Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk (Szentföldi utunk) --- << Getszemáni kert << Mária sírja >> Szent István kapu >>
Mária Sírja templom
Szentföldi utunk 6. napja, 1994. október 18., kedd. Tovább mentünk a Getszemáni kerttől lefelé az utcán. Nem messze, lépcsőkön kellett piciny térre lemennünk (N312/106). A térről aránylag kisméretű ajtón keresztül egy keleti templom altemplomába jutottunk. Ez egy 5. századbeli templom maradványa, amit a hordalék annak idején betemetett és később fölülről képeztek ki új lejáratot. A kapun belépve hosszú, 47 fokú széles lépcsősor vezet a mélybe. Oldalt is helyenként oltárok vannak, lenn a keresztbe haladó szentélyben a hagyomány szerinti Mária sírja látható. A térre visszatérve keskeny sikátor vezetne az árulás és elfogatás barlangjához, de oda se tudtunk bejutni, zárva volt.
A templom bejárata és az Árulás barlangjához vezető sikátor
Mária a fiatal egyházzal a Sion hegyén maradt. Ott halt boldog halált, elszenderült. A tanítványok a Jozafát völgyében, a Getszemáni mellett helyezték testét nyugalomba. Később a Szűz testét nem találták a sírban. Tanításunk szerint "testestül-lelkestül" felvétetett a mennybe. Mária haláláról ez az egyetlen és legrégebbi emlék. (Mária elszenderedése.)
A templomba levezető lépcsősor és maga a templom belső tere
Mária sírhelye, az üres sziklasír
A sír előtti oltártér
Anna Katharina Emmerick látomásában Mária egyik házát (nem sírját!) említi Efezusban. A leírás nagyon pontos, a ház valóban keresztények és muzulmánok tisztelt zarándokhelye Efezusban. A látnok nem cáfolja a hagyományt. János egy időre valószínűleg magával vitte a gondjaira bízott Máriát püspöki székhelyére, Efezusba. Ott rendelkezésére bocsáthatta a csendes erdei magaslaton gyönyörű lakóhelyét. -- Mária "haláláról" Bálint Sándor is közöl érdekes, a népi legendák közt őrzött emléket.
(Szentföldi utunk) --- << Getszemáni kert << Mária sírja >> Szent István kapu >>
|