Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk
Getszemáni kert - és a népek temploma
(Szentföldi utunk) --- << Dominus Flevit << Getszemáni >> Mária sírja >>
A Getszemáni kert bejárata -- A Népek templomának oldalszárnya -- Olajfa levelek
Szentföldi utunk 6. napja, 1994. október 18., kedd. Az Olajfák hegyének aljához érve kicsiny ajtón léptünk be az utca végénél a Getszemáni major maradványába. A ma már parányi kertben igen öreg olajfák voltak körülkerítve. A kerti út körül kerülte a középen megőrzött ősi kertmaradványt. Az ősi jelleget csak még jobban kihangsúlyozta néhány olajprés maradványa az épület fala tövében. A kert túlsó végében templom emelkedik. Mondják, hogy néhány fa még az ősi, eredeti Getszemáni maradványa. Én kétlem a kétezer éves korú fák létezését, bár az világosan látható, hogy a vaskos, korhadt régi fatörzsek tövénél új sarjak hajtanak ki. Éppenséggel el lehet képzelni a sarjak folyamatos tovább élését, de ezeket az oldalhajtásokat én már más fának tekintem, nem a Krisztus korából megmaradottnak. Bizonyos azonban öreg koruk, az ősi kert hangulatának eredetisége. (A kertről Kroll., történetéről.)
Régi olajfák a kertben
vagy Halálfélelem-Bazilika.
Népek Temploma
A Szikla -- ahol Urunk vért verítékezett -- és a templom oltára
A főoltár mozaikképe
A magyar oltárkép származását mutató koronás címer
Oldalról -- a Getszemáni majorból -- jutottunk be a templomba. Ezt a templomot is A. Barluzzi tervei szerint készítették, 1924-ben készült el sok nemzet adományaiból. Maga a templom kifejezetten sötét volt, ablakai ugyanis alabástromból készültek. A szentély körül márvány kerítés van, ezen belül körben székek állnak, majd vaskerítéssel körülvéve a szikla terül el. Jézus itt verejtékezett vérrel. Erről a templom másik neve: a ája. A misét a szikla mögött, kissé magasabban levő oltárnál mondta Zoltán atya, az útitársaink a szikla körül a két korlát közt ülhettek, ami nagy kegy volt, mert a turisták általában ki vannak rekesztve a sziklától. A templomot nemzetközi összefogással építették fel, a magyarok az oltárképet adták, koronás címerünk a kép alsó bal sarkában látható. A templom építésekor régi templomok alapjait tárták fel.
A Népek Temploma oldalról
A keleti és nyugati keresztények István diákonus megkövezése helyét itt, a Kidron patak völgyében tisztelik annak az ősi lépcsőnek az aljában, amely az Aranykaputól vezetett le, és amelyen az Olajfák hegyére lehetett átmenni. Itt 438-ban építtetett Eudoxia egy templomot. Ebbe a templomba lejött az Olajfák hegyéről Szent Melánia 439-ben, hogy részt vegyen a Szent martyriumában tartandó szentmisén. Erről a templomról több egykorú okmány is írja, hogy 451-ben, Juvenalis pátriárka idejében, a kalcedoni zsinat előtt már megvolt és a várostól keletre, tehát a Jozafát völgyében. Egy régi zarándok (Gamurrini szerint Szent Szilvia) szintén a Getszemánival szemben jelzi Szent István vértanúságának helyét. (Petri Diac., L. S.)
Régen az Olajfák hegyéről viadukt vezetett a Templomhoz
455-ben Eudoxia egy másik templomot is építtetett, a várostól északnyugatra, a Damaszkuszi kapun kívül. 560-ban, bár építését még nem fejezték be, felavatták, és ott helyezték el a Diákonus ereklyéit, melyeket addig a Sion hegyén őriztek. A két templomot 808 körül a Commemoratorium szerzője is említi. Theodosius és piazenzai Antonius leírása az északnyugati bazilikát jelöli meg a Szent vértanúságának helyéül.
Mi nem látogattuk meg István vértanú templomát, csak megemlékeztünk a szent diakónusról.
(Szentföldi utunk) --- << Dominus Flevit << Getszemáni >> Mária sírja >>