Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Földkéreg Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
A Föld metszeti ábrája -- A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd, magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Vastagsága átlagosan 30–40 km, bár rendkívül tág határok között változik: az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget szokás óceáni és kontinentális kéregre osztani, amely felosztás nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem a kémiai összetétel okán is megalapozott. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A kéreg hőmérséklete a mélységgel változik, a felszínen a Nap melegítő hatására a hőmérséklet változó, ám néhány tucat méter után állandó lesz és onnan kilométerenként nagyjából 30 °C-kal növekszik a hőmérséklet, egészen a köpeny határáig, ahol kb. 400 °C-ot ér el. A köpennyel való találkozásánál eléri az 500-1000 °C-ot. A kérget hordozó köpenyben végbemenő anyagáramlások, a konvekció miatt a kéreg nagyobb táblákra, ún. litoszféra-lemezekre töredezett, amelyek folyamatosan vándorolnak, mozognak. A vékony réteg térfogata a Föld össztérfogatának mindössze 1%-át teszi ki. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát. A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének. A kéreg felszíne folyamatos megújuláson megy keresztül a vulkáni és eróziós folyamatok, illetve a szubdukció miatt, ezért a felszíni kőzetek átlagéletkora mindössze 2 milliárd év, míg a legrégebbi kéregmaradvány, a nyugat-ausztráliai Narryer Gneisz Formáció 3,9 milliárd éves. Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak. Oxid Százalék SiO2 59.71 Al2O3 15.41 CaO 4.90 MgO 4.36 Na2O 3.55 FeO 3.52 K2O 2.80 Fe2O3 2.63 H2O 1.52 TiO2 0.60 P2O5 0.22 Összesen 99.22
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak ---------------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg
|