Rieth József: Útiemlékek

Giza - Piramisok

   (Egyiptomi út)  <  GIZÁBA  <<<  PIRAMISOK >>>  SZFINX     

 

A piramis-csoport a levegőből, perspektivikus látképen és egy helyszínrajzon

 

Sok kutató mérése és spekulációja vizsgálja a méreteket és az arányokat, titkos összefüggéseket remélve

 

Hasonlóképen gazdag a találgatások sora, a rekonstrukciós próbálkozások sokféle változata az eredeti környezet elképzelésére

 

Nem kis fejtörést okoz az építés technikájának a kiderítése. A kincskeresőket ez kevésbé érdekli, ők ásnak, kutatnak

 

A három nagy piramis a 4. dinasztia uralkodóinak a temetkezési helye, Kheopsz-é, Khephrén-é és Mükerinosz-é. A dimbes-dombos sivatagi terepen elszórva nem csak a nagy piramisok láthatók, hanem mellettük is, meg távolabb is kisebb, a családtagoknak szolgáló piramisok és különböző templom maradványok is találhatók. A mitológiájuk szerint itt a sivatag szélén, a fennsíkon kezdődik a holtak birodalma, ezért építették ide a már messziről látható gúlákat.

 

Kheopsz piramis

Nagyon pici az ember az óriási piramisok előtt. Itt, a kézzel fogható hatalmasság tövében érezhetjük át igazán, micsoda technika és erő kellett ah­hoz, hogy ezeket az építményeket felépítsék. Az embert már amikor közeledik a busz, meglepik a sivatagból kimeredő piramisok határozott körvonalai. Hatalmas távolságok vannak a piramisok között. A pénztár a Kheopsz piramis északkeleti sarkánál van, az előtte levő buszparkolóból már érzékelhetők az itteni méretek, az arányok megítélését pedig torzítja az, hogy az egymás utáni piramisok ráadásul fokozatosan kisebbednek is. Az idegenvezető elment a jegyeket intézni, közben mi a kövek közt keresgéltünk a földön, alabástrom és gránit darabokat lehetett szedegetni az embernagyságú kőtömbök között. Ezek a kődarabkák valószínűleg csak a piramis bontásából származó töredékek, de az is lehet, hogy itt a felszínre került egy ilyen kőzetréteg.

A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, „Hufu horizontja / fényhegye”) az egyiptomi óbirodalmi Hufu,  görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraóról elnevezett piramis. A gízai piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül. A piramis K.e. 2580–2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert, 5 és 30 év közötti becslések olvashatók.  [Bővebben a piramisról.]

Tevés, öszvéres fényképezkedési lehetőség. Öszvéres őrszem vigyázza a méltó magatartást. Látkép Kairó irányában.

 

A piramist vastag kövezett udvar vette körül. A lábazatnál még megmaradt néhány hatalmas, méretre csiszolt burkolókő, a többit elhordták.

 

meletnyi magasságban van a piramis jelenlegi bejárata. A meredek folyosók a legtöbb szakaszon igencsak alacsonyak, deszka járófelület segíti a közlekedést.

Hufu uralkodása i. e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett (Manethón és a torinói papirusz adatai ellentmondóak, Hérodotosz szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva i. e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.

Hufu szobrai és Hemiununak a piramis feltételezett építőjének a szobra.

Ókori neve: Ahet-Hufu (Hufu fényhegye vagy Hufu a Horizonton). Épült i. e. 26. században. Típusa valódi piramis. Magassága: 146,7 méter. Alapjának élhossza 232,4 méter. Az oldalak dőlésszöge 51°50′35″. Anyaga helyi mészkő, asszuáni gránit, turai mészkő. Szatelliták (mellékpiramisok) száma: 4. Hajógödrök száma: 3.

A Kheopsz piramis 146,6 m magas volt eredetileg, ma már csak 137,18 méternyi. Csúcspontját égnek álló vas rúd szimbolizálja, tompára lepusztították az anyagát elhordó muzulmánok. Alapja 230,5 méter széles minden irányban, más útikönyv ugyan  három méterrel rövidebbnek állítja, közelről mindenkép gigantikus benyomást kelt. Ember nagyságú kőtömbök hevernek a piramis körül szanaszét, valóságos kőrengeteg. A piramisba összesen mintegy 2,3 millió, egyenként 2,5 tonna súlyú kőtömböt építettek be. Ha a 6 millió tonna követ vonaton akarnák szállítani, 6 ezer tehervonat lenne szükséges a szállításhoz. A burkolatba a külső oldalon egyik oldalukon ferdére csiszolt mészkő és gránittömbök vannak beépítve.

A körülöttünk heverő hatalmas tömbök a piramis burkolatából származnak. A burkolat nagy részét leszedték, elvitték Kairó palotáinak és mecsetjeinek építéséhez. Félelmetes lehetett, amikor egyet-egyet a hatalmas kövekből sikerült kimozdítani helyéből, és azok nagy robajjal zúdulhattak le a mélybe. A piramis közelről egész más képet mutat, mint amit elképzeltem róla. Kövei aránytalanul nagyok, embermagasságúak, aminél én korábban jóval kisebbeket, maximum félmétereseket képzeltem el. A tömbök meglehetősen nagy hézagokkal találkoznak össze, és az egymás melletti tömbök lépcsőszerűen kijjebb-beljebb helyezkednek el. Így szinte kötést biztosítottak az eltávolított borító tömböknek (GE34). A piramis oldalán erősen erodált kövek láthatók. A puha mészkövet párnásan kikoptatta a szél által hordott homok. De hasonló kopás látszik a megmaradt burkoló gránitfelületen is. A fenti lecsupaszított mészkőtömbök között fenn, jókora hézagok láthatók, talán még egy ember is beférne a hasadékokba. Lehet, hogy ott valóban üregek és járatok is nyílnak. A piramis oldalában rejtett lépcsők vezetnek felfelé, ezek csak közelről vehetők észre. Tilos felmászni. Tevés, lovas, szamaras és gyalogos őrök vigyáznak a rendre mindenfelé. Ezek az emberek általában szívesen vállalkoznak fotózásra is, tevéik felszerelése, öltözetük, fegyvereik erre a fotósszerepre minden pillanatban alkalmassá teszi őket, csak némi baksist kell legombolni nekik.

Járatok és sírkamrák

Eredetileg az északi oldalon, 16 m magasságban nyílt a bejárat. Innen egy lejtős alagút a talaj szintjéig ereszkedett, majd ebből ágazott el feljárat a gúla belsejébe. A mai bejárat mindjárt szemben, a piramis északi oldalán nyílik, ide lépcső feljáró van. Onnan tovább csak deszka járófelület. Itt látható a burkolat errodált felülete. Emelkedő úton a mészkőlapokkal burkolt Nagy Galériába jut a látogató. Ez 2 x 47 méteres és 8,5 magas (GE32-33). Innen egy előtéren át a Királyi Kamrába, vagyis Kheopsz sírkamrájába jutunk. A sírkamra rózsaszín gránitból épült, 10,5 x 5,2 méteres és 5,8 magas. Csak egy üres, fedél nélküli szarkofágot találtak itt a kutatók. A sírkamra felett légkamrák lettek kiképezve, de a kiképzés olyan, hogy a kőtömeg hatalmas nyomását ellensúlyozzák. Ezek a gránit lapok megrepedtek a földrengésektől, a beomlástól mégis megmentették a sírboltot. A sírkamra északi és déli oldalán szellőztető aknák indulnak ferdén kifelé, de a szellőzés ma már nem működik (vagy igen gyenge). Emiatt a belső levegő a piramisban igen nyomasztó.

A piramist turai mészkőből épített hagyományos kerítésfal vette körül, mely több mint három méter vastagságú, körülbelül 8 méter magasságú, és 20 egyiptomi könyök (10,5 méter) távolságban húzódott a piramis lábától. A piramishoz tartozó objektumok: a Völgytemplom, a Halotti Templom, a Bárkagödrök, a Szatellit piramisok, Hotepheresz sírja és (talán) a Nagy Szfinx

 

Kemény feladat az antik hajódarabok régészeti feldolgozása, ott a terepen.

 

Még ilyen megkopott állapotban is impozáns látvány a Napbárka

 

Messziről láttuk a Kheopsz piramis déli oldalán a hajóformájú épületet, ebben van a Napbárka. Az épület egy kissé hasonlít egy felfordított hajóhoz, a sima tömbje élesen elüt a környezet erősen tagolt látványától (GE32). Ezek a bárkák a fáraónak a túlvilági utazását szolgálták. A múzeumépületet ottjártunkkor építették, a tetőn javítottak valamit. A Napbárka, 43 m hosszú, 1224 darabból rakták össze. A bárkát csigavonalban emelkedő lelátóról lehet megszemlélni a világos, csupaüveg múzeumban.  1954-ben öt hajót találtak itt elásva, igen jó állapotban, de szétszedve. Papiruszok és falfestmények nyomán állították össze aztán a régészek.

A déli akna vége

Az 1800-as években lendületet kapott a piramisok kutatása. Egy lelkes amatőr, az angol Vyse ezredes dinamittal képzelte el a folytatást. Módszere durva, de eredményes volt: ő fedezte fel a Királyi Kamra fölötti hatalmas teherelosztó kamrákat. Az egész piramisban egyedül itt találtak feliratokat, amelyeket a munkások hagytak a köveken, a logisztikát megkönnyítendő. Még érdekesebb azonban az az elem, amely minden korábbi és későbbi piramisból hiányzik, az úgynevezett "szellőzőjáratok". Ismert volt, hogy a Királyi Kamra északi és déli falából egy-egy 20x20 centiméteres járat indul, nagyjából 45 fokban felfelé. 1872-ben Waynman Dixon megbontva a Királynő Kamrájának falát, hasonló, eddig befalazott járatra lelt. Az egyikben egy fadarabot, egy bronz kampót, és egy gránitból készült golyóbist talált. Waynman csuklókkal egymáshoz csatolt vasrudakat tolt fel a járatba, naplója szerint hatalmas felfedezést remélve, ám a rudak beszorultak, és azóta is ott vannak.

A járatok feltárására 1992-ig kellett várni, amikor Rudolf Gantenbrink saját építésű, kamerával ellátott robotjával, az Upuauttal végigjárta azokat. Megtalálta a Királyi Kamra "szellőzőjáratainak" kijáratát a piramis felszínén, és megtisztította az azokat eltömítő sok kiló homoktól és törmeléktől, amit a szél, az erózió, és a behatolni igyekvő tolvajok hordtak be. Szerződésének megfelelően a kutatási engedélyért cserébe ventillátorokat szerelt a járatok végére, aminek köszönhetően a turisták lehellete kevésbé károsítja a falakat. Következő évben továbfejlesztett robottal indult el a Királyné Kamrájába. A járat azonban erősen változó szélességű, magasságú, itt-ott kidolgozatlan vagy elmozdult kövekben akadt meg a robot, amit újra és újra át kellett tervezni. Az északi járatban megtalálta Waynman vasrúdjait, ám a járat a Nagy Galériát elkerülendő olyan erősen vált irányt, hogy a robot nem bírt tovább haladni. A folyosón távolabb mindenesetre kivehető valamilyen tárgy, talán a kampó tartozéka, és egy törött fa pálca. A déli járat végére viszont - hetek munkája árán - sikerült eljutni. Azonban ez nem a piramis felszíne, hanem egy különös "ajtó", vagyis egy kőblokk, amelyből két fogantyúszerű rézdarab áll ki. Pontosabban, lehet, hogy a fogantyú a túloldalon van, és mi az eldolgozott végét látjuk? Mindenesetre több, mint száz éve ez volt az első felfedezés a Nagy Piramisban.

Mindez egészen 1992. szeptember 17-ig volt így, amikor egy másik csoport újabb robotot küldött a piramisba. Sikerült végigmenniük az északi járaton, amelynek végében egy ugyanolyan "ajtót" találtak. Sőt, nagy várakozások közt, egy élő tévé-show keretében átfúrták az egyik ajtót, és a kamerát bejuttatták mögé. Hogy mit találtak? Semmit. Vagyis némi távolságra egy következő követ, immár réz bigyusz nélkül. Sajnos azóta semmilyen adat nem került nyilvánosságra, talán exkluzív szerződést kötöttek a National Geographic-kal.

Khephrén piramisa

 

A IV. dinasztia negyedik királyának, Khephrénnek épült piramist másodiknak is nevezik, ugyanis valamivel kisebb, mint a Kheopsz-piramis. Ennek ellenére messziről úgy tűnik, mintha ez lenne a legnagyobb gízai piramis, mivel oldalai jobban dőlnek és kicsit magasabb helyre is épült. Ókori neve: "Khephrén Nagy"; eredeti magassága: 143.5 m; jelenlegi magassága: 136.4 m; oldalak szélessége: 215.25 m; becsült térfogat: 1 659 200 m3. Noha már az ókorban feltörték, aztán később a XIII. században is, az újkorban először Giovanni Battista Belzoni nyitotta fel 1818-ban. Ez az egyetlen piramis melynek csúcsán az eredeti turai mészkőborítás - részben - megmaradt. A piramis északi oldalán két bejárat található. Az egyik 10 m magasan helyezkedik el, s innen indul a felső folyosó, ami 25°55'-es szögben lejtve 32 m után vízszintes marad. A másik bejárat a talajszintnél nyílik, és ez az, amit jelenleg is használnak. Ezen keresztül az alsó folyosóra juthatunk, melynek kezdetben a lejtésszöge 21°40' , majd rövid vízszintes szakasz után emelkedni kezd és belefut a felső folyosó vízszintes szakaszába. A sírkamrában egy nagy fedeles gránitszarkofág áll, melyen csak a felfedezés dátuma és Belzoni aláírása látható.

 

Ez a  középső piramis, fél kilométernyire délkeletre Kheopsz piramisától jelenleg 136,4 magas, eredetileg 143,2 méter volt. Magassága csalóka, ugyanis magasabban fekvő helyen épült, mint a Kheopsz, emiatt nagyobbnak tűnik. Csúcsán valószínűleg fekete zárókő volt, mára már hiányzik. A csúcs alatt megmaradt a világos, sima mészkő borítás egy része. Az alsóbb részeken csiszolt rózsaszín gránit burkolta, de az hiányzik. Alapja 210,5 méter széles. A piramis belül egyszerű szerkezetű. Az északi oldalon két bejárata van, mindegyik egy sírkamrába vezet. Két sírkamrája van, itt is üres szarkofágot találtak, a szarkofág mellett a fedelét.

A piramis mellett, annak keleti oldalán a Halotti templom van. Ennek ma már csak a fal alapjai állnak, mérete 112 x 5 méter. Ebben 56 m folyosó, oszlopok, szobor helyek, összecsiszolt kövek láthatók.

Távolabb a völgyben van a Völgy templom, amivel lejtős folyosó maradványa köti össze. Ez épebb állapotban maradt fenn, csak a szfinx kiásásakor került napfényre, 1852-ben.

Mükerinosz piramisa

 

 Menkauré építtette a IV. dinasztia idejében. Diodórosz (Diodorus Siculus) és középkori arab történetírók említik, hogy még láttak a piramison Menkauré nevét tartalmazó feliratot. A három nagy piramis közül ez a legkisebb. A 9. században al-Mamún kalifa (813–833), Hárún ar-Rasíd fia, a Hufu-piramis feltörése után, mivel azt üresen találta a remélt kincsek helyett, a Menkauré-piramis lerombolását tervezte. A munkálatok nyoma a kürtőszerű hiány az északi oldalon.

 

 

A piramis eredeti magassága 66 m volt, ma már csak 65,5 m magas. Az alapjának élhossza 103,4 méter, az oldalak dőlésszöge 51° 20' 25". Öt kamrája van, amelyek a piramis alapja alatt, két szinten elhelyezkedő, bonyolult rendszert alkotnak. Menkauré piramisa természetesen nem önmagában áll, hanem egy – ekkor már szokásosnak számító épületekből álló – kultikus körzet része: Halotti Templom, feljáróút, Völgy Templom, mellékpiramisok. (Bővebben lásd...)

 

 

Buszunk elvitt ehhez, a legkisebb, legtávolabbi piramishoz.

 

Mükerinosz piramisa  a legkésőbbi. Ez a piramis a többitől további fél kilométernyire áll. A piramis keleti oldalánál levő három kis piramis a királynőké. Ahogy múlt a történelem ideje, a fáraóknak egyre kisebb piramisra futotta. Eredetileg még a mostaninál is kisebbre tervezték, de aztán megnagyobbították. A piramis mellé épített fa lépcsőn előbb felmentünk körülbelül egy emeletnyi magasságba. Itt bementünk egy szűk nyíláson. Meredek, alacsony folyosó ereszkedett le 18 méter mélyre, a föld szintje alá a piramisba. Meggörnyedve, a fejünkre vigyázva, a meredek rámpán, deszkapallón hintázva mentünk le és ott egy sírkamrába érkeztünk, aminek a közepén üres szarkofág árválkodott. A szarkofág mellett lépcsőn egy mélyebb üregbe jutottunk, ahol a keleti oldalon lenn sír üregek nyíltak. Ennek az alsó kamrának a boltozata üreges volt, a fenti szarkofág mögött egy lyukon be is lehetett volna bújni.

A piramisok megtekintése után a Szfinxhez mentünk le a völgybe.

(Egyiptomi út)  <  GIZÁBA  <<<  PIRAMISOK >>>  SZFINX     

-----------

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_nagy_piramis

http://tttweb.hu/index.php?rovat=cikk&id=51

http://www.erdekesvilag.hu/a-csodalatos-gizai-piramisok/

http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/gizaipiramisokkheopsznagypiramisanakrejtelye/

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20120726-faraokori-halotti-napbarka-kerult-elo-az-okori-egyiptom-teruleterol.html

http://tttweb.hu/index.php?rovat=cikk&id=42

http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/szilvaszem/uploads/egyiptom.htm

http://explorertravel.hu/hirek/titkos-ajtot-es-uj-hieroglifakat-talaltak-kheopsz-piramisaban

http://hu.wikipedia.org/wiki/Menkaur%C3%A9-piramis

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hufu