Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk
(Szentföldi utunk) --- << Kapuk és falak << Ain Karem >> Templomtér >>
(Szentföldi utazásunk 7. napja, 1994. október 19., szerda.) Kerülővel indultunk autóbuszos városnézésre. Keresztelő Szent János születési helye, Ain Karem felé kanyarodunk. Csak kívülről látunk egy romladozó, de szépvonalú elhagyott kolostort [Z12], és a gyönyörű Látogatás templomát [Z10]. A Keresztelő itt született, talán itt is nevelkedett. Talán a közeli pusztában kezdte önmegtagadó életét is. A hagyomány szerint a szentjánoskenyérfa termését ette, aminek magja egyébként a drágakövek karát mértékéül is szolgált. [H27; K223; N424/157-159; N431; S115; Ú339; Z10; Z12]
A Kroll-könyv és az Internet segítségével ismerkedhetünk meg részletesebben Ain Karemmel és történetével.
A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény.
Jellemzése. A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.
A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).
A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.
A karát a drágakövek tömegének és az arany tisztasága mérésére szolgáló mértékegység.
A karát a drágakövek tömegének mérésére szolgáló mértékegység. Jele: Kt, angolszász területen ct. 1 Kt = 2×10-4 kg = 200 mg. A karát az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére szolgáló mértékegység. A „tiszta arany” 24 karátos.
A karát elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban – azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt – precíziós súlymérésre használták. Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját” karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos.
1. A szentjánoskenyérfa magját. A Ceratonia siliqua L. a Földközi tenger keleti felében elterjedt örökzöld fa. Termése 10-20 cm hosszú, 3-6 cm széles és 1-3 cm vastag húsos, cukros hüvelytermés. A gyümölcs arab neve karob vagy karoub. A legenda szerint Keresztelő Szent János ezzel táplálkozott a sivatagban. A gyümölcs magja lapos, vörösbarna, fényes. Régebben mint "karát" drágakövek és az arany, valamint orvosságok súlymértéke volt.
2. Korallfa, korallbab. Keletafrikában honos az Erythrina abyssinica Lam., hüvelye többmagvú, magja tojásdad, fényes. Magját hazájában régóta karat néven az arany mértékéül használják. Innen ered a nálunk is elterjedt karát elnevezés.
A vásárlók a kereskedelemben a karátszámok alapján tájékozódhatnak:
1. 1000 ezrelék = 24 karát
2. 916 ezrelék = 22 karát
3. 750 ezrelék = 18 karát
4. 585 ezrelék = 14 karát
5. 375 ezrelék = 9 karát
6. 333 ezrelék = 8 karát
----------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztel%C5%91_J%C3%A1nos
http://www.kislexikon.hu/szentjanoskenyerfa.html