|
Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk (Szentföldi utunk) --- << 1.Stáció << 2.Stáció >> 3.Stáció >>
2. Stáció. Jézus vállára veszi a keresztet
A keresztút az Elítéltetés kápolnáján (II. stáció) át halad tovább az Ecce Homo-ív alatt, s rátér a Damaszkuszi-kapu felől jövő Völgy-utcára (III. stáció).
Chapel of Flagellation. Az El-Omarija mohamedán iskolával szemben található a Flagellatió, Jézus megostorozásának kolostora. A kolostor udvar jobb oldalán láttuk a Flagelláció kápolnáját, vele szemben, az udvar bal oldalán látható az Elitélés temploma. A templom helyén kellett Jézusnak a vállára vennie a keresztet.
Halálraitélés és a Kereszt fölvételének kápolnája
A kápolnát az 1900-as évek elején tárták fel és építették újjá. Korábbi zarándokok is említették ezen a helyen egy régi templom maradványait: az oldalhajók félkör alakú méteres falmaradványokat, néhány oszlopot és boltozatmaradványokat. A helyi keresztények meg voltak győződve, hogy itt adták Jézus vállára a keresztet. 1865 óta itt tartották meg a keresztút 2. állomását. A kápolna fala szabályos négyzetet alkot, melynek minden oldala 10 méter. A főhajó és oldalhajók is félkör alakú oldalfülkében végződnek. [U141]
Az eredeti kövezet az utca szintje alatt több mint 30-40 méteres területen található. A kőlapok 35-45 cm vastagok, a lovak megcsúszásának meggátlása érdekében átlós rovátkákkal van ellátva.
A Lithostrotos kövein a szabadidejüket töltő katonák szórakozását szolgáló jeleket láthatunk. A játékok egyike a Királyjáték. Ehhez korona, kard és a görög "B"-betü (basileuV basileus = király) kapcsolódott. A jelek magyarázatot adhatnak arra, hogy az elitélttel szemben szokásos megostorozáson túl, a katonák miért öltöztették Jézust királynak, miért raktak a fejére tövisből koronát, miért borítottak vállára bíbor palástot. (A Lithostrotos-ról bővebben Krollnál. Történetéről.)
Krisztus börtöne
A zarándokok ősidők óta keresik Krisztus fogva tartásának helyét. Meg is jelöltek különböző pontokat, ahol hagyomány vagy valószínűség alapján Jézust fogva tarthatták. Ezek a helyek végül is nem lettek bizonyítva, nem tudjuk, hol volt Krisztus börtöne. [U145]
A Szent Sír Bazilika mellékhajójának a végén van egy dísz nélküli kápolna, amit egy kilencedik századból származó hagyomány alapján Krisztus börtönének hívtak. Ennek padozata a Konstantin kor egyedüli olyan eleme, amin járni lehet.
"Ecce Homo" bazilika és ív [K446; S69; U141]
A keresztutat épületek szakítják meg. A folytatáshoz nagy kerülőt kell tennünk.
A Notre Dame de Sion-nővérek zárdájában -- Sisters of Sion -- látható az Ecce homo-boltív folytatása, az egykori diadalkapu oldalíve. A Sion –nővérek templomában a bíborpalástot, és töviskoronát viselő Jézus-szobor nádszálat tart a kezében – az ábrázolás a katonák gúnyolására utal: „üdvözlégy zsidók királya!”. A templomot 1868-ban avatták fel. A bazilika oldalfala északi oldalon egy szakaszon az eredeti sziklafalat tartalmazza.
Az Ecce Homo ív a római uralom megmaradt jelképe az Aelia Capitolina hármas diadalkapujának maradványa.
A késő középkor keresztény hagyomány szerint, itt mutatott Pilátus a töviskoronás Jézusra, mondván: „Ecce homo! – Íme az ember!” . A zárda pincéjében a római katonák ostábla vonalakat karcoltak a padlóba. Az ostábla -- sebes -- a Közel-Keleten ma is nagy közkedveltségnek örvendő játék. . A keresztény hagyomány úgy tartja, hogy a római katonák itt sorsolták ki egymás között kockán Jézus ruháit.
Az egykori oldalsó kapunyílást beépítették a templomba, a templomban a szentélynél folytatódik az ív [I57; K454; N248/82, 392/132; Z95, 98]. Magában az ívben eredeti Pilátusi időből származó kövek is vannak. Magát a templomot 1903-ban építették az Antónia-vár romjainak kiásott területén. Szűk udvarocska van a templom előtt, az udvaron árkád alatt a Jézus korabeli város makettja látható. A Lithostrotos szögletes kövei, melyeken Jézus járt, nagyon elgondolkoztatóak [K450, E36, E35, I57; K454; N248/82, 392/132; Z95, 98]
A Via Dolorosa felett áthajló Ecce Homo-ív a keresztút legismertebb építménye. Nevét a késő-középkori keresztény hagyomány adta. A ferencesek engedélyt kaptak a szultántól -- említi egy 1507-es zarándokleírás --, hogy a két kőlapot -- melyről azt tartják, hogy az egyiken Jézus, a másikon Pilátus állt -- befalazzák az ív felső részébe. A hivők körében ez lassanként úgy rögződött, mint a János evangélium egyik jelenetének helyszíne. "Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: "Íme, az ember." (Jn 19,5) Régente Fájdalomkapujának is mondták. A török időben az ívre lakószobát építettek. Talán nincs is olyan látogató, aki meg ne örökítené. (Az Ecce Homo történetéről. Krollnál.) Az ív voltaképpen a római város, Aelia Capitolina hármas díszkapujának középső része. Bar Kochba leverése után eltakarították a már 70-ben lerombolt Antonius vár törmelékeit, és megépült a keleti-út. Hadrianus tiszteletére fórummal körülvett, kb. 20 méter széles hármas diadalkaput emeltek. Két szárnyát a középkorban beépítették, rendeltetése feledésbe merült. Charles Clermont-Ganneau 1873-74-ben fedezte fel újra. (Szentföldi utunk) --- << 1.Stáció << 2.Stáció >> 3.Stáció >> ---------------- http://neo206.blogspot.hu/2012/02/via-dolorosa-1-es-2-allomas.html http://www.teologiablog.hu/virtualis-seta-via-dolorosa/ http://www.lexikon.katolikus.hu/V/Via%20dolorosa.htm http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=45369367&t=9111439 (91-es blog: Krapek)
|