Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Mária sírja

(Szentföldi utunk)  ---    << Getszemáni kert <<    Mária sírja    >> Szent István kapu >>   

 

Mária Sírja templom

 

Szentföldi utunk 6. napja, 1994. október 18., kedd. Tovább mentünk a Getszemáni kerttől lefelé az utcán. Nem messze, lépcsőkön kellett piciny térre lemennünk (N312/106). A térről aránylag kisméretű ajtón keresztül egy keleti templom altemplomába jutottunk. Ez egy 5. századbeli templom maradványa, amit a hordalék annak idején betemetett és később fölülről képeztek ki új lejáratot. A kapun belépve hosszú, 47 fokú széles lépcsősor vezet a mélybe. Oldalt is helyenként oltárok vannak, lenn a keresztbe haladó szentélyben a hagyomány szerinti Mária sírja látható. A térre visszatérve keskeny sikátor vezetne az árulás és elfogatás barlangjához, de oda se tudtunk bejutni, zárva volt.

 

A templom bejárata és az Árulás barlangjához vezető sikátor

 

Mária a fiatal egyházzal a Sion hegyén maradt. Ott halt boldog halált, elszenderült. A tanítványok a Jozafát völgyében, a Getszemáni mellett helyezték testét nyugalomba. Később a Szűz testét nem találták a sírban. Tanításunk szerint "testestül-lelkestül" felvétetett a mennybe. Mária haláláról ez az egyetlen és legrégebbi emlék. (Mária elszenderedése.)

 

A templomba levezető lépcsősor és maga a templom belső tere

 

Mária sírhelye, az üres sziklasír

 

A sír előtti oltártér

 

Anna Katharina Emmerick látomásában Mária egyik házát (nem sírját!) említi Efezusban. A leírás nagyon pontos, a ház valóban keresztények és muzulmánok tisztelt zarándokhelye Efezusban. A látnok nem cáfolja a hagyományt. János egy időre valószínűleg magával vitte a gondjaira bízott Máriát püspöki székhelyére, Efezusba. Ott rendelkezésére bocsáthatta a csendes erdei magaslaton gyönyörű lakóhelyét. -- Mária "haláláról" Bálint Sándor is közöl érdekes, a népi legendák közt őrzött emléket.

 

(Szentföldi utunk)  ---    << Getszemáni kert <<    Mária sírja    >> Szent István kapu >>