Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Ősi Jeruzsálem emlékei: 6 - Sírok - Krollnál
1 - Óváros - Falak - 2 - Városfal - Feltárás - Ősi Jeruzsálem - 3 - Királysírok - Pogány szentély - Királykorban - Tyropaion-völgy -
4 - Gihon - Siloé - 5 - Siloé-felirat - Siloé-csatorna - Csatorna - Siloé-templom - 6 - Sírok - Gallicantu -
248. kép. Sírok a Kidron völgyében
A Getszemáni-kertből a felsővárosba vivő út a Kidron völgyében sírok mellett haladt el. A sírok közül három rendkívüli nagyságával válik ki: Absalom sírja, Jakab sírja és a Zakariás-piramis. A nevüket ugyan későbbi korban kapták, maguk a sírok azonban Jézus korának tanúi. Jeruzsálem pusztulásakor ezeket érintetlenül hagyták a rómaiak.
Az Absalomról elnevezett sír 15 m magas, de nem önálló sír, hanem csak külső építmény a vele összefüggő Jozafát-sírhoz. A sír bejáratát csak 1925-ben tették szabaddá, addig törmelék temette el. A nagy sírkamrában nyolc, sziklába vágott sírhely volt. A síremlék kockaalakú alapja egyetlen kő, a sziklafalból vágták ki, éleinek hossza 6 méter. A kőtömbre kockakövekből egy lapos réteget raktak, arra egy alacsony hengert, majd erre emelték a kupolát. Déli oldalán van egy nyílás, amely mögött hét egyenlőtlen lépcsőfok vezet le egy kicsiny, négyszögletes térbe, amelyben egy sziklába vágott pad van. A sír neve a 16. században tűnik fel. A következő szentírási helyre hivatkozva adták a nevet: ,,Absalom még életében szerzett magának egy emlékkövet, és felállította a királyok völgyében. Azt mondta ugyanis: 'Nincs fiam, aki fenntarthatná emlékezetemet'. Így az emlékkövet nevezte el a nevéről. Mind a mai napig Absalom kövének hívják'' (2Sám 18,18).
25 méterrel odébb áll a jeruzsálemi papi család, Bene Heszir sírja. A sziklafalba mélyített előteret oszlopok díszítik, felettük dór architrávon óhéber betűkkel vésve egy elmosódott felirat áll. A szöveg valószínűleg így hangzott: ,,Ez a hely Oreb unokáinak, József fiainak, Eleázárnak, Haniabnak, Joaszárnak, Jehudahnak, Simeonnak és Johannannak; továbbá Hanias fiainak, Józsefnek és Eleazárnak sírja és emlékműve, akik a Bene Heszir papi családhoz tartoztak''.
Egy Heszir nevű papot az 1Krón 24,15 mint a 17. papi osztály elöljáróját említi. A fogság után a Nehemiás által felvett jegyzőkönyvben tűnik fel újra a név. Ezért bizonyosnak látszik, hogy a sír egy olyan papi család tulajdona volt, amelynek ősei nagyon régi időre mennek vissza. Egy késői hagyomány szerint ide temették el Jakab apostolt, mivel innét nem messze ölték meg. Hegeszipposz tanúsága szerint a templom párkányáról taszították le a Kidron völgyébe.
A közelben van a Zakariás-sír, egy sziklából kivágott 9 m magas síremlék. Kockaalakú alapján piramistető ül. 5 méter széles oldalait ión oszlopok díszítik. A hagyomány szerint annak a Zakariás prófétának a sírja, akit a templom és az oltár között öltek meg (Lk 11,51).
A Kidron-patak völgyét a 4. század óta Jozafát völgyének is hívják, és úgy tartják, hogy itt lesz az utolsó ítélet és a feltámadás helye. A völgy oldalában ezért hatalmas temető alakult ki, és jámbor zsidók a világ minden részéről ide akartak temetkezni. Sok sírkő jelzi ennek a szokásnak nyomait. A legutóbbi ásatások során fény derült arra, hogy az Olajfák-hegyének nyugati oldalában lévő temető a világ legrégibb temetkezési helyei közé tartozik: a középső bronzkor (Kr. e. 2100--1550) óta, azaz Jeruzsálem várostörténetének legkorábbi szakaszától kezdve temettek ide embereket.
1 - Óváros - Falak - 2 - Városfal - Feltárás - Ősi Jeruzsálem - 3 - Királysírok - Pogány szentély - Királykorban - Tyropaion-völgy -
4 - Gihon - Siloé - 5 - Siloé-felirat - Siloé-csatorna - Csatorna - Siloé-templom - 6 - Sírok - Gallicantu -
249. kép. Péter bűnbánatának temploma
Ha valaki a Siloé tavától nyugat felé tekint, a nyugati városhegy keleti oldalában egy új templomot lát. A középkorban a keresztesek az itt álló templomot így nevezték: ,,Sanctus Petrus in Gallicantu = Szent Péter a kakaskukorékoláskor''. Péter keserves sírásának a temploma ez (Mt 26,75).
A templom mellett egy ősi lépcső vezet fel a hegyre, de ami most látható, csak egy része a Tyropaion-völgyből felvezető útnak.
Az asszumpcionista atyák 1888-ban kezdték a délnyugati városhegy keleti oldalának feltárását. Mindenütt régi idők maradványaira bukkantak: útkövezetre, vízvezetékre, házfalakra, gabonasilókra; találtak egy malmot, egy mozaikkal kirakott fürdőt, téglákat a X. légió pecsétjével: ,,L.X.F. = Legio Decima Fretensis''. A bizánci korszakban a barlangok, ciszternák és föld alatti üregek szerzetes-lakások voltak. E szétszórt romok között rábukkantak egy 21 x 16 méteres építmény nyomaira, amelyről kiderült, hogy bizánci templom. A falakat a sziklába vágott árkokba építették. A templom mellett egy fehér kövekből kirakott mozaikban a következő görög felirat állt: ,,Az Úr őrizze érkezésedet és távozásodat''. A bejárat közelében van még egy régi vízmedence, amelyben kezet és arcot mostak, mielőtt beléptek a templomba.
Az 1931-ben fölszentelt új templomtól keskeny lépcső vezet le a meredek hegyoldalban egy kriptához. A kripta padlójában egy lyuk van, amelyet három kereszttel vettek körül. A nyíláson át egy 6 méter mély barlangüregbe látni.
Az üreg 4 m hosszú, keleti oldala 3, nyugati oldala 4 m széles. A déli falát áttörve szűk bejáratot nyitottak, hogy a zarándokok beléphessenek az üregbe. Lenn az üregben veszi észre az ember, hogy a keleti oldalon, magasan a padló felett egy pilaszter kettéosztja a falmezőt, és lépcsők vezetnek felfelé. Az északi falon ugyancsak magasan fenn nyílás van, amelyen át egy folyosón keresztül fel lehet látni a börtönbe.
Mit jelentenek ezek a föld alatti helyiségek? Az asszumpcionisták új temploma örökölte a régi keresztesektől adott nevet: ,,S. Petrus in Gallicantu''. Az atyák azonban azon fáradoznak, hogy Kaifás házának bizonyítékait találják meg itt, amely a hagyomány szerint a Cönákulumtól északra, a ,,Keresztény Sion''-on állt.
A nagy, 21 x 16 méteres szögletes épületben látják Kaifás palotáját, a föld alatti folyosót őrszobának gondolják, a mély vermet pedig annak a börtönnek, amelyben Jézus az éjszakát töltötte elfogatása és a nagytanács előtti kihallgatása között. Ez a feltételezés nem váltott ki nagy visszhangot a szakértők körében, mert sok régész úgy véli, hogy nem börtönről, hanem egyszerű ciszternáról van csak szó. De a hagyomány forrásainak tárgyilagos értékelése mintha cáfolná ezt a feltételezést.
750--800 között szólal meg az első tanú, Epiphaniusz görög szerzetes arról hogy a nyugati városhegy keleti lejtőjén templom áll: ,,A városon kívül jobb kéz felé, a fal közelében áll egy templom, ott, ahol Péter, miután kiment, keservesen sírt. A templomtól jobbra, mintegy három nyíllövésnyire van a Siloé-tó''. Epiphaniusz tehát világosan elválasztja a tagadás helyétől Péter sírásának helyét, és ezt a keleti hegyoldalra teszi. A templom a keresztesek idejében különleges tiszteletnek örvendett. Az angol Saewulf szerzetes 1102-ben látogatott el Jeruzsálembe, és ,,Sion hegyének oldalában megtalálta Szent Péter templomát, amelyet Gallicantunak neveznek''; ennek kriptájában bújt volna el Péter, hogy megsirassa tagadását. Nem sokkal később Dániel orosz apát (1106), miután felkereste Kaifás házát, ahol Péter tagadása történt, megemlíti: ,,Nem messze innen, a hegy keleti oldalában van egy mély barlang, ahová 32 lépcső vezet le''. Itt siratta meg Péter a bűnét, és föléje építették a bánat templomát.
Az irodalmi tanúságok elég világosan mondják, hogy a keleti oldalban lévő templomot a 6. század óta Péter bűnbánatának szentelték. Az asszumpcionista atyáké az érdem, hogy ezt a hagyomány által tisztelt helyet újra felfedezték.
1 - Óváros - Falak - 2 - Városfal - Feltárás - Ősi Jeruzsálem - 3 - Királysírok - Pogány szentély - Királykorban - Tyropaion-völgy -
4 - Gihon - Siloé - 5 - Siloé-felirat - Siloé-csatorna - Csatorna - Siloé-templom - 6 - Sírok - Gallicantu -
--------------------------
http://lexikon.katolikus.hu/J/Jozaf%C3%A1t%20v%C3%B6lgye.html