|
Rieth József: Világom - Háttérismeret Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Hadron-időszak)
A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok. A hadronok az erős kölcsönhatás kötött állapotai, a kvarkbezárás jelensége miatt színtöltésük nulla.
A Poincaré-csoport ábrázolásaiként JPC kvantumszámokkal jellemezhetjük őket, ahol J a saját impulzusmomentum (spin), P a paritás (A paritásváltás az összes térbeli koordináta egyszerre történő előjelváltását jelenti, amit tértükrözésnek hívunk), C a töltésparitás. Az erős kölcsönhatás iz-szimmetriája az osztályozáshoz az IG kvantumszámokat adja hozzá, ahol I az izospin, G a G-paritás.
A kvarkmodell szerint a hadronok kvarkokból épülnek fel, azóta a kép finomodott, az alkotórészek közé bevéve a gluonokat is, ill. ezeken az ún. vegyérték-összetevőkön túl felfedezve, hogy a virtuális kvarkok és gluonok szintén jelentős szerepet játszanak a hadronok felépítésében.
Három különböző színű kvarkot (rgb) tartalmaz, egy u és két d-kvarkot
A „hagyományos” hadronok a Gell-Mann kvarkmodelljének megfelelő, azaz 3 kvarkból vagy kvark-antikvark párból álló hadronok. A barionok három kvarkból (az antibarionok pedig három antikvarkból) álló feles spinű részecskék, azaz fermionok. Fő példái a nukleonok: a proton és a neutron. A többi bariont hiperonoknak is szokták nevezni, ilyenek például a Δ, Λ, Ξ, Σ, Ω részecskék. Sokkal rövidebb életűek, mint a nukleonok. A mezonok egy kvarkból és egy antikvarkból állnak, mint a pionok, kaonok és egy csomó más részecske. Egyes spinű részecskék, azaz bozonok.
A nemabeli (nem kommutatív azaz nem U(1)) mértékelméletekben a közvetítő részecskék is „töltöttek”, azaz másik közvetítő révén van kölcsönhatásuk és önkölcsönhatásuk is. Ők is részt vehetnek tehát elvileg kötött állapotokban. Az erős kölcsönhatás ilyen nemabeli (SU(3)) mértékelmélet, ahol tehát a gluonok is lehetnek elvileg hadronösszetevők. A kísérleti ellenőrzés nagyon nehéz, mivel a hadronok száma rendkívül nagy, s őket a bomlástermékeik alapján az effektív tömegeloszlások alapján lehet azonosítani. A hadronok élettartama általában rövid, ezért a határozatlansági elv miatt a tömegértékük nem határozott, hanem egy elég széles Breit-Wigner-eloszlás, s a sok ilyen egymást átfedő eloszlást nehéz egymástól elkülöníteni, s közöttük újakat felfedezni. A problémával a hadronspektroszkópia foglalkozik. Az egzotikus barionok barionszáma nem nulla: A tetrakvarkok két kvarkból és két antikvarkból állnak, másik nevük mezon molekula. A pentakvarkok négy kvarkból és egy antikvarkból állnak, másik nevük mezon-barion molekula. (Lásd!) A hexakvarkok három kvarkból és három antikvarkból állnak, másik nevük barion molekula. Az egzotikus mezonok barionszáma nulla: A gluonlabdák két vagy több gluonból állnak. A hibrid mezonok legalább egy kvarkból, egy antikvarkból és egy gluonból, vagy két kvarkból és egy gluonból állnak.
Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Hadron-időszak) ----------------------------------- www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=pentakvark
|
