Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
(Felkészülés <<) << Antóniusz << << Augusztus << Heródes >> Quirinius
HERÓDES SZÁRMAZÁSA
A szír IV. Antiochusz Epiphanesz király (Kr.e. 175-164) elnyomása
ellen a Modeinből való Matatiás pap fölkelést szervezett. Vitéz fiai támogatták,
és halála után folytatták harcát. Júdás a Makkabeus (kalapács) nevet is
kiérdemelte. Jeruzsálem felszabadításának emlékére a
hanukka ünnepet ülik meg a
zsidók, a "Hanukka-Menora" meggyújtásával.
Júdást orvul ölték meg, fia Johannes Hirkánosz örökölte a főpapságot és a vezérséget. Vesztes csaták súlya alatt elvesztette a nép rokonszenvét. Fiai végre le tudtak számolni a farizeus ellenzékkel, de krónikus iszákosságba torkollott az elért siker. Az özvegy, Alexandra közeledni próbált a farizeusok pártjához, de mindent az abszolút uralkodásnak rendelt alá. Az özvegy halála után gyermekei nyílt viszálykodásba kezdtek, amibe a rómaiak is beavatkoztak. Súlyos adó fizetésére kötelezték a rómaiak Júdeát. A testvérek is békét kötöttek, gyermekeik házasságával igyekeztek megpecsételni a békét. Ebből a házasságból született Mariammé, aki az idumeus Antipatérnak lett a felesége, és anyja Heródesnek. (Heródes tehát nem volt zsidó, anyai ágon nagyon sok viszályt, gyűlöletet örökölt!) A család származása (az évszámok Kr.e. értendők):
Mattatiás, a modeini pap, +Kr.e. 166
János +160
Jonatán 161-143
Eleázár +162
Júdás Makkabeus 166-161
Simon 143-135
Júdás +135
Mattatiás +135
Johannes Hirkánosz 135-104
I. Arisztobulosz 104-103
Alexander Janneusz 103-76 (és Alexandra 76-67)
II. Hirkánosz 63-40 (leánya Alexandra +28)
II. Arisztobulosz 67-63
Antigonusz 40-37
Alexander +49 (és Alexandra, II. Hirkánosz leánya)
Arisztobulosz +36
Mariammé +29 és az idumeus Antipater
Nagy Heródes 37-Kr.u. 4
Heródest Antipater a királyságra szemelte ki, erre politikai érzékével, fizikai és lelki erejével valamint kitartásával alkalmas is volt. Öregségére bizalmatlanná vált és zsarnokká. Sok ellenfelét végeztette ki gátlástalanul, családja tagjait is, fiait is. Amikor a kivégzés-sorozatban éppen fiait és több száz embert végeztetett ki politikai koncepció alapján, akkor kapta a napkeleti bölcsektől a kérdést: "Hol van a zsidók újszülött királya?" (Mt 2, 3)
A Heródes-család az Újszövetségben az alábbi helyeken szerepel:
Nagy Heródes Mt 2,1-22; Lk 1, 5
Archelausz Mt 1,22
Heródes Antipasz Mt 14,1-12; Mk 6,14-29;
Lk 3,1; Lk 3,19; Lk 8,3; Lk 7,9; Lk 13,31-33; Lk 23,7-15
Fülöp, negyedes fejedelem Lk 3,1
Fülöp, Heródiás első férje Mt 14,3; Mk 6,17; Lk 3,19
Szalóme (nincs megnevezve) Mt 14,6-11; Mk 6,22-28
Heródiás Mt 14,3-12; Mk 6,17-29; Lk 3,19
I. Heródes Agrippa ApCsel 1.fejezet
II. Heródes Agrippa ApCsel 25,13-27
Berenike ApCsel 25,13
Drusilla ApCsel 24,24
(K69;197)
10. kép. Nagy Heródes bronzból vert pénze
A király összes pénzén görög felirat van, hébert egyiken sem találni. A rajta levő szimbólumok értelme a numizmatikusok körében vitatott, mert a király gyakran alkalmazott olyan szimbólumokat, amelyeket pogányok is, zsidók is értelmezhettek.
A fej-oldalon látható tárgy nem ismerhető fel pontosan. Valószínűleg a tömjénáldozati felszereléshez tartozik.
A pénz írás-oldalán a felirat görögül: ,,Heródes királyé.'' A feliraton belül egy háromlábú oltár látszik, valószínűleg illat-áldozati oltár A bal oldalon levő jel azt jelenti, hogy uralkodásának harmadik évében. Ez vagy a király-cím elnyerésétől számított 3. év (Kr. e. 38), vagy a jeruzsálemi hatalomátvételtől számított 3. év (Kr. e. 35). Az oltár jobb oldalán látható jel értelmezése szintén vitatott: vagy az életet jelentő füles kereszt vagy a pénz értékét jelző két betűnek, a T-nek és a rhónak összevonása (Trichalkon), vagy a pénzverő város, Tirusz monogramja.
(Felkészülés <<) << Antóniusz << << Augusztus << Heródes >> Quirinius
--------------------------