Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

BUDAKESZI - 5. A város jelene

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)    Őslakók < svábok < modernizáció < kitelepítés < jelen       

 

(Turisztika - Építészet - Szellemi élet - Műemlékek - Látványosság)

 

 

Budakeszi a Lánchíd lábánál elhelyezett 0 km-jelzéstől 12 km-nyire, a János-hegy délnyugati lejtőjén elterülő különleges adottságú település, a budai hegyek nyugati lejtőjén fekszik. Területe 37,1 km2, lakosainak száma kb. 12-13 ezer fő, amellyel a megye közepes nagyságú települései közé tartozik. Keletről és északról Budapest, nyugatról Páty, délről pedig Biatorbágy és Budaörs határolja. Természeti adottságait tekintve jó levegőjű, szép a környezete, a kertvárosi jelleget erősítő településpolitika vonzása nagymértékben meghatározza a betelepülési kedvet és a beköltözők összetételét.

 

Címer leírása: Álló ovális pajzs kék mezejében tornyával balra forduló, lebegő cseréptetős ezüst templom oldalnézetben, három félköríves záródású ablakkal, szentélyén és tornyán egy-egy gömbvégű kereszttel.

 

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat (helyesen BSzKRt, kimondva "Beszkárt" = Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság) volt Budapest és Budakeszi között.

 

A helyi védelem alatt álló mintegy 200 értékes, szép sváb paraszt- és polgárház az elmúlt évszázadok népi építészeti értékeiről tanúskodik. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek is itt áll emléktáblával megjelölt nyaralóháza. Budakeszin vásárolt családi házban töltötte utolsó éveit Mezei Mária színművésznő is. A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált. 1946-ban kitelepítették a sváb lakosok nagy részét, s helyükre főként erdélyi és kárpátaljai magyarokat költöztek. E kitelepítések során kényszerültek Németországba költözni a jelenlegi német külügyminiszter, az Európai Unió soros elnöke, Budakeszi díszpolgára, Joschka Fischer szülei is.

 

A háború után az ipari hagyományok nem folytatódtak. Inkább mezőgazdasági, erdőgazdálkodási üzemegységeket telepítettek Budakeszire. A település népességének megduplázódását az 1965-től induló lakótelepi építkezések, a budapesti lakásárak növekedése, a jó közlekedési kapcsolat és a szép környezet segítette elő. A település kiránduló és üdülőhely-jellege megmaradt, kertvárosi jellegét megőrizve iparában csak a kisipar számára engedett teret.

 

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A szellemi életet a múlt egyleti hagyományai, a középfokú oktatás megjelenése (testnevelés tagozatos gimnázium 1964.), a budapesti kiköltözésekkel értelmiségiek számának növekedése, az új Erkel Ferenc Művelődési Központ rendezvényeinek, klubjainak tevékenysége határozza meg. Több olyan öntevékeny szervezet (Hagyományőrző Kör, Szépítő Egyesület, Széchenyi Baráti Társaság, Székelykör, stb.) alakult, amely az ország különböző részeiről ide került emberek kulturális értékeit megőrző, a nemzetiségi őslakosság hagyományait felelevenítő munkájával, a település múltjának feltárásával és megjelenését szebbé tevő törekvéseivel aktív, önszerveződő közösség kialakítására törekedett.

 

Budakeszi nemzetiségi összetétele miatt már az 1974-es évektől először óvodában, majd iskolában tanulják a német nyelvet. A nemzetiségi hagyományok ápolása, amely az utóbbi társadalmi változások nyomán alakult, egyre erőteljesebb. A kitelepítettek leszármazottaival, a határainkon kívül élőkkel egyre szorosabb, testvérvárosi szintre emelt kapcsolatunk van.

 

Budakeszi műemlékei közül megemlítendők a képeinken látható: Római Katolikus templom; "Bagolyvár" néven is szereplő volt iskola, ma Szent László római katolikus közösségi ház; Kálvária kápolna és Kőkereszt; valamint Segítő Szentek kápolna.

 

Ezek a műemlékek a római katolikus egyház tulajdonában vannak. Védelmük és karbantartásuk a területileg illetékes Székesfehérvári Püspöki Hivatal, a Budakeszi Önkormányzat, a Budakeszi Római Katolikus Egyházközség, a Budakeszi Szépítő Egyesület és az OMV összefogásával történik.

 

 

Itt kell említeni a római katolikus templom közvetlen szomszédságában 1998-ban feltárt Árpád-kori templomot, melynek műemlékké nyilvánítása folyamatban van. Ezen kívül magántulajdonban vannak az alábbi műemlék-jellegű lakóépületek: Fő u. 187. lakóház, Jókai u. 6. lakóház. Jókai u. 10. lakóház, Jókai u. 12. lakóház, Erdészeti épületek. Védelmük és karbantartásuk magánerőből, az OMV szakmai felügyelete mellett történik.

 

A műemlékeken túl a Községközpont Rehabilitációs Részletes Rendezési Terve (25/1996.(VIII.06.) sz. ÖKR.) 212  lakóépület helyi védelmét biztosítja építészeti örökségünk megőrzése végett. 

 

 

A Budakeszire látogatóknak érdemes megtekinteniük: a Vadasparkot, a Helytörténeti Gyűjteményt, a Mezei Mária Emlékházat, a Józsa Galériát, valamint a két Mammutfenyőt is. Budakeszi legújabb idegenforgalmi látványossága a 2006-ban átadott Himnusz-szobor, mely V. Majzik Mária szobrászművész alkotása. Reményeink szerint a Szarvas téren álló alkotás zarándokhellyé válhat.

 

A város határában üzemel 10.000 m2-en a Farkashegyi repülőtér közvetlen szomszédságában a "GÓBÉ" camping. Lehetőség van a légijárművek helyszínen történő tankolására, külön programként sétarepülésre, ejtőernyőzésre és hőlégballon leszállásra is.

 

Budakeszi Vadaspark és Vadaskert az erdészethez tartozik. A park és vadaskert teljes területe 327 ha, ebből a 26 ha-os vadbemutató. A fennmaradó 301 ha - a vadaskerti rész - a Budapesti Erdészet látogatható üzemi területe. A régió vadon élő állatainak szabadtéri bemutatása mellett egy falusi udvar létrehozásával a magyarországi háziállatok bemutatása is lehetővé válik.

 

Budakeszi Arborétum - tájvédelmi körzet. A terület földrajzilag Budakeszi község határában, a Telki-Perbál-Zsámbék községek felé vezető út mentén, a 4,5 km-kő tájékán található. A bekerített terület kereken 29 ha. 1958-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatásai alapján kezdődött meg az arborétum létesítése. Egyik rendeltetési célja, hogy a Budakörnyéki zöldövezetben a közjóléti jellegéhez tartozó erdőfoltok, fa- és cserjecsoportok kialakításához kiértékelhető tapasztalatot szolgáltasson. Másik célja, hogy az érdeklődő  tanulóknak és közönségnek a fák és cserjék megismeréséhez gyűjteményként rendelkezésre álljon.

 

2007-ben Budakeszi a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe.

 

Őslakók - svábok - modernizáció - kitelepítés - jelen