Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Jeruzsálem története

<<< Jeruzsálem, Olajfák hegye <<< Jeruzsálem, Kollnál <<<    

Sok szemléletes és kiváló mű ismerteti a zsidó nép történetét. Itt elsősorban az általam feldolgozott Meistermann könyvre hivatkozom. Az alábbiakban mellékelem az általunk meglátogatott egyes szenthelyek történelmének részleteit ennek a műnek a segítségével.

Jeruzsálem valószínűleg azonos az ősi Salemmel, Melkizedek városával, így ír a Targum Onkelos és Josephus Flavius. A zsidó honfoglaláskor Uru-Salim (Salim városa) néven szerepel, adófizetője volt az egyiptomi fáraónak.

 

A Kr.e. 15. sz. vége felé Abd Hibeba, Uru-Salim fejedelme több levelet is írt III., vagy IV. Amenhotepnek egy nagy, ellenséges érzelmű nép fenyegetéséről. A város ekkor kerülhetett a jebuzeusok kezébe, ekkor kaphatta a Jebus nevet, fellegvára pedig a Sion nevet.

 

A zsidók ellen Adonisedech, a jebuzeusok királya összehívta Hebron, Lachis, Eglon és Jerimoth királyait Józsue ellen. Vereséget szenvedtek, de Jeruzsálem évszázadokon át bevehetetlen volt a zsidók részére.

 

Kr.e. 1051. Dávid hosszas erőfeszítés árán tudta bevenni. Az ország fővárosává és vallási központjává tette. Erődítésekkel látta el, kibővítette Jeruzsálemet, és a frigyládát is a Sionra hozatta. Hatalmas palotát építtetett.

 

Dávid idősebb fiának, Absalomnak lázadásakor Salamont kenette fel Dávid királlyá. Salamon alatt Jeruzsálem elérte dicsősége csúcspontját. Ornan telkén nagyszerű templomot építtetett főníciai közreműködéssel, Moriah hegyén hatalmas palotát építtetett hatalmas családja számára.

 

Salamon halála után az ország kettészakadt. Utóda, Roboam alatt a várost kirabolta Sesac, vagy Sheshong fáraó.

 

Kr.e. 895-888. Jórám alatt kirabolták a várost a filiszteusok és az arabok.

 

Kr.e. 840-812. Josiás, Izraeli király lerombolta északon a város falát, amit Azariás hozott helyre.

 

Kr.e. 759-744. Joathan felépítette a templom nagykapuját, és fallal vette körül az Ofelt és a Moriah hegyét.

 

Kr.e. 727-698. Ezechiás az asszírok közeledtekor fallal igyekezett körülvenni a külvárost. Földalatti csatornával a városba vezette a Gihon forrás vizét. A viztartály neve: Ezekiás medencéje, vagy Birket Hammam el Batrak (a pátriárka fürdője). Az asszír sereg pestis miatt elvonult.

 

Kr.e. 678-644. Manassze király uralma alatt az asszírok elfoglalták a várost, a királyt fogságba vitték. Kiszabadulása után igyekezett a falat tovább építeni.

 

Kr.e. 641-610. Josiás király helyreállította a templomot, ekkor a törvény egy igen régi példányát találták meg a templomban.

 

Kr.e. 588. Nabukodonozor teljesen lerombolta a templomot és a várost. A népet fogságba hurcolta.

 

Kr.e. 536. Cirus engedélyével a fogságból hazatérve ismét újjáépítették a várost.

 

Kr.e. 515. Felavatták az újjáépített templomot Nehemiásnak, Artaxerxes kedvencének a vezetése alatt. Folytatták a fal építését.

 

Kr.e. 170. IV. Antiochus Epiphanes behatolt Jeruzsálembe, megszentségtelenítette a templomot.

 

Kr.e. 168. Apollonius kifosztotta a várost. Szír katonaságot és hittagadó zsidókat telepített az alsó városba.

 

Kr.e. 166-161. Makkabeus Júdás legyőzte a szír hadsereget, megtisztította a templomot, megerősítette a várat.

 

Kr.e. 142-135. A kiéhezett szír sereg Simon alatt megadta magát és kivonult a városból. Az Acra dombját megalacsonyították a templom szintje alá.

 

Kr.e. 63. Aristobulus és II.Hircanus trónviszájába a rómaiak is beavatkoztak. Hircanusék megnyitották a kapukat a rómaiak előtt, de a várban és templomban védekező Aristobulusékat csak három havi ostrommal tudták megtörni.

 

Kr.e. 40. A római szenátus Idumeai, vagy Askaloni Heródest nevezte ki zsidó királlyá.

 

Kr.e. 28. Heródes felesége halála után a város északnyugati sarkában egy új, remek palotát emelt, három toronnyal.

 

Kr.e. 21. Teljesen megújította Heródes a Zorubábeli templomot. 11-ben avatták fel a megnagyobbított területű templomot. A Báris tornyot fellegvárrá építette ki, Antoniának nevezte, Marcus Antonius tiszteletére.

 

Kr.e. 7-4. körül megszületett Jézus

 

4. Heródes meghalt, Caesar ekkor Archelaust. Heródes fiát nevezte ki királlyá, de 6-ban megfosztották trónjától, ettől kezdve római helytartók helyettesítették:

 

6-9.      Coponius, Marcus Ambivius, Annius Rufus,

 

14-26. Gratus,

 

26-35. Pontius Pilatus.

 

37. Agrippa, Nagy Heródes unokája lett Caligula tetrarhája.

 

43. Új sánccal erősítette meg a várost észak felé, ezzel a fallal a városhoz csatolta a Golgotát, Gareb és Bezetha hegyeit.

 

44. Agrippa meghalt, ismét római helytartók kormányoztak. Igazságtalanságuk hatására a nép fellázadt, nagy anarchia keletkezett, mivel három párt osztozott a hatalmon.

 

70. Titus ostrom alá vette Jeruzsálemet, és csaknem teljesen lerombolták, csak a felsőváros menekült meg Heródes második várával és a három toronnyal.

 

133. Bar Kochba lázadása miatt a vár elpusztult. Hadrianus császár a várost Aelia Capitolina néven építette újjá, a várat Dávid Tornya néven. A későbbi korokban is gyakran változott a várost birtokló náció, minden esetben mészárlás járt az elfoglalással. 

 

614. Chosroes hadserege, Rasmiz vezérlete alatt kifosztotta a várost. Sok ezer embert gyilkoltak le, több ezer gyermeket vittek perzsa rabságba.

 

637. Mohamedán arabok szállták meg a várost.

 

800. György pátriárka Áchenből kér segítséget Nagy Károlytól a szenthelyek védelmére. Harun el Rashid bagdadi kalifa a Szentsír bazilika kulcsának elküldésével elismerte a császár protektorátusát.

 

1010. Hakim kalifa minden keresztény emléket lerombolt.

 

1099. A keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet.

 

1187. Saladin kiűzte a kereszteseket.

 

1219. Saladin csapatai a Szentsír bazilika kivételével az egész várost kifosztották. A 10 éves fegyverszünet II.Frigyes és Melek el Kamel egyiptomi szultán között lehetővé tette a keresztények visszatérését.

 

1244. A karismiták lemészárolták a keresztényeket.

 

Ma 107 km2 területű, félmillió lakóssal (ebből 300ezer zsidó).

            (J54; K134, 139-141, 167; N214; S44; Ú95)

<<< Jeruzsálem, Olajfák hegye <<< Jeruzsálem, Kollnál <<<