Rieth József: Útiemlékek

Római látogatásunk 1992 - Turista látogatásunk, 3. rész

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Rómában több alkalommal megfordultunk. 1992. július 23-tól augusztus 1-ig turistaként jártunk itt. Alapos előkészület után, részletes útiprogrammal vágtunk neki a nagy vállalkozásnak. (4. nap: Angyalvár, Szent Péter tér, Vatikán, Szent Péter Bazilika.)

Előkészület - Forum Romanum - Vatikán - Városnézés - Búcsúzás

1992. július 26. vasárnap, negyedik nap.  

ANGYALVÁR

 

1/2 8-kor volt szentmise, utána gyorsan megreggeliztünk, majd Andreáékkal együtt elindultunk a Vatikán Múzeumba. Ez a nap volt a hónap utolsó vasárnapja, ekkor a múzeumot ingyenesen lehet meglátogatni.

 

 

 

A Lungotevere Tor di Nona-n az Angyalvárral szemben szálltunk ki a 280-as buszból. Hosszú volt az utazás, de átszállás nélkül tettük meg az utat, és a városról is kellemes összképet kaptunk, már amennyire a nagy tömeg ezt a szemlélődést lehetővé tette. Átmentünk a 136-ban épült Ponte S. Angelo hídon, alaposan körül csodáltuk a híd szobrait, melyek már jóval későbbiek. Szemben az Angyalvárat [61/11] láttuk, ez eredetileg Hadriánusz császár családja számára készült mauzóleumnak. (Az Angelo-híd a várral, A vár a hídról 1, A vár a hídról 2)

 

 

SZENT PÉTER TÉR

 

Nagy kerülővel átjutottunk a V.d.Conciliazione sarkára, megcsodáltuk a panorámát, hiszen erről a pontról kiváló látvány nyílik az Angyalvárra is, de a Szent Péter bazilikára is. Egy ideig nézelődtünk minden irányba, majd elindultunk a Bazilika felé. Bementünk a Piazza S. Pietro közepébe, itt is a panorámát csodáltuk jó ideig [46]. (Szent Péter tér madártávlatból, Légifelvétel) Megcsodáltuk az oszlopsort, a Vatikán hatalmas épülettömbjét, de mindenekelőtt a Bazilika  homlokzatát. (L. még a Bazilikáról)

 

A Szent Péter bazilika és tér légifelvételen - Vatikán Állam - Vatikán város fala, bejárata és a belépésre várakozók

 

Körbesétáltuk az obeliszket, ráálltunk a feliratos kövekre, elsősorban arra, ahonnan az oszlopok takarják egymást. Megnéztük a hatalmas szökőkutakat, majd átmentünk az oszlopsor alatt, el a svájci gárdisták kaszárnyája előtt. Itt már sodródtunk a tömeggel végig a Via di Porta Angelica-n, a rengeteg ember a Vatikáni Múzeumok felé áramlott. Hosszú sor állt a múzeum  kapuja előtt, de a sor szép ütemesen haladt, gyorsan bejutottunk [52].

 

Lépcsőház és múzeum

 

VATIKÁN

 

Többféle bejárási utat kínálnak a tájékoztató táblák: témák és rendelkezésre álló idő szerint lehet választani, majd menni a jelzések szerint. Mivel láttuk, hogy az egyes irányok menet közben is módosíthatók, a leghosszabbat választottuk, majd igyekeztünk a legfontosabb nevezetességeket végignézni. Mit lehet elmondani a sok látnivalóról? Jártuk a termeket, sodródtunk a tömeggel, időnként alaposabban megcsodáltunk egy-egy kiemelkedőbb remekművet, sokszor talán nem is olyan nagyon híres műveket, de olyanokat, amik valami miatt jobban felkeltették a figyelmünket. (Laokon csoport) Délben a teraszon tartottunk egy kis pihenőt, lopva megettük a szendvicseinket (lopva, mert az őrök állandóan zavartak mindenkit). Végül a Sixtusi kápolnát hosszan szemléltük, először láttuk a teljes mennyezetet restaurált állapotban. (L. még a Vatikánról)

 

A nagy sietségben reggel persze a pápának szánt bort és a levelet otthon hagytuk, de így legalább majd mégegyszer ellátogatunk a Szent Péter bazilikához. Gyors körképet vettünk a Bazilikáról, majd 2-órakor elváltunk Andreáéktól. Ők felmentek a kupolába, mi előbb leültünk enni a téren, az oszlopsor árnyékában, majd bementünk a Bazilikába és körbejártunk, most már alaposan megnézve mindent [47].

 

Szent Péter bazilika metszete - Belső tér - Szent Péter - Pieta

 

Különös tisztelettel csodáltuk meg minden finomságával a Pietát. Sajnos a magyar-kápolnát nem találtuk meg, de Péter apostol sírja előtt hosszan meditáltunk és többször is végigjártuk az altemplom alagútjait, kápolnáit. (Kép: Főoltár 1, Főoltár 2, Szent Péter, XIII. János pápa sírja, Pieta, XXIII. János sírja)

 

Altemplom és ásatás metszete - Szent Péter sírja - Altemplom

 

Öt óra körül jöttünk el a Szent Péter Bazilikából. Egy kis kerülővel mellékutcákon elmentünk a Vatikán melletti buszvégállomáshoz. Egy busz-kirándulást terveztünk a városban. A Vatikánváros mögött kerültünk hazafelé, hogy azt a városrészt is megismerjük. A buszról valóban remek látvány volt a Vatikán hátsó oldalának képe. Új városrészbe vitt a busz, és az aluljárók, felüljárók szövevényében nem ismertük fel a szükséges átszálló helyet, így aztán eltévedtünk. Próbáltunk emberekkel szóba állni, de németül senki se tudott, bár roppant segítőkész volt mindenki. A térképet senki se ismerte, végül egy  segítőkész idős néni tudott valamennyit németül, ő aztán elirányított minket egy utcába, ami visszavezet minket az átszállóhelyünkhöz. Az utca egy építkezéshez vezetett, ahol nem lehetett átmenni. Az építkezés miatt csak nagy kerülővel tudtunk visszatérni a mi autóbusz járatunkhoz. Végül is 6 órakor értünk haza.

 

Éjjel 12-kor két ágyúlövés ébresztett minket, kezdődött az Anna-napi tűzijáték. Voltak, akik a városba mentek, voltak akik a nővérek engedélyével a tetőről tervezték a parádét csodálni. Nagy szerencsénk volt, mi a teraszunkról remekül láttuk. Hosszan tartott, csodálatos formákkal. A legmeglepőbb volt amikor egy színes gömb közepéből más színű gömb robbant ki.

 

1992. július 27. hétfő.  

SZENT PÉTER BAZILIKA (másodszor)

 

(Előző nap már jártunk a Bazilikában, de még sok felfedezni való várt ránk.) Reggel 1/2 7-kor volt mise. Megköszöntük a 35. házassági évfordulónkat, a kapott sok boldogságot, a sok szépet, aranyos, szerető gyermekeinket, kedves unokáinkat, a nyugodt öregséget, és a szép utunkat.

 

Reggeli után útra keltünk. Célunk a Vatikán volt, a levelet és bort akartuk elvinni a Szentatyának, most már semmit sem hagytunk otthon..

 

Kapuőrség - Ügyeletes tiszt - Emlékérem

 

A pápai lakosztálynál bátran mentünk fel a hatalmas lépcsőn, de fenn a cifra gárdista rezzenéstelen arccal többször ránk kiáltott: "ALT!".  Még szólni se tudtam, már jött is futva egy hasonlóképen színes ruhába öltözött társa, az ügyeletes tiszt, hogy rendet teremtsen, és eltávolítson minket, tolakodó turistákat. Szerencsére beszélt németül, így elmondhattam neki, hogy ma van a házassági évfordulónk, szerettünk volna pápai fogadáson részt venni, de ha már a Szentatya kórházban van, legalább egy üveg bort szeretnénk a gyógyulásához küldeni, és gyors gyógyulást kívánni. A tiszten meghatódottság látszott, és azt motyogta, hogy ezért jutalmat érdemelünk. (Tárgyalás a tiszttel) Beinvitált mindkettőnket a mozdulatlan őr mellett a kapu mögötti hatalmas folyosóra és felküldött az első emeletre. (Csak úgy, minden kísérő nélkül!). A széles lépcsőn papok és sötétruhás civilek jöttek mentek. Az emeleten egy ajtó volt, benn egy atya ült hatalmas íróasztalnál. Meghallgatta mondókámat, majd egy belsőbb szobába küldött minket. Egy idős atya ült ott, aki viszont csak nagyon-nagyon keveset értett németül. Elmondtuk jövetelünk okát neki is, átvette a levelet és a bort. Gondosan megnézte, hogy a borítékon rajta van-e a nevünk és címünk, majd rózsafüzért, érmet és a pápát ábrázoló képet adott mindkettőnknek, végül megköszönte figyelmességünket. Mivel fenn nem tudtunk németül tárgyalni senkivel, lenn a tiszttől tudakoltuk meg a pápa állapotát. Elmondta, hogy jobban van már, várhatóan gyorsan fog gyógyulni. Elbúcsúztunk tőle. Boldogan jöttünk lefelé a hatalmas lépcsőn és éreztük százak irigy pillantását magunkon, akik lenn tolongtak, őket a vatikáni rendőrség még csak közel sem engedte a kapuhoz. Mi benn és fenn voltunk...

 

Kupola ferde folyosója - Kilátás

 

Megmásztuk a Bazilika kupoláját, szószerint megmásztuk. 540 lépcsőt kellett menni, mire a tetőre értünk. Félúton a kupola belső karzatáról igen érdekes rálátás van a Bazilika belsejére. (Kilátás a kupolából) Lentről az ember észre sem veszi a fenn folyamatosan körbe áramló tömeget. Aztán jött a kupola. Fokozatosan elszűkült a lépcső, végül a külső héj alatt már csak oldalt dőlve lehetett menni. Megérte felmásznunk, mert csodálatos kilátás van a városra, a pápai kertre, az egész Vatikánra. Panoráma fényképet készítettem.

 

A tetőn

 

 Külön élmény volt az a rejtett világ, ami a Bazilika tetején található. Lefelé jövet a tetőn megnéztük az ott berendezett kegytárgy boltokat, lenéztünk a homlokzatot díszítő hatalmas szobrok közül a térre. Leérkezve a templomba, megnéztük a kincstárat, majd újból a magyar kápolnát próbáltuk megkeresni.

 

Lelátás a kupola kerengőjéről - Az altemplom metszete - Magyar Kápolna

 

Többszöri nekirugaszkodás után egy őr segítségével eljutottunk egy vasrács elé, ahol ha igaz, oldalirányban nyílik a kápolna.  Sajnos éppen zárva volt. Utólag tudtuk meg, hogy valóban ott van, és csak ha mise van, vagy speciális csoport, akkor nyitják ki.

 

Előkészület - Forum Romanum - Vatikán - Városnézés - Búcsúzás

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső