Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
261. kép. Az Ecce Homo-ív (l. a 257. képet)
261.3. Az Ecce Homo ív
Jeruzsálem legismertebb képei közé tartozik a Via Dolorosa felett átívelő Ecce Homo-ív. S ez az ív valóban hosszú évszázadok mozgalmas történetének tanúja a katonai kolónia, Aelia Capitolina alapításától fogva (Kr. u. 135.). A háromnyílású Hadrianus-diadalív az újváros monumentális kapujához (amelyet ma Tarik-Báb-Szitti-Marjam-nak hívnak) tartozott, ezen át az út a Kidron völgyébe és az Olajfák hegyére vezetett.
261.1. Rekonstrukció -- 261.2. Feltárás
Az első képen látható rajz L.-H. Vincent OP rekonstrukciója az 1958-as feltárások eredményei alapján. A 2. képen a feltárás munkálatainak egy mozzanatát látjuk.
261.4. Az Ecce Homo-bazilika főoltára
A 3. kép a Via Dolorosa felett szabadon álló ívrészletet mutatja, amely a diadalív középső, főnyílásának része. A baloldali, északi, kisebbik átjáró ívét az Ecce Homo-bazilika építésekor, 1865-ben építették a bazilikába. Az ív előtt áll, magasított padlózaton a főoltár (4. kép). A fényképek a nyugati oldalról mutatják a városkaput.
A jobb oldali, déli, kisebbik ív az Ezbekiyeh-dervisiskola épületében van; legnagyobb része már elpusztult, csak ívének belső hajlatából maradt meg néhány töredék.
A középső nyílás 5,2 m széles és a korabeli utcaszinttől mérve 7,75 m magas. A két oldalnyílás szélessége 2,41 m, magassága 2,5 m. Az egész diadalív szélessége 19 m körül lehetett. Semmi más díszítés nem volt rajta, csak az ívek feletti egyszerű oromzat. A háromíves építmény feltűnő módon hasonlít a Hadrianus korában épített egyéb városkapukra, amelyeket Gerazában és a Dekapolisz egyéb városaiban építettek. A pillérekbe 95 cm széles és 1,92 m magas fülkéket mélyítettek, valószínűleg császárszobrok számára. A 4. kép jobb szélén egy ilyen fülke látszik. Felette a görög felirat csak hozzávetőlegesen fejthető meg: Aurelius Marcellinus. A feliratot a már meglévő diadalívbe később vésték be.
Az első rajzon látható, hogy a régi Jeruzsálemet eltemette az évszázadok alatt felhalmozódott törmelék. A városkapu pilléreit a nyers sziklára alapozták. Az eredeti utcakövezet a híres ,,lithostrotonhoz'' tartozik, de ez nem Nagy Heródes, hanem Hadrianus korából való. A mai utcaszint kb. 1,5 méterrel az ókori mészkőréteg felett van. A bazilikában az északi ív alacsonyabbnak látszik a valóságosnál, mert a templom kriptájának építésekor megemelték a padlószintet (l. a 2. képet). A magasra felhúzott fal, amely majdnem elfelezi a középső ívet, a bazilika déli fala.
|