Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Templomtér: 4-Antonius-szikla - Krollnál
A nyugati templomtér-fal és az Antonius-szikla (Ch. Warren szerint) 256. kép.
1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -
2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó
A Templomtér nyugati oldaláról készített hosszmetszet ragyogóan megmutatja az Antonius-vár stratégiailag uralkodó helyzetét. A rajzról lehagytuk a fal előtti épületeket, csak párat jelöltünk be, hogy tájékozódási támpontul szolgáljanak: a "Medineh-esz-Szarai''-minaretet a belső északnyugati sarokban, a Szikladómot a tér közepén, a "Mechkeme''-t, egy boltívekre emelt bírósági épületet a Wilson-ív közelében, végül néhány más épületet a Siratófal és a délnyugati saroknál lévő Robinson-ív között.
Az első, amit meg kell figyelnünk a rajzon, a sziklafelszín változásai a délnyugati saroktól (jobb szélen) fel egészen a Bezeta-magaslatig, amelyen az Újváros áll. A szikla magasságát Ch. Warren kapitány mérte meg 1867-70-ben a fal mellett végzett szondázásokkal.
A sziklán a Nagy Heródes által építtetett fal áll, amelyet a Templomtér megnagyobbítása miatt kellett emelniük. A kapuk közül, amelyeket Josephus említ, négyet lehet a régészeti leletek szerint felismerni: egyet a Robinson-ív felett, egyet a Barclay-kapunál, egyet a Wilson-ív felett és egyet a Warren-kapunál. A mostani Templomtér, a Hárám nyolc kapunyílással ellátott fala a különböző magasságokban megmaradt Heródes-féle falakon nyugszik.
A szikla tengerszint feletti magassága a délnyugati saroknál 707,4 m, északon az Antonius-szikla legmagasabb pontja 750,4 m, az Antonius-vártól északra kivájt sziklaárok alja 731,2 m a tengerszint felett. A Hárám teraszának magassága 737 m. Azaz az Antonius-szikla több, mint 13 méterrel magasabb, mint a Templomtér, és 20 méterrel van az árok alja felett. Az Antonius-szikla alakjából látható, hogy az erődítmény észak felé nem terjeszkedhetett. Csak akkor lehetett biztonságos, ha meglehetős nagy távolságban van a tőle északra fekvő városrésztől. Az viszont valószínű, hogy dél felé eredetileg hosszabban elnyúlt a szikla, s csak a Hárám kialakításakor faragták le mai formájára. Josephus leírásából (Zsh. VI, 1 sk.) tudjuk, hogy az északi oszlopcsarnok nem érte el egészen az Antonius-várat. A Hárámon, a Báb-en-Nazirtól keletre ma is van egy 6 m mély, kelet felé húzódó árok. Nagyon valószínű, hogy a templom fala csak ettől délre húzódott. Ezen a falszakaszon volt a Tadi-kapu. Az északi oszlopcsarnok felől két csarnok nyúlott az Antonius-várig. Az egyik az északi oszlopcsarnok nyugati sarkától indult, a másik jóval keletebbre tőle (l. az alábbi képet). Ezen a két úton a római őrség akkor is be tudott hatolni a templomba, ha a kapukat bezárták. Josephus ezzel a megállapítással zárja le az Antonius-várról mondottakat: "Amint a templom a város fellegvára, úgy fellegvára az Antonius-vár a templomnak'' (Zsh. V, 5, 8).
A minaret 40 méteres magassága majdnem ugyanakkora, mint amilyen magasnak az Antonius-vár déli és keleti tornyát mondta Josephus: azok 70 könyök (35 m) magasak voltak.
1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -
2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó
--------------------------