Háttéranyag G

Legelő 1 - Legelő - Látkép - 2 - Homlokzat - Régi kép - Légifelvétel - Templombelső - Alaprajz - 3 - Barlang - Barlang alaprajzok - Ékírás - Együttállás

23. kép. Betlehem látképe a görögök által tisztelt legelő felől

A lenyugvó nap fényében készült felvételen még látszik a Születés-templom lapostetejű épülete a görögök nagy kolostora (bal felől) és a Szent Katalin-templom tornya (jobbról) között. A Születés-templom északi oldalán a domboldal teraszosan ereszkedik a Vádi-ed-Dzsamal felé. Olajfák között vezet az út a Betlehemtől keletre lévő legelőhöz, ahol a görögök hagyománya szerint a pásztoroknak megjelentek az angyalok.

Egy nagy bekerített olajfa-kertben egészen 1972-ig látni lehetett romokat, amelyeket az odavalók ,,kolostornak'' vagy ,,a pásztorok templomának'' neveztek. Lépcsőn lehetett leereszkedni egy kriptába, ahol Epifánia ünnepét (a görögök számára ez a karácsony) éjfél után a pásztorokhoz szóló angyali üzenet felidézésével kezdték. De milyen régi lehet ez a hagyomány? Petrus Diaconus, a montecassinói könyvtáros, 1137-ben egy könyvbe gyűjtötte össze a korábbi zarándokleírásokat. Erről a legelőről ezt írja: ,,Ott, ahol a 'pásztorokhoz' nevezett templom áll, egy nagy kert van, amelyet fallal vettek körül. Van ott egy barlang, amelyben oltár áll azon a helyen, ahol az angyalok megjelentek a pásztoroknak, miközben ezek az éjszakában őrködtek, és hírül adták nekik Krisztus születését'' (Baldi 129, 2). Vannak szakértők, akik ezt a tudósítást Aetheriának tulajdonítják, aki 381--384 között járt a Szentföldön.

Bizánci romok Ferences Pásztorok Mezeje Protestáns Pásztorok Mezeje Görög ortodox Templom

A régészeknek sikerült e romokat is megszólaltatniuk. A legrégibb maradványok a 4. századból valók. A kriptában, amely eredetileg sziklabarlang volt, sokszínű padlómozaikot tettek szabaddá. Az 5. század elején a barlangot jelentősen megnagyobbították és altemplommá alakították át. Föléje egy kis emlékkápolnát emeltek. A hatodik században nagyszabású építkezésbe kezdtek, és a kápolna helyére egy pompás bazilika került, fehér márványból, korintusi oszlopfőkkel ellátott oszlopokkal. A bazilika tornyának keleti oldalát temetkezési helynek használták, amint a több mint száz csontmaradvány mutatta.

A perzsák betörésekor (614) a templom romba dőlt de hamarosan egy újabb állt a helyén. Hogy védeni tudják, fallal vették körül, és a falakat négy toronnyal erősítették meg. A 11.században mégis elpusztították, és utána már romokban maradt. Csak a 16. században jöttek görög szerzetesek, és az ő ajkukon hangzott fel újra a hagyomány által ide kapcsolt angyali üdvözlet, amit a pásztorok hallottak. Ők őrzik a hagyományt mindmáig.

Ötszáz méternyire, a görögök legelőjétől északra egy alacsony dombon áll a latinok Angyal-kápolnája. Nem sokkal a kápolna alatt, a domboldalban egy templom és egy nagy kolostor romjai kerültek elő a földből. Az első épület itt is a negyedik, a második a hatodik századból való. A kalifák uralma alatt az élet lassan kihalt a környéken, és a kolostort fel kellett adni. Az 1954-ben épített Angyal-kápolna emlékeztet arra az ősi hagyományra, amely Betlehem legelőihez kapcsolódott.

Wynona Mulcaster freskói

Látkép 1 - Legelő - Látkép - 2 - Homlokzat - Régi kép - Légifelvétel - Templombelső - Alaprajz - 3 - Barlang - Barlang alaprajzok - Ékírás - Együttállás

24. kép. Légifelvétel Betlehemről

Betlehem 8 km távolságra van Jeruzsálemtől délre. Két dombra épült, melyeket egy rövid nyereg köt össze egymással. A kép bal felső sarkánál lép be a Jeruzsálem felől érkező út, és nem sokkal Ráhel sírja mögött kettéágazik. A főútvonal dél felé halad tovább Hebronba, a balra letérő mellékútvonal délkeleti irányba tart, és észak felől érkezik a dombon fekvő Betlehembe. Maga Betlehem északkelet felé nyitott ív formában épült.

A vidék olyan, mint évszázadokkal vagy két évezreddel ezelőtt. Arkulf, a galliai püspök így ír (670-ben): ,,Egy királyi út vezet Aeliából (Jeruzsálemből) Hebronba. Közvetlenül az út mentén, tőle keletre fekszik Betlehem, hat mérföldnyire Jeruzsálemtől. Ráhel sírja az út végénél, a nyugati oldalon van, azaz, ha valaki Hebron felé utazik tovább, egész az út mentén, jobb kéz felől. Nagyon egyszerű külseje van, semmi dísze sincs, kivéve a kőből rakott piramist'' (Geyer 258. o.). Ráhel sírját ezen a helyen 333 óta lehet nyomon követni a zarándokbeszámolókban. Nem kergetünk illúziókat, ha feltételezzük, hogy Nagy Heródes uralkodása idején Mária és József is ezen az úton érkezett Betlehembe.

A Születés-templom a település ívének keleti végében áll (vö. 25. kép). Három kolostor épült köréje: északról a latin, délről a görög és az örmény kolostor.

Willibald, a későbbi eichstätti püspök 725-ben kereste fel Betlehemet, s mélyen emlékezetébe vésődött, hogy a ,,templom kereszt alakban épült'' (Baldi 114). A légifelvételen még ma is világosan felismerhető a templom keresztformája. A templomtól induló út Bét-Szahur mellett elhaladva legelőn át vezet keletre a Júdeai-pusztaságba és a Holt-tenger felé. Betlehem a Születés templománál 760 méternyire van a tenger szintje felett. Az ív másik végén lévő domb neve el-Baten, magassága 790 m. E két magaslat között kertek és szántóföldek vannak. A képen látható sötét foltok olajfák. A város déli részén meredeken végződik a domb, s alatta, a kép szélén látható a kármelita apácák kolostora. Ugyanígy ereszkedik alá a dombhajlat a Születés templomától északra a Vádi-ed-Dzsamal felé. A domboldalak teraszos kiképzése olyan benyomást kelt, mintha görög színházak állnának egymás mellett.

25. kép. Betlehem és környékének térképe 26. kép. Betlehem látképe

A kép bal szélének közepén van a Születés-templom. A háttérben látható a Heródium-erődítmény kúpos dombja, ahol Nagy Heródest eltemették. Mögötte a Kelet-jordániai-fennsík húzódik, a Holt-tenger keleti oldalán.

1 - Legelő - Látkép - 2 - Homlokzat - Régi kép - Légifelvétel - Templombelső - Alaprajz - 3 - Barlang - Barlang alaprajzok - Ékírás - Együttállás

<< Betlehem <<

----------------

http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3730952&nid=5813285

http://igeretfoldje.blogspot.hu/2013/12/pasztorok-mezeje.html