emléke is elenyésszen. Ezért a kupola feliratán az építő nevét kicserélték Manun nevével (813--833). Szerencsére -- talán nagyon is szándékosan -- a feliratot készítő művész a 72-es számot ott felejtette, s így ez a hamisítás a 19. században köztudottá vált.
A nyolcszögletes, centrális épület külső falait fehér és kék márvány, illetve fajansz lapok burkolják. A belső tér két részre tagolódik: a kupola alatt van a központi rotunda, és körülveszi az alacsonyabb "mellékhajó''. A mellékhajót nyolc pillér és tizenhat oszlop tagolja. Az oszlopok mind régebbi épületekből kerültek ide és egyik-másik nagyon kalandos történetet tudna mesélni arról, hogyan lett egy ókori pogány vagy keresztény épület részéből ennek a szentélynek oszlopává.
A körbefutó boltíveken a Koránnak egyik verse olvasható, amelyik a keresztényekhez szól ekképpen: "Ti, az Írás népe, ne essetek túlzásba vallásotokban, hanem csak az igazat mondjátok Allahról. A Messiás Jézus, Mária Fia, Allah küldötte és az ő Máriába helyezett igéje, s Allahtól való Lélek. Higgyetek hát Allahban és az ő Küldöttében, és ne mondjátok: Három. Álljatok el ettől, jobb lesz nektek. Allah csak egyetlen Isten. Dicsőség neki azért, hogy akarata szerint egyetlen Fia van! Övé minden, ami az égen és a földön van, és Allah elég erős ahhoz, hogy megóvjon mindent!'' (4. Sura, 171)[206]
A 30 méter magas kupolát négy pillér és 12 oszlop tartja. Az általuk határolt kör középén emelkedik a 1,5--2 méter magas Szent Szikla (l. a 109,1. képet, és a 109,2. képet). A kupola belső felületének ragyogása éles ellentétben van az alatta lévő szikla nyers csupaszságával. Az aranyozott háttérre felrakott díszítőelemek fenséges méltóságot kölcsönöznek a dóm belsejének. A kupoladobban két díszítő sáv között rózsák és csillagok közé foglalva fut körbe a Korán híres Trón-verse: "Allah! Rajta, az Élőn és Örökkévalón kívül nincs más Isten! Soha nem szunnyad és nem alszik. Övé minden, ami az égben és a földön van. Ki az, aki szóra nyithatja előtte a száját az ő engedélye nélkül? Tudja, hogy mi van a kezükben, és mi van a hátuk mögött, és azok semmit meg nem értenek anélkül, hogy ő ne akarná. Messzire nyúlik a trónja az ég és a föld felett, és nem esik nehezére, hogy mindkettőre gondot viseljen. Mert ő a Magasságos és a Fenséges!'' (2. Sura 256.) Ha a képre tekintünk, elfogadhatjuk az arab földrajztudós, Mukaddaszi véleményét, aki a 10. században ezt írta: "Amikor a felkelő nap sugarai felragyognak a kupolán, és szikrázva visszaverődnek a falakról, az egész szentély csodálatos látványt nyújt. Nem láttam hozzá foghatót az egész Iszlámban!''
1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -
2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó
-----------------------------