Giza - Szfinx
(Egyiptomi út) < PIRAMISOK <<< SZFINX >>> BOLTOK
A három piramis megtekintése után elindultunk, és a szinte a nagy fáraók lábai előtt heverő -- hűséges házőrzőként strázsáló -- Szfinxet, ezt a titokzatos, emberarcú, oroszlántestű gigantikus szobrot látogattuk meg.
Szfinx
A gízai Nagy Szfinx a Föld egyik legnagyobb, és egyben az egyik legrégebbi szobra. Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol, ezzel minden későbbi ilyen alak (szfinx) prototípusa. Hozzávetőleg az i. e. 26. században készült, egyidőben az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának gizai piramisaival. 4500 éve áll a Nílus völgyének szélén, és mintegy jelképesen őrzi a piramisokat.
Története során többször eltemette a homok, kiásták már az Újbirodalom korában, majd a szaiszi időszakban, az újkorban pedig Napóleon egyiptomi hadjárata idején is csak a fej állt ki a homokból. Ma teljes méretében látható a szobor, a tetejétől a sziklaágyig megtisztították, ennek azonban az az ára, hogy a sivatagi szél újra erősen koptatja. (Bővebben a Szfinxről lásd...)
A busszal megkerülve a Kephrén piramist, a napbárkák múzeuma mellett lementünk a szfinxhez. A dimbes-dombos, kövekkel telehintett sivatagból településre emlékeztető kőfalak közé jutottunk, itt valamikor kőbánya volt. A kerítésen túl, délre, a kőbánya síkjából emelkedik ki a szobor hatalmas tömbje, előttünk lenn ott a település lapos tetőivel, pálmafáival. Kiszállva az autóbuszból, még lefelé ereszkedtünk és egy hatalmas térségre jutottunk. Ezen a murvával, (vagy márványtörmelékkel) felszórt téren helyezkedik el a fény és hangjáték közönsége esténként. Érdekes látvány lehet a különböző színű fények játéka, és a hangeffektusok özöne a fekete egyiptomi éjszakában. A piramis oldalában a feleségek kispiramisainak és a napbárka épületének sziluettje vehető ki. A teret a piramisok és szfinx felől a Völgy Templom maradványai zárják le. A falak fölött oszlopok látszanak ki. Mögöttük a szfinx őrködik, fenn a dombon pedig a három nagy piramis áll. Az esti fények a fekete egyiptomi éjszakából a nézők gyönyörűségére csodálatosan emelik ki a markáns kőépítményeket.
A Völgy Templom kívül rózsaszín gránit borítású, T-alakú főtermében hatalmas, egy-egy nagy méretű tömbből kifaragott gránit oszlopok állnak. Hatalmas dísztelen kőtömbjei komor, talán egy kicsit nyomasztó hatásúak. A 'T' nyugatra tartó szárában kétoldalt fülkék vannak, bennük valaha a fáraó 23 hatalmas szobra állt. A lejtős belső folyosón fölmentünk a szfinx középmagasságára. Mellettünk, a másik oldalon a templom hegyre vezető folyosójának kőtömbjei meredtek ki a homokból.
A szfinx egy mély, elkerített gödörben van, ki kellett ásni a sivatag homoktakarójából. A környezet szintjéből a testének csaknem fele emelkedik ki, a javarésze lenn a gödör alján pihen. A Templom felől nézve szinte csak a feje emelkedik ki a domboldal síkjából. A kőbánya egy megmaradt tömbjéből faragták ki annak idején. Hossza 57 méter, magassága 20 méter. A fáraó arcvonásait őrzi, a fizikai és szellemi erőt egyesíti magában. A szfinx szakálla állítólag a British-múzeumban található, mondja el idegenvezetőnk. Hiányzik innen, mert a fej így elvesztette stabilitását, ezért aztán a szobor nyaka betonnal van megerősítve. A két első lába között az álomtáblák láthatók, ezen a még herceg, későbbi IV.Thutmózisz vadászat alatti itteni pihenése közben látott álmát írja le. Eszerint megkapja az ország feletti uralmat, ha kiszabadítja a szfinxet a homokból. A herceg teljesítette a kívánságot. Később a Ptolamaiszok alatt, majd a rómaiak idejében is kiásták az időközben homokkal betemetett szobrot, ezután 1925-ig még háromszor távolították el a homokot. Amikor David Roberts 1850 táján megfestette, a szobornak csak a feje látszott ki a homokból. A szobor körül tevekaraván telepedett le a festményen, a lenyugvó napot egy homokfelhő kezdi éppen eltakarni, a látóhatáron piramisok sziluettje látszik.
A szfinx nagyon élethű, a farka felkunkorodik. A szfinx melletti dombtetőn a szfinx mögé kerültünk, majd egy kissé a piramis irányában kapaszkodtunk felfelé. Szép rálátás volt a Völgy templomra és az alattunk elterülő városrészre. Az 500 méter hosszú lejtős folyosó segítségével mentünk vissza a Völgy Templomnak a fenti Halotti templomnál sokkalta épebb maradványaihoz. Maga a Völgy Templom 46 x 45 m.
A Szfinx ugyan nem piramis, de szorosan
kapcsolódik a piramisokhoz. A gízai szfinx egyedülálló az egyiptomi
építészet történetében. A szó mely valószínűleg az egyiptomi seszep anh-ból
ered, olyan szobrot jelöl, mely oroszlántestű és ember vagy állatfejű istent
ábrázol. A Szfinx feje a királyt mintázza a nemez-fejdísszel, 57 m hosszú
teste pedig oroszlánt ábrázol. Mivel a szobron nincsenek feliratok, sokáig
vita tárgya volt, hogy mikor készülhetett. Egyes kutatók szerint Khephrén
idejében faragták, más tudósok Kheopsz uralkodását veszik alapul. A homokból
kiemelkedő gízai nagy szfinx jellegzetes eleme az egyiptomi szobrászat
történelmének. Már az arabok is megkülönböztették ezt a műemléket a
többitől, hiszen Abu Holnak, azaz a Rémület Anyjának nevezték el. A szfinx a
királyt ábrázolja, aki egyesíti magában az emberi természetet az isteni
hatalommal és az oroszlán erejével. A szfinx egyben a Nekropolisz ura és
őrzője is volt, akit az újbirodalom idején Horemahet (Harmakhisz) istennel
azonosítottak.
Kb. ezer évvel azután, hogy a szobor elkészült, a XVIII.
dinasztia (i.e. 1550 - i.e. 1397) idején a szfinxet belepte a sivatagi
homok. Ekkoriban született az a monda, mely ma is olvasható a szobor
két
mancsa közt álló sztélén. Eszerint Thotmesz herceg, a fiatal trónörökös
elszenderült egy vadászat után a szfinx árnyékában, és különös álmot látott.
A szfinx Harmakhisz isten képében megjósolta trónra lépését, és könyörgött
neki, hogy szabadítsa ki a homok alól. Amikor Thotmesz herceg évekkel később
IV. Thotmeszként trónra lépett, eszébe jutott az álom és elvégeztette, amit
a szfinx kért tőle. Sajnos azonban hiába tisztították meg ismét a szfinxet
II. Ramszesz idejében, i.e. 1300 körül, a homok az idők folyamán újra
belepte az egész műemléket. Ezután többen próbálkoztak a szobor kiásásával
és restaurálásával. A jelenlegi állapot végül 1936-37-ben alakult ki, amikor
a kairói egyetem kutatói elvégezték az utolsó simításokat a szfinxen és a
hozzákapcsolódó épületeken. 1980-ban újabb restaurálás vált szükségessé,
mert a növekvő páratartalom, a víz beszivárgása és a légszennyezés komoly
károkat okozott a szobornál. A helyreállítás azonban katasztrofális
eredménnyel járt, mivel a rögzítéshez cementet használtak, és a nem
megfelelő anyag miatt szinte lepattogzott az újonnan feltett mészkőborítás.
Ekkor elhatározták, hogy kisebb mészkőlapokkal és másféle anyaggal
újrakezdik a restaurációt és visszaállítják a szfinx eredeti állapotát.
Gizában ezután még két nagy kereskedést látogattunk meg (a "Parfümök Palotáját" és a "Papirusz Múzeumot").
(Egyiptomi út) < PIRAMISOK <<< SZFINX >>> BOLTOK
----------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Szfinx
http://fittelet.egzinet.hu/cikk/713/egy_kis_tortenelem