|
Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Strato tornya néven ismert kis pogány városka volt eredetileg.
Kr.e. 25. Nagy Heródes tengeri kikötővé alakította ki kicsiny kikötőjét.
Kr.e. 13-ra fényes várossá építtette Heródes. Augustus császár tiszteletére nevezte el Cesareának, ez lett a római prokurátorok rendes székhelye.
Fülöp diákonus hirdette itt az evangéliumot, Szent Péter megkeresztelte Cornélius századost és családját. Szent Pál is többször járt a városban. Jeruzsálemi letartóztatása után ide szállították, majd két éves fogvatartás után innen vitték Rómába a császári bíróság elé.
57-67 közt sok zavargás volt a zsidók, görögök és szírek közt, végül egy ilyen zavargás volt a kiváltója a zsidók nagy lázadásának, ami a rómaiak közbelépéséhez vezetett. A görögök 20.000 zsidó megölésével kirobbantották a lázadást.
69. Vespasianust a légiók császárrá kiáltották ki. Ő a városnak új nevet adott: Colonia prima Flavia. Korán püspökség lett, virágzó keresztény élet folyt a városban.
195. Zsinat űlt össze, amely a Húsvét vasárnapi ünneplését határozta el. Szent Pomphylus és más keresztények itt szenvedtek vértanúságot.
250. táján Origenest és Szent Alexandert itt szentelték pappá.
A IV.szd. elején a város érseke Eusebius Pamphilus volt, aki az egyház első történetírója volt. Ekkoriban született itt Procopius is, aki Justinianus életírója volt.
1102. Balduin elfoglalta a várost. A keresztesek és szaracénok sok csatája zajlott itt le.
1251-52. Szent Lajos itt lakott, és nagyon igyekezett, hogy a város védelmi adottságait fokozza.
1265 Beibar elfoglalta
1291 mamelukok lerombolták (Asraf szultán), a jelenkorig romokban maradt.
1884-ben néhány boszniai muzulmán család települt a romok közé. (S195; Ú552)
|