Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Földkéreg

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

 

A Föld metszeti ábrája  --   A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig

A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd, magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Vastagsága átlagosan 30–40 km, bár rendkívül tág határok között változik: az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget szokás óceáni és kontinentális kéregre osztani, amely felosztás nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem a kémiai összetétel okán is megalapozott. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet.

A kéreg hőmérséklete a mélységgel változik, a felszínen a Nap melegítő hatására a hőmérséklet változó, ám néhány tucat méter után állandó lesz és onnan kilométerenként nagyjából 30 °C-kal növekszik a hőmérséklet, egészen a köpeny határáig, ahol kb. 400 °C-ot ér el. A köpennyel való találkozásánál eléri az 500-1000 °C-ot.  A kérget hordozó köpenyben végbemenő anyagáramlások, a konvekció miatt a kéreg nagyobb táblákra, ún. litoszféra-lemezekre töredezett, amelyek folyamatosan vándorolnak, mozognak. A vékony réteg térfogata a Föld össztérfogatának mindössze 1%-át teszi ki.

A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.

A földkéreg eredete

A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének.

A kéreg felszíne folyamatos megújuláson megy keresztül a vulkáni és eróziós folyamatok, illetve a szubdukció miatt, ezért a felszíni kőzetek átlagéletkora mindössze 2 milliárd év, míg a legrégebbi kéregmaradvány, a nyugat-ausztráliai Narryer Gneisz Formáció 3,9 milliárd éves. Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak.

A földkéreg vegyi összetétele

Oxid                   Százalék

SiO2                   59.71

Al2O3                 15.41

CaO                     4.90

MgO                     4.36

Na2O                    3.55

FeO                      3.52

K2O                      2.80

Fe2O3                   2.63

H2O                      1.52

TiO2                     0.60

P2O5                    0.22

Összesen           99.22

 

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg