Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag
Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Kvark-időszak, Hadron-időszak)
A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a
tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami
más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb
részecskékből, elektronokból,
protonokból és neutronokból épülnek fel.
Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokból és gluonokból áll, ez az első, gyakoribb felfogás szerint nem elemi részecske. A fizika egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy megtalálja a legelemibb részecskéket, amelyekből az összes többi részecske felépíthető, míg maguknak nincsenek még elemibb összetevőik. Ez különbözteti meg őket a többi szubatomi részecskétől.
Az elemi részecskék táblázata
| név | jel | töltés | tömeg | összetétel |
|---|---|---|---|---|
| proton | p+ | pozitív | 1 egységnyi | 3 kvark+3 gluon |
| neutron | n0 | nincs | 1 egységnyi | 3 kvark+3 gluon |
| elektron | e- | negatív | 1/1840 egységnyi | - |
| neutrínó | ||||
| kvark | ||||
| gluon | ||||
| graviton | ||||
| foton | ||||
| müon | ||||
| lepton |
Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Kvark-időszak, Hadron-időszak)
-----------------------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elemi_r%C3%A9szecske