Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Golgota - Krollnál
Háttéranyag: Templomleírás - Golgota - Története - Helyszín - Feltárás - Restaurálás - Status quo
Sarokcsont Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
266. kép. Átszegezett sarokcsontok -- a
keresztrefeszítés ókori tanúi
1 a szeg feje
2 rozsda- és mészréteg
3 fa maradványok
4 mészréteg
5 a jobb sarokcsont -- calcaneus
6 a köbcsont -- os cuboideum
7 a sustentaculum tali a jobb lábból
8 a sustentaculum tali a bal lábból
9 a bal sarokcsont
10 a szeg hegye, rajta olajfa-maradványok
1958-ban Jeruzsálemtől északra, egy nagykiterjedésű zsidó temetőben (Giv-at-ha-Mivtar-ban) felfedeztek négy, sziklába vágott sírkamrát, amelyek sok sír-árkot és osszáriumot rejtettek magukban. A kerámialeletek alapján a sírok korát Kr. e. a 2. század vége és Kr. u. 70 között lehetett meghatározni. Az osszáriumokban lévő csontok vizsgálata során megállapítható volt, hogy a 35 halott közül öten nem természetes halállal haltak meg. A legmegdöbbentőbbek egy 24--28 éves férfi csontjai, akit nyilvánvalóan keresztre feszítettek.
A keresztre feszített férfi maradványa mellett egy 3--4 éves kisgyermek csontjai is ott voltak. Az osszárium felirata szerint a kivégzett férfi atyja lehetett a gyermeknek, akinek Jehochanan volt a neve.
A felső kép az átszegezett sarokcsontokat mutatja. A szeg és a csontok abban az állapotban láthatók, ahogyan az osszáriumban, vastag mészréteg alatt megtalálták. A felső csont a jobb sarokcsont, a bal sarokcsontból csak kis darabok maradtak meg. Jól látható, hogy a szeg majdnem ugyanazon a ponton hatolt át mind a két sarokcsonton.
A számokkal ellátott rajz a lelet teljes anatómiai képét adja. A fényképhez viszonyítva 180 fokkal elfordított a rajz.
Az alsó képen a bal lábszár két eltört csontját (tibia és fibula) látjuk.
Az erősen rozsdamarta szegen még voltak famaradványok. A szeg feje alatti szilánkok akácféle fából valók (3), a szeg visszahajlott hegyén viszont a mikroszkopikus vizsgálatok szerint olajfa-maradványok vannak. A szeg 11,5 cm hosszú. Mivel a szeg feje és a csontok között kb. 2 cm-es hézag van, nem teljes hosszában verték be a lábba. A fej alatti maradványok azt mutatják, hogy a szeget először egy lécdarabba ütötték, majd a két sarokcsontba, s a léc felületével szorította a szeg a lábakat a kereszt törzséhez. A két sarokcsont egy szeggel való átverése és a jobb láb orsócsontjának sérüléséből a keresztre szegezésnek olyan módját látjuk, amely ellenkezik a hagyományos elképzelésekkel. E lelet tanúsága szerint ezt a férfit úgy szegezték a keresztre, hogy előzőleg erőteljes csavarással kifordították a térdét és a két lábat oldalt egymásra fektették, majd a lécbe vert szöget előbb a jobb, majd a bal sarokcsonton át verték a kereszt szárába. A szeg görbületéből ítélve ebben ez esetben aránylag lazán rögzítették a lábakat a kereszthez, ami egy ülődeszka alkalmazását tételezi fel. Ha a fához szegezték a lábakat, akkor szükség is volt erre az ülésre.
A két kezet a karcsont és a tenyér között egy-egy szeggel rögzítették a kereszt vízszintes szárához. A törött lábszárcsontok arra a kegyetlen hóhérszokásra utalnak, hogy a kereszten még el is törték a megfeszítettek lábszárait. A csontokon vágásból eredő sérülés nyoma is látszik, ami arra a kegyetlen szokásra vall, hogy amikor a holttestet levették a keresztről, először bokában levágták a lábfejeket és utólag húzták ki ezt a harmadik szöget. A szög görbülete ekkor keletkezett.
A Golgota egykor és ma Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
A Golgota római S. Prudenciana bazilika apszismozaikján. A mozaikot Kr. u. a 4. században készítették.
Az evangélisták a keresztre feszítés helyéről nem mondják, hogy hegy, hanem ,,a Golgota nevű hely''-ről beszélnek. Helyrajzi adatok azt mutatják, hogy egy északnyugat felé emelkedő alacsony domb teraszáról van szó, amikor a Golgotáról hallunk. A Szentsír templomának építésekor a keresztrefeszítés helye körül lefaragták a sziklát, így egy különálló kis ,,hegy'' formálódott. A korai zarándokbeszámolók leírásai szerint a ,,monticulus Golgothae'', a Golgota kicsiny hegye kb. ember magasságú, megrepedt szikla, amelyre lépcsőn lehet fölmenni. A szikla tetején egy arannyal és drágakövekkel ékesített nagy kereszt áll. Az egész szikla vagy esetleg csak a kereszt fölött cibórium volt. A szikla lábánál lévő oltárt ezüstráccsal vették körül. Így állt a Golgota az átriumon belül, a délkeleti sarokban.
Minden alapunk megvan arra, hogy a római Santa Pudenziana-templom apszismozaikján a Golgota kicsiny hegyecskéjét fedezzük fel. Igaz, hogy amit most látunk, az csak töredéke a 4. század végén készült mozaiknak -- a 12-13. században felújították és megkisebbítették --, a bennünket érdeklő épületábrázolások azonban nagyjából eredeti állapotukban vannak. Középen a háttérben a Golgota, baloldalt pedig a Nagy Konstantin-féle Anasztaszisz-templom. A Golgota jobb oldalán lévő sokszögletű templomot a felújítás során eléggé átformálták. Minden bizonnyal a Mennybemenetel kápolnáját ábrázolja az Olajfák hegyén.
A magas trónon Krisztus ül, aranyos ruhában, mint az igazság tanítója. Bal kezében nyitott könyvet tart, amelyen ez olvasható: ,,Dominus conservator ecclesiae Pudentianae = Az Úr a Pudenziana-templom oltalmazója''. Köpenyének szélében ,,L'' monogram van, ruhájának szegélyét különféle színekből rakták ki. A trónus mellett az apostolok ülnek, mögöttük két, koszorút tartó nőalak áll: Szent Pudenziana és Szent Praxedesz. Fenn az égen az evangélisták szimbóluma jelenik meg.
Krisztus gloriolás feje mögött emelkedik a Golgota hegye, és rajta a drágakövekkel díszített kereszt.
Ezen a mozaikon egy új ábrázolási típus jelenik meg: most már nemcsak szimbolikus értelme, nem is csak dekoratív célja van a jelenetnek, hanem történeti valóságot is tükröz. A régi apszis arányait véve figyelembe a kereszt középpontban állt: ,,A keresztjén vérével békét szerzett'' (Kol 1, 20).
A Golgotán álló ékes keresztnek sajátos formát ad, hogy a szárai nem szögletesen végződnek, hanem kiszélesednek és a sarkokban mandulaformájú tobozok vannak. Mindkét jellegzetessége annak tulajdonítható, hogy hűséges másolat a jeruzsálemi keresztről. Az egyik monzai olajosszelencén ugyanis (l. a 283. képet az 500. oldalon) ugyanez a keresztforma látható. Aetheria számára (393-ban) a Golgotán álló kereszt tájékozódási pont, amelyhez viszonyítja a nagycsütörtöki és nagypénteki liturgia helyét.
Szent Jeromos is ismeri a golgotai keresztet (+ 420). A szertartások leírásánál ugyanúgy használja a ,,kereszt előtt -- ante crucem'' és a ,,kereszt mögött -- post crucem'' kifejezéseket, mint Aetheria.
A következő történeti adatot a bizánci történésznek, Theophanésznek köszönhetjük (+ 817-ben), aki elmondja, hogy ,,a jámbor császár, II. Theodóziusz (408--450) egy drágakövekkel ékesített keresztet küldött Jeruzsálembe, hogy a Golgota sziklájára állítsák fel''.
Hasadék Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
267.2. A szikla hasadéka az Ádám-kápolnában
A perzsák 614-ben elpusztították a jeruzsálemi szentélyeket. Amikor a Szentsír-templomot újjáépítették, az addig szabadon álló Golgota-sziklát körülvették egy kétszintes kápolnával. Az emeleti szinten, a Golgota-kápolna bal oldalán, a sziklát márvánnyal fedték be, de az üreget, amelyben a kereszt állt, s tőle jobbra a szikla hasadékát szabadon hagyták (3. kép C). Az alsó szinten az Ádám-kápolnában, amelyet Modesztusz, a Theodóziusz-kolostor apátja (+ 634) nyugat felől építtetett a Golgota sziklájához, a szikla hasadékát -- valószínűleg éppen úgy, mint ma -- az apszis mögötti fülkében láthatták a zarándokok (2. kép; vö. a 287,4--5. képpel).
Gustaf Dalman ,,A Golgotáról és Krisztus sírjáról'' c. tanulmányában a következőket írja: ,,Amit az Ádám-kápolna apszisa mögött láthatunk, az nem pontosan a felső szinten látható hasadék alatt, hanem tőle kissé északra van. Kb. egy méter magas nyílást látunk, amely a kápolna fala mögött egy méter szélesen indul, és 32 cm mélységben teljesen bezárul. Bal oldalán a hasadékot egy 50 cm hosszú, nem nagyon magas kővel töltötték ki, felette azonban jól látható az eredeti szikla. Lefelé ugyancsak a hasadékba helyezett lapos kő zárja el a kutatás elől az utat. Felül a szikla a kápolna falával találkozik. Jobb kéz felé azonban be lehet hatolni a szikla és a fal között egy mintegy 70 cm-es üregbe, ahonnan jól megfigyelhető, hogy az apszis külső oldala egyenesen fut, azaz nem veszi körül -- mint korábban gondolták -- barlangszerűen a szikla. A szikla homlokzati határa méréseim szerint majdnem pontosan a felső kápolnában márvánnyal borított sziklafelület alatt van. Ez pedig valószínűvé teszi azt, hogy a kápolna fala mögött mintegy 4,5 m magasságban áll a sziklatömb.''
Keresztesek Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
267.3.
A Golgota-kápolna a Keresztesek templomában - rézmetszet
A keresztesek korában épített templom déli kereszthajója vette körül a Golgotát (l. a 287,B,6. képet). A templom főhajójából szabadon lehetett látni a kétszintes kápolnát, ahogy a 3. képen az utrechti Jan van Kootwyck rézkarca mutatja. A rajz 1616-ban készült. A kép jobb szélén a déli oldal kétszárnyas kapuja látszik (H). Az Ádám-kápolna előtti bekerített térségben két szarkofág áll (E, F), melyekben Jeruzsálem két francia királyának maradványai nyugszanak: Bouillon Gottfriedé (+ 1100) és I. Balduiné (+ 1118). A szarkofágok mögött az Ádám-kápolna apszisa (D) áll. A felső szinten bal oldalon a Kereszt oltára és a Golgota sziklája van (A), tőle jobbra van a Keresztre feszítés kápolnája (B). A kép bal szélén az oszlopok között látható a feljárati lépcső. A kereszthajó előtt a padlóban van a megkenés sziklája (G), amelyen Jézus holttestét kenték meg a temetés előtt.
A Würzburgból 1165-ben Jeruzsálembe zarándokló János pap szerint a felső szint két kápolnája gazdagon ki volt rakva mozaikkal és arany alapra tett feliratokkal. A 17. században Quaresmius még lemásolta az épen lévő képeket és feliratokat.
Ma Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
267.4. A mai Golgota-kápolna
Az 1808-as tűzvész után az újjáépítéskor a kápolnákat nyugat felé 2 méterrel megtoldották, és falat húztak eléjük, úgyhogy most már a főhajóból nem láthatók. A falak mentén két lépcső is vezet föl a Megfeszítés kápolnájába, amelyet a negyedik képen láthatunk. A kápolna belső terét két oszloppal kettéosztották. Az egész hosszúsága 11,45 m, a szélessége 9,25 m. A kép jobb felében látható rész (a déli oldal) a római katolikusoké, a bal oldali rész (északi oldal) a görögöké. A latinok kápolnájában tisztelik a keresztút X. és XI. állomását, amelyeknél Jézust megfosztják ruháitól, és a keresztre szegezik. A jobb oldali oltár feletti mozaik egészen közeli időből való.
A görögök kápolnájában áll a Megfeszítés oltára. Az oltár menzája alatt a menzát tartó oszlopok között egy kerek ezüstlemez fedi azt a helyet, ahová Krisztus keresztjét a sziklába állították. Magát a sziklát az ortodox görögök 1809-ben kivágták a Golgotából, hogy elvigyék magukkal Konstantinápolyba. Ha ezen valaki megütköznék, hallgassa csak a jeruzsálemi ferencesek kolostori krónikását: ,,Amikor másnap reggel a testvérek fölfedezték az üreget, ezzel a szemrehányással fordultak a görög sekrestyéshez: Miért csináltátok ezt a botrányt? A válasz ez volt: Miért vitték el a latinok az Úr jászolát Rómába?''[262] Csakhogy a szikladarabot szállító hajó a szíriai partnál zátonyra futott, és a szikla mindörökre elveszett a tengerben. Krónikásunk mélységes elégtétellel nyugtázta: ,,Az ég haragja azonban olyan vihart támasztott, hogy az istentelen rablók a tenger mélyén lelték sírjukat.'' Az Úr keresztjének helyétől jobbra és balra két fekete márványlap emlékeztet a latrok keresztjére. Az Úr keresztje helyétől 1,45 méternyire jobbkéz felé egy elmozdítható érclap alatt látható a 15 cm széles repedés a sziklában. Lefelé folytatódik, és az Ádám-kápolna apszisa mögött (az apszis éppen a kereszt alatt van) ismét látható. Jeruzsálemi Kyrillosz (348) egyik katekézisében figyelmezteti tanítványait, hogy meg ne tagadják Krisztust. Mert ha tagadják, minden, ami tanúja volt az Úr kínszenvedésének, vádlójuk lesz, pl. a Golgota sziklája is, ,,amelyet mind a mai napig láthatunk, és még ma is mutatja, hogyan repedtek meg annak idején Krisztus miatt a sziklák'' (Kat. XIII, 39).
Régészeti kutatások a Golgota sziklája körül (268. kép.) Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
268.1. A Golgota sziklája és környezetének kelet-nyugat
irányú hosszmetszete
Jóllehet a Golgota helye a nagyon korai hagyomány jóvoltából kétségtelen volt, a régészet mindezideig alig tudott mondani valamit a Golgota helyrajzáról és rétegvizsgálatáról. Csupán négy ponton tudták bizonyítani a falak mögött a szikla jelenlétét: az Ádám-kápolna apszisában, a Golgota-kápolnában a Megfeszítés oltárának jobb oldalán, a Stabat Mater-oltár alatt és végül a Golgota északi oldalán, a görögök szentélyének körfolyosója felett.
1958-tól az ún. kanonoki ebédlőben nagyobb felújítási munkálatok folytak. Ez a 12. századból származó ebédlő egy kétszakaszos keresztboltozattal fedett terem (B, C), amelyet középen egy ív oszt ketté. A keleti oldalról csatlakozik a Golgota sziklájához (G). A szikla és az ebédlő között van még egy keskeny helyiség (A), ami tulajdonképpen lépcsőház, és a közeli Ábrahám-kolostor felé biztosítja az összeköttetést.
Amikor a szikla keleti oldaláról eltávolították a vakolatot és a falmaradványokat, hosszú évszázadok után újra természetes nyerseségével tárult a szemlélők elé, s lehetővé vált a helyrajzi adatok felvétele és a rétegvizsgálatok elvégzése.
A kelet-nyugat irányú hosszmetszet annál a pontnál készült, amely a Keresztre feszítés oltárának jobb oldalán van. Nagyon jól látszik a környezetéből kiemelkedő, különös alakú szikla. A rajzon -- a könnyebb tájékozódás kedvéért -- feltüntettük a Golgota-kápolna déli falát, a Keresztre feszítés oltárát és alul az Ádám-kápolnát.
A szikla keleti és nyugati oldalán egy-egy mélyedést látunk. A nyugati oldalon lévő (E) ahhoz a sziklahasadékhoz tartozik, amelyet az Ádám-kápolna apszisa mögött lehet látni. A keleti oldalon lévő nyílás nagyobb, szinte barlang (H), és fal támasztja meg. B. Bagatti szerint ez az utóbbi már a legelső jeruzsálemi zsidókeresztény közösségnek kultikus helye volt.
268.2. A szikla és a környékén végzett feltárás keresztmetszeti
képe (C. Katsimbinis szerint, 1976.)
A 2. rajz a szikla és a körülötte vizsgált terület vízszintes keresztmetszetét ábrázolja (A), az Ádám-kápolna padlószintjének magasságában. A keleti oldalon kissé távolabb álló kanonoki ebédlőt (B, C) nem tüntettük fel.
A szikla (G) lefelé egyre keskenyebb ,,S'' formát mutat: hossza 7 m, legszélesebb része 3 méteres. Az Ádám-kápolna nyugatról csatlakozik hozzá.
A munkálatok 1974-ben azzal kezdődtek, hogy kitisztították az ebédlő alatti ciszternákat (Z). A rá következő lépés 8 méteres mélységben Nagy Konstantin korából való falat tárt fel. 10 m mélyen érkeztek meg a sziklaalaphoz, s nyilvánvaló bizonyságot kaptak arról, amit a Szentsír-templom alapjainak szondázásakor már felismertek: ezen a területen egykor kőbányászat folyt.
A második szakaszban, amelyet 1974 júniusában kezdtek el és Florentino Diez régész vezetett, átkutatták az ,,A'' jelzésű helyet, amely közvetlenül a sziklától keletre van. A feltárás területe nem volt nagy: észak-déli irányban 4,4 m, kelet-nyugati irányban pedig mindössze 2,4 m széles volt. A nyitott árkot északról és keletről vastag fal, nyugat felől a szikla határolta. A régészek figyelmét különösen a keleti oldalon lévő (a) fal keltette fel, mivel maga a fal Konstantin korából való, de olyan kövek és építészeti elemek is vannak benne, melyek még a Hadrianus-féle fórumra vallanak. 60 cm mélyen egy eddig ismeretlen falra bukkantak (b), amely közvetlenül a sziklához csatlakozik. Újabb meglepetés várta a régészeket 1,9 m mélységben: egy nagy, 80 cm átmérőjű, köralakú lyuk. A benne és a körülötte lévő hamuból arra lehetett következtetni, hogy tűzhelyről van szó, de egyelőre megmagyarázhatatlan egy ilyen tárgy jelenléte itt a Golgotán. A faltól délre tovább haladtak lefelé az ásással, és 5,5 méteres mélységben a sziklaalaphoz értek. Itt is megmutatkoztak a régi kőbánya nyomai. Mivel további leletekre nem lehetett számítani, a munkálatokat itt abbahagyták.
Annyi világosan kiderült, hogy a Golgota aránylag kicsi, szigetként álló szikla volt, de kietlensége miatt alkalmas arra, hogy kivégzőhely legyen.
Sarokcsont - Golgota - Hasadék - Keresztesek - Ma - Régészeti kutatások
--------------------------