Egyiptom történelme - A korai kortól az Újbirodalom kezdetéig (Kr.e.3000-Kr.e.1550)

Kr.e.1550-Kr.u.395

AiguptoV < Ptah isten háza

hamiták, de keveredtek másokkal

Legrégibb adatokat a Nilus-delta és a sivatag találkozásánál, mintegy Kr.e. az ötödik századból találták a mai Merimde bení Szaláma közelében. Ezek újkőkori csiszolt kőeszközök, agyagedények, a kosárfonás és szövés emlékei. A tartós megtelepedést sövényfalú kunyhók, és azok elhelyezkedésének nyoma sejteti.

Korai kor Kr.e. 3000-2635; Egyiptom utikönyv: 3000-2700

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

Manethon egyiptomi pap (a Kr.e. 3. században) írta meg görög nyelven Egyiptom történetét, ő sorolta fel a dinasztiák rendjét is.

1. dinasztia

Az első királyok délről, Thiszből származtak

Aha (Aha-Ménész) egyesítette először tartósan az északi és déli országrészt. Megépítette Memphiszt (eredeti nevén "Fehér Fal"), ennek érdekében gátat épített a Níluson, eltérítette és kiszárította itt a folyó helyét.

Dzser nevét egy vésett hieroglifa Vádi Halfa közelében őrzi, Alsó-Núbiai hadjáratát örökíti meg.

Dzset (Uadzset) nevét a keleti sivatagban vésték sziklába, talán a Vörös tengerhez vezetett hadjáratot.

További királyok:

Udimu;

Adzsib;

Szemerhet;

A király nevét ekkor még téglalapba írták..

Ebben az időszakban nagyon fejlődött a művészet: finom kis szobrocskák készültek alabástromból, elefántcsontból. Állatfigurák készültek fajanszból. A hadsereg fegyverzete könnyű íjból, dárdából, baltából, buzogányból, tőrből állt. Pajzsot nem használtak.

Hittek a túlvilági életben. Halottaikat vászonba csavarták és fa szarkofágba fektették, mellé alabástrom- és cserépedényekben ételt, italt tettek, az előkelőbbek mellé ékszert, fegyvert, bútort, játékot, sőt szolgákat is temettek. Kissé távolabb helyezték el a tartalékkészleteket. Egy szomszéd kamrába helyezték el a halott javait. A sírok hasáb formája házakat utánzott. A "masztaba" név az egyiptomi kunyhók előtt álló kis padkák arab neve. Hasonlóságuk miatt lett a sírok elnevezése. A masztabákat élénk színre festették, házaikhoz hasonló mintákkal, melyek a gyékény mintázatát utánozták.

2. dinasztia

Hotepszehemui;

Nebré;

Nineter;

Uneg;

Szenedzse.

Peribszen megtagadta Hóruszt, Ozirisz fiát, helyébe Széth istent állította, aki Ozirisz gyilkosa volt. Ez vallási megosztottságra mutat.

Haszehem alatt nyilt háborúra utal észak és dél között egy felirat: " 47209 északi ellenség" szöveggel.

Haszehemui (teljes neve: "A két isten békében van") alatt kibékült a két országrész, a neve felett a Hórusz-sólyom és a Széth-állat együtt áll

Óbirodalom Kr.e. 2635-2235; Bibliai Lexikon: 2800-2200; Egyiptom utikönyv: 2700-2200

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

3. dinasztia

A királyok Memphiszből származnak. Ebben az időszakban kezdték a kőépítkezést alkalmazni, ekkor születtek az első monumentális kőépítmények.

Szanath

Dzsózer (korabeli emlékeken: Netjerihet = isteni testű) talán Haszehemui fia volt. Gazdagságát a Sinai félsziget rézbányái is biztosították. Építményeit nagytudású és nagyhatalmú államférfia, főpapja, tudósa Imhotep készítette. Piramisát, halotti templomát másfél kilométer hosszan magas fal övezte, bástyákkal, kiugrókkal. Megmaradt a király szobra. Sok dombormű, festmény a mindennapok tevékenységét mutatja be. Palotájának neve "Nagy ház" volt, egyiptomi nyelven 'per-aa', amiből a fáraó elnevezés származik. A fáraó nevét ekkor kezdték körbe írni (neve: senu). A kör a király uralmát jelentette minden felett, amit a nap körbejár. A szakkarai lépcsős piramis és a környező építmények mutatják fejlett kultúrájukat.

Szehemhet rövid ideig uralkodhatott, emlékét a Szinai félszigeten egy dombormű örökíti meg Dzsózer felirata közelében Vádi Magharában.

Haba

Huni emlékét Asszuán mellett Elefantina szigetén egy felirat örökíti meg, ami egy erőd építéséről tudósít. Neki tulajdonítják a Meidumi piramist, amelyet lépcsősből kúpossá próbáltak alakítani külső burkolat segítségével.

4. dinasztia

Sznofru két piramist épített: a Tört piramist és a Vörös piramist Dahsurban (Szakkarától D-re). Sikeres hadjáratokat vezetett Núbiába és Líbiába, de a Színai-félszigetre is, mint erről a Palermói kő felirata és a Vádi Maghara három rajza tanúskodik.

Kheopsz (Szúfisz, Hufu, Χεοψ, Σουφις) (uralkodott kb. Kr.e. 2589 – Kr.e. 2566) teljesen magához ragadta a politikai, gazdasági, vallási hatalmat, sikeres hadjáratokat vezetett, és gigantikus piramisát , valamint annak tartozékait (templomok, táborok, stb) megépítette. 20 év körüli lehetett megválasztásakor és 23 - 65 évig uralkodhatott.

Dzsedefré fia volt Kheopsznak, talán trónbitorló is. Ő az első, aki Ré, a Napisten fiaként szerepel.

Khephrén (Hafré) folytatta az abszolitikus uralkodást. Hafré (nevének jelentése: Ré felkel, görögül Kephrén), (uralkodott: kb. Kr.e. 2558 – Kr.e. 2532) A terhektől egyre gyengült Egyiptom hatalma. A holtesteket még nem balzsamozták, csupán a belső lágy részeket távolították el, és vászonba csavarás után gipsz ágyba burkolták.

Mükerinosz, Menkauré (nevének jelentése: Ré lelkei örökkévalóak; görögül Mükerinosz), (uralkodott: kb. Kr.e. 2532 – Kr.e. 2503) uralkodása alatt a templomok ismét megnyíltak, érvényesült a jog és az igazság. Valószínűleg a király abszolút hatalma is a piramisok méretével csökkent

Sepszeszkaf nem építtetett már piramist, hanem hatalmas masztabába temetkezett Szakkarában.

5. dinasztia

A papság kerülhetett hatalomra ekkor, az uralkodó a Ré isten volt. A fáraók piramisok helyett Ré-nek, atyjuknak építettek fennséges templomot. Ezekből négyet nem ismerünk, kettő azonban ismert. A Vádi Maghara feliratai továbbra is hadjáratokat hirdetnek, de most már a szemitákkal folyó diadalmas keleti háborúkról is tanuskodnak sírfeliratok és képek. A még nem azonosított Nediáról, annak elfoglalásáról számol így be egy sírfelirat. Büblosz városán keresztül ebben az időben békés kereskedelmi kapcsolat volt főníciával és a görög szigetvilággal. Dél felé is hadjáratok voltak. A központi hatalom fokozatosan gyengült, a piramisok egyre kissebbek lettek.

Uszerkaf

Szahuré volt valószínűleg a hőse az Abuszirban talált halotti templom képeinek, amelyek talán szintén a libiai Nedia elfoglalását mutatják. Hajóval Szomáliába is eljutottak, mirrhát, tömjént, gyantát, elefántcsontot, féldrágaköveket, párducbőrt hoztak be.

Noferirkaré,

Szepszekaré,

Noferefré,

Neuszerré,

Menkauhor,

Dzsedkaré (Isszi)

Unisz már napszentélyt sem építtetett, és a halotti templomához vezető úton a díszítő domborműveken csonttá soványodott alakok jelennek meg.

6. dinasztia

A külpolitikában még nem látszik a hanyatlás. Az előkelők sírjai sok, bár nem összefüggő diadalról tudósítanak. Ezek az epizódszerű részletek sok mindenre engednek következtetni.

Teti királyt Szakkarában temették el.

Uszerkaré rövid ideig uralkodott, van egy falirajza a Nílus és a Vörös-tenger közti Vádi Hammámát egy szikláján..

I. Pepi a korszak legjelentősebb uralkodója, 50 évig uralkodott, sok templomot épített. Hadjáratairól tudunk a Színai-félszigeten a beduinok ellen. Nagy érdeklődést tanusított Nubia iránt, több expedíciót küldtek oda. Fiai követték.

I. Merenré csak néhány évig uralkodott.

II. Pepi bátyja idő előtti halála után hatévesen került trónra és 100 éves koráig uralkodott Núbia irányába több expedíciót küldött. Háborúinál fontosabbak voltak kereskedelmi kapcsolatai Büblosszal és a déli területekkel. Lassanként megerősödött a helyi kormányzók hatalma. 52 méter magas sírépítménye és 100 méter hosszú halotti temploma lezárta a piramisépitészet korszakát

II. Merenré csak rövid ideig uralkodott.

Netjerikaré.

Nitokrisz csodaszép nő volt.

Első Átmeneti kor Kr.e.2150-2050; Egyiptom utikönyv: 2200-2060

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

7-8. dinasztia (bizonytalan)

A 7. dinasztia 5 vagy 70 királya csak 70 vagy 75 napig uralkodott. Csatározások, lázadások voltak. A 8. dinasztia királyait sem lehet azonosítani. Talán Szakkarában találnak még adatot az eddig feltáratlan piramisokból. A belső anarhia mellé Ázsiából beduin törzsek behatolása is járult.

9. dinasztia

I. Khéti

5 ismeretlen király

10.dinasztia

II. Khéti volt az egyiptomi történelem legkegyetlenebb tiranusa. Kiűzte a deltavilágból az ázsiai hódítókat.

Merikaré,

III. Khéti

összeomlás, zürzavar

Középbirodalom Kr.e. 2040-1650; Bibliai Lexikon: 2100-1730; Szentírás: 2030-1720; Egyiptom utikönyv: 2060-1785

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

11.dinasztia

A zürzavaron a tébai uralkodók lettek úrrá, ismét egyesítették a két országrészt, eredményes háborúkat folytattak, helyreállították a dinasztia tekintélyét. A királyok nevében szereplő Mentuhotep név a Thébai Montu isten nevéből származik.

I. Antef,

II. Antef,

III. Antef,

I. Mentuhotep,

II. Mentuhotep,

III. Mentuhotep,

IV. Mentuhotep,

V. Mentuhotep.

12. dinasztia

A dinasztia királyai Amon istentől származtatják nevüket. Megkezdődött Amonnak és Ré Napistennek a kultusza. Téglával építkeztek, ezért kevés lelet maradt ránk.

I. Amenemhat a kormányzókkal együttműködve szilárdította hatalmát. Háremében szőtt összeesküvés áldozata lett. Fia a halálhírre Líbiából sietett haza, átvenni az uralmat.

I. Szeszósztrisz bevezette a társuralkodó rendszert, fiával uralkodott. Az aranybányák megtartása érdekében hadjáratokat vezettek.

II. Amenemhat

II. Szeszósztrisz új fővárost alapított a Fajjumi oázisban.

III. Szeszósztrisz mélyen behatolt Palesztína területére. Helyreállította a kereskedelmi kapcsolatot Büblosszal, Szíriával, Kréta szigetével. Csatornázással, gátépítéssel és öntözéssel hatalmas termőterületeket hozott létre. Háromezer (?) termet tartalmazó kétemeletes épületét a görögök labirintusnak nevezték. Semmi sem maradt az épületből. Egyetlen kisméretű templom maradt ebből az időből Fajjúm közelében

III. Amenemhat,

IV. Amenemhat,

Szobenoferuré

védvonal épül szemita bevándorlók ellen

1700-1560 hükszoszok, főváros: Tanisz

100 év, ló, kocsi

Jákob törzsének beköltözése ?

Második átmeneti kor és a hükszosz uralom Kr.e. 1750-1550; Egyiptom utikönyv: Kr.e. 1785-1152

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

13. és 14. dinasztia

Amenemhat Szobekhotep,

Szekhemkaré,

Penten,

Amenemhat Szenbuf,

Kai Amenemhat,

Ugaf,

Szneferibré

Szeszósztrisz,

Ameni Antef Amenemhat,

Heribsédet Amenemhat,

Szehetepibré Amenemhat,

Mermesa,

Szeuadzstaui

Szobekhotep,

Khaszekhemré Neferhotep,

Khaneferré Szobekhotep,

Khaankhré Szobekhotep,

Khahetepré Szobekhotep,

Merszekhemré Szobekhotep,

Merkauré Szobekhotep,

Nikhanimaatré Khendzser,

Uszerkaré Khendzser,

Iaib,

Ai,

Nebirieraut,

I. Didumesz,

II. Didumesz,

Szenebmiu,

Mentuemszaf,

Neheszi,

Szesib,

Sziamu Hornedzsheriotef.

15. és 16. (hükszosz) dinasztia

Hian,

Auszerré

Apopi,

Nebkhepesre Apopi,

Aaszehré,

Aakenenré Apopi.

17. dinasztia

Ré Hotep,

Heruhermaat Antef,

Upmaat Antef,

Nebkheperré Antef,

Uadzskhau Szobekemszaf,

Szedtaui Szobekemszaf,

Dzséhuti,

Szenakhtenré Taa,

Szekenenré Taa,

Kamesz (Kamósza).

Korai kor - Óbirodalom - I.Átmeneti kor - Középbirodalom - II.Átmeneti kor - Hükszoszok

(Egyiptomi út) < Kr.e. 1550 előtt >>> Kr.e.1550-Kr.u.395

---------------------------

http://crowland.uw.hu/images/egyiptom/tortenelem.html