Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

A Szent János közkórház lelkészsége

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Régi János Kórház < Új Szent János Kórház < Kórházi lelkészség     

 

1948-ban ülte a Szent János-kórház fennállásának 50 éves jubileumát. A kórházi lelkészség összes iratai elégtek az 1944—1945. évi téli ostrom idején. Emlékezetből és a meglévő csekélyszámú rendelkezésre álló adatból dr. Korének József kórházi lelkész 1948-ban összeállította és kiadta a Zugligeti egyházközség pünkösdi egyházközségi levelében a lelkészség történetét. A jegyzetei alapján egészen 1958-ig követhető a lelkészség története.

Az új Szent János Kórház kápolnája

 

"A kápolna az Új Szent János Kórház területén az elsők között felépült épületek közé tartozott. Kivitelezését a Magyar Monier építési vállalat — Bergman és társa végezte el, 1898-ban. A tervezőre vonatkozóan néhány téves adat is bekerült a köztudatba. A most helyreállított templom előterében jelenleg is ki van függesztve egy 1942-ben készített felmérési rajz, amelyen prof. Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt nevezi meg az épület tervezőjének. Sajnos ez téves információnak bizonyult. Hauszmann önéletrajzában sem említi meg, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a János Kórház tervezésével. A Fővárosi Levéltárban fellelhető korabeli, szép színezett terveken a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal alkalmazottjaként Könyöki Károly neve szerepel tervezőként. A templom a kórház felavatásakor még lényegesen kisebb alapterületű volt. A korabeli terveken látható, hogy a templomhajó közel fele olyan hosszú volt, kisebb szentély záródással, s a torony is két szinttel alacsonyabb volt." (Hegyvidék. 1999.02.10)

 

A lelkészség az 1898. évben alakult. Anyakönyvei szintén 1898. évtől vannak. Az első lelkész Berger Márk Sándor volt, aki 1899 februárjában már keresztelt. Addig az újszülötteket a krisztinavárosi plébánián keresztelték.

 

1919 március 27-től június 19-ig nem működik a kórház lelkészsége. Az ezen idő alatt született gyermekeket a krisztinavárosi plébánián keresztelték meg. 1919 szeptemberében dr. Krizs Árpád lett a kórház lelkésze, akinek Jankó István hitoktató volt a kisegítő lelkésze.

 

 

          Kápolnák épülnek          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

Miután a kórház területe megnövekedett előbb az idegosztállyal, majd a tüdőosztállyal, mind a két helyen új kápolna felállítása vált szükségessé. Az elmeosztályon 1914-ben, a tüdő-osztályon 1921-ben létesült az új kápolna.

 

1921 május 5-én magas vendége volt a kórháznak, a Szentszék első pápai követe Schioppa Lörinc pápai nuncius látogatta meg a kórházat. Ekkor dr. Gyurmán Jenő főorvos ékes latin nyelven üdvözölte a pápai követet. E beszéd magyar fordítása a következő:

«Üdvözlégy Főpapunk! (Ave Sacerdos Magne!)

Nincs szavunk, nyelvünk gyönge ahhoz, hogy Téged üdvözöljünk, Téged, aki irántunk való részvéttől indíttatva, meglátogatni méltóztattál minket.

Több évszázaddal ezelőtt, mint keresztes vitézek harcoltunk a Szentföldért, majd a kereszténység védő-bástyája lettünk századokon keresztül. És most? Jaj nekünk! Erőtlenül földre sújtva fekszünk az egész földkerekség terhe alatt, minden segítség nélkül! Végtagjaink levágva, kétségbeesett, sötét gondokkal terhes helyzetben semmi sem maradt nekünk, csak ez a három szó: hit, remény, szeretet.

S akkor eljöttél Te a magas Szentszéktől a békét hozó galamb jelképében. Ezen galamb, mint a Szentlélek jelképe által, a mi hitünk megerősödik, reményünk növekszik, szívünk szeretete pedig új lángokkal ég.

Most pedig, Excellenciás Urunk, lépj be, ha akarsz, hajlékunkba, de ha nem akarsz, csak szóval mondjad és biztosan, egészen biztosan meggyógyul a mi lelkünk. Üdvözlégy -- ismételten üdvözlégy! -- Háromszor üdvözlégy, Főpapunk!

"Az eredetileg csak a betegek részére épített kápolna 1923-ban vált plébánosi jogokkal felruházott egyházközséggé. Ettől az időtől külső hívek is látogathatták. A templomépület gerendás sík mennyezetű, karzatos téglalap formájú épületként épült eklektikus neoromán stílusban. A templomhomlokzat a csatlakozó épületrészekkel együtt, sárga és vörös idomtéglákból épített nyerstégla felületű, a többi századfordulós kórházi pavilonnal tökéletes építészeti összhangban készült. A bejárat fölött hegyes sisakkal fedett torony magasodik. A torony két oldalához egy-egy szárnyépület csatlakozik, melyben a templomot és egyben a kórházi betegellátást is ellátó apácarend helyiségei voltak. Az eredeti tervekben kétoldalt az apácák hálótermei helyezkedtek el. Ez az elrendezés később módosult, amikor az egyik oldalra az apácák nappali tartózkodó helyisége került, a másik oldali szárnyépületben a szálláshelyek maradtak.

 

Az apácarend, eredetét tekintve a franciaországi anyaegyházhoz tartozott. A rendet Páli Szent Vince (1581-1660) alapította 1634-ben a "Szeretet Leányai társulat"-ként, a szegények és betegek gondozására - mely az Irgalmas Nővérek néven ismert szerte Európában. Az alapítótárs Loise de Marillac francia apáca volt (1591-1660), aki életét irgalmas cselekedeteknek szentelte és öt tekintik az Irgalmas Nővérek apácarend első főnökasszonyának." (Hegyvidék. 1999.02.10)

 

Oltár melletti és a kórus freskó

 

1928 előtt megnagyobbították a templomot, ugyanakkor Leszkovszky festőművész 3 gyönyörű freskóval gazdagította a templomot. Már 1926-ban szükségessé vált a templom bővítése, ezért új szentélyt építettek hozzá neogót stílusban, egyben megtoldva a templomhajót is. A szentély tervezője Gattinger Oszkár építész volt. A szentély kivitelezését Kübl Emil építőmester végezte el. Az egykori szentélyben állt a neoromán  stílusú oltár.  Az Immaculata szobor Szent Vince és Nepomuki Szent János szobra között helyezkedett el. A főoltárt Könyöki Károly tervezte, kivitelezője Ruprich Károly volt. A neogót bordázatú szentélyboltozat alatti falmezőkben nagyméretű színes üvegablakok voltak beépítve. A szentélyt díszes kovácsoltvas rács választotta el a templomtértől. A templomhajó oldalfalainak betéteit és a szemben lévő diadalíves végfal teljes felületét színes freskófelület díszítette.

 

 

A freskókat Leszkovszky György festette 1929-ben. A mennyezetet és a többi falfelületet geometrikus virág és indamotívumokból álló díszítőfestés borította be. Az előcsarnokban a keresztelő helyiség bejárata feletti seccó Kaciányi  Aladár és Hranszky Ilona munkája. A sekrestye két olajfestménye 1908-ban ajándékként került a templomba." (Hegyvidék. 1999.02.10.) A Szentély fölötti képen a beteget gyógyító Úr Jézust, az evangéliumi oldalfalon Szent István király felajánlja a boldogságos Szűznek az országot, a Szentlecke oldalfalán pedig Szent László vizet fakaszt a sziklából.

1931 november hónap óta egy második kisegítő lelkészi állás megszervezése vált szükségessé. 1936 június 23-án dr. Korének József, a budavári koronázó templom segédlelkésze vette át a kórház lelkészi teendőinek ellátását, akit 1937 augusztus 1-én ki is neveztek kórházi lelkésszé.

 

 

          Kórházlelkészség          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

A kórház lelkészsége önálló, más plébániától független, plébánosi jogokkal felruházott kurácia 1923 óta. Ez évtől vezeti a lelkészség a házassági anyakönyvet is. (A kórházban végzett keresztelésekről és temetésekről Korének atya feldolgozásában van egy kimutatásom.)

1939 április 2-án szentelte fel Megyeri Meyer Antal képzőművészeti főiskolai tanár által tervezett új főoltárt Uzdoci Zadravetz István tábori püspök. Ez évtől kezdve van az idegosztály kápolnájában állandó oltáriszentség.

 

 

          Világháború          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

1944. március 19-ig a kórház a háborús viszontagságoktól mentes volt. A háborút csak annyiban érezték, hogy 1943 februárjában két hónapig feküdtek itt a Voronyezs környéki harcok áldozatai, a fagyott lábú katonák. Március 19 után egyre sűrűbben kellett felkeresni az óvóhelyeket a bombatámadások miatt, de a korházat nem érte bombatalálat. Ezért Budapest ostromáig a Szent János kórház békésen élte napjait. Annyira biztosnak vélték a Szent János kórház helyzetét, hogy a bombázások megkezdése után ide helyezték a Szent István kórház egyik szülészetét, a Bakács téri rádium kórházat és a Szent László kórház tífusz-osztályát is.

 

1944-ben 1355 zsidót kereszteltek meg (ebből 601-et Dr. Korének József, 712-őt Dr. Hochmann Antal, és 42-őt Dr. Hajnády Miklós keresztelt).(Közülük 13 aposztatált és 3 bérmálkozott)

 

 

           Ostrom          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

Az 1945. február 13-i kitörés

 

Budapest ostroma azonban megváltoztatta a kórház biztosnak vélt helyzetét. 1944. december 25-én a szomszédos Budagyöngyénél megkezdődött Budapest ostroma. A kórházból kilőttek az oroszokra, és ennek következtében a kórház 7 hétig hadszíntér volt. A kórházat az oroszok két nap alatt fokozatosan foglalták el. Attól kezdve 1945. február 13-ig kórházunk az oroszok felvonulási területe volt. Ekkor a német csapatok maradéka kitört a budai várból, őket a kórház területén és annak környékén győzték le az oroszok.

 

1944 december 24-én este 6 órakor még megtarthattuk az éjféli misét. A másnap reggeli, december 25-iki 6 órai misét is zavartalanul lehetett elmondani. A 9 órai ünnepi misét már nem mondhattuk el, mert az óvóhelyre kellett sietnünk. A templomban többé nem misézhettünk. Január 16-án, keddi napon találat érte a templom szentélyét, melynek oltár mögötti része a főoltár felső részével együtt elpusztult. Az összes ablakok is tönkrementek.

 

Január elején elégett a törzsépületben lévő lelkészi lakás is. A lelkészi lakásban elégett: a templom pénze, az egyházközség pénztárnaplója, a lelkész négy szekrénye, 3 karosszéke, íróasztala, ágya, heverője, fali órája, összes alsó-felső ruhája, télikabátja, összes cipői. Csak a rajta levő ruhája maradt meg, mert a tisztviselői óvóhelyből, mely az urológia alatt volt, nem mehetett lakását menteni. A törzsépületet a mögötte levő front miatt nem lehetett megközelíteni. Így égett el a törzsépület földszintjén a lelkészi iroda is teljes felszerelésével együtt. Az irodahelyiségben elégett: a házasultak egész anyakönyve, a halottak anyakönyvének I. kötete, a kereszteltek anyakönyvének V., az 1944. évi XI. és XII. kötete teljesen, valamint a IX. k. egy része, az egész keresztelési index az 1908. év kivételével, az áttérők könyve teljesen, a templom pénztárkönyve, az összes számadások, a lelkészség történetére vonatkozó fontos iratok, az alapítványi mise takarékkönyve, az egyházközség összes irata és a lelkészség kb. 100 kötetes könyvtára. Az anyakönyvek nagy részét a bombázások megkezdése után az alagsorban egy ládában helyezték el. Az ostrom alatt ezt a ládát feltörték, egy anyakönyvet széttéptek, az irattárat szétszórták. A ládát egy ideig abrakos ládának használták az ott tanyázó lovak részére, majd elvitték.

 

Az ostrom alatt a hitélet nem szünetelt. A kórház akkori három lelkésze, Dr. Korének József kórházi lelkész, Dr. Hajnády Miklós kisegítő lelkész és Hohmann Antal segédlelkész naponként felváltva misézett az óvóhelyeken. Az újszülötteket megkeresztelték, a jegyeseket megeskették, a betegek szentségét kiszolgáltatták a haldoklóknak, a halottakat eltemették. A kórház területén 326 halott került közös sírokba, 41 halott a kórház területén külön sírokba és a közeli Virányoson lett eltemetve az ostrom alatt és után. Különösen meg kell emlékezni azokról a piarista papnövendékekről, akik 1944. november 1 és 1945. április 1 között tartózkodtak mint munkaszolgálatosok a kórházban. A köztük levő felszentelt papok segítettek a kórház lelkipásztori teendők elvégzésében, valamennyien pedig a betegek ápolásában és más nehéz testi munkában, különösen a halottak eltemetésével kapcsolatos sírok megásásában. Felemlítésre méltó az Irgalmas Nővérek főnöknőjének, Kovács Ilonának gondoskodó figyelmessége, akinek köszönhető a templom egész felszerelésének megmentése. Ő keresztelte meg az ostrom kezdetén a II. Belosztály óvóhelyén Szülészeti Osztályunk újszülötteit. Ugyancsak ő helyezte biztonságba és őrizte is a II. Belosztály óvóhelyén az Oltáriszentséget.

 

 

          Újjáépítés          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

Az ostrom után az istentiszteletet a használaton kívül levő templom helyett a "B" pavilon és az ideg-osztály kápolnájában tartották. Megtartották az ostrom után a húsvéti szertartásokat, a feltámadási és az Úrnapi körmeneteket is. A lelkészi hivatal a mosókonyha épületének I. emeletére, a kisegítő lelkész lakásának egyik szobájába került. A törzsépületben levő használhatatlan kápláni lakás helyett, végül a volt fülosztály földszintjén kapott szobát a káplán.

 

1945. december 24-én délután 6 órakor tartották meg az első szentmisét a teljesen helyreállított templomban. Ez az éjféli szentmise volt. (1942. óta nem lehetett éjfélkor a karácsonyi szentmisét mondani.) A kórház lelkésze a használat előtt az érseki helytartótól kapott felhatalmazás alapján megáldotta a templomot, illetve az ostrom alatt esetleg megszentségtelenített templomot rekonciliálta. A szentmiséket egy ideig még csak vasárnapokon és ünnepnapokon mondták az alsó templomban. 1946. április 18-tól, nagycsütörtöktől kezdve naponként mondtak újból szentmisét a templomban. 1946. március 12-én Reichenbach István 'reakciós tevékenység miatt' ismeretlen helyre távozott. Helyébe a főegyházmegyei hatóság Jászapáti Károly mátraverebélyi lelkészt küldte a kórházba, aki csak rövid ideig működött itt, mert 1946. június 7-én a bíboros főpásztor Sóshartyánba küldte adminisztrátornak. Helyére Erdőssy Béla került a Szent János kórházba segédlelkésznek.

 

1946. május 25-én bíboros Főpásztorunk a szomszédos OTBA-kórházat egész területével a Szent János kórház lelkészségéhez csatolta. 1946. szeptember 1-től vasár- és ünnepnapon este 6-kor is mondtak szentmisét. 1947. január 1-én a Szent János kórházat és környékét felajánlották Mária Szeplőtelen Szívének. 1947. március 11-23 között missziót tartottak Birinyi József és Kovács József lazarista atyák vezetésével. Befejezésül, március 23-án vasárnap este gyertyás körmenetet tartottak a 6 órai szentmise után. Öt év szünet után 1947. december 25-én újból éjjel 12 órakor mondták a karácsonyi éjféli misét.

 

 

          Megszorítások          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

1948. novembere után polgármesteri rendelkezés alapján a környékbeli hívek nem látogathatták a kórház templomait.

1950. január 1. A kórházi lelkészek nem kapnak fizetést a fővárostól.

1950. február 5. óta a kórház lelkészei csak a beteg kívánságára mehetnek a beteghez. Idegen lelkészek nem látogathatják a betegeket.

1950. február 25. után csak a kórház ügyeletes orvosa útján kérheti a beteg a kórház lelkészét magához.

1950. április 18. A kórház lelkészei kézhez vették a 3411/249.sz. 1950.X.ü.o. számú március 31-én kelt intézkedést, melynek értelmében Pongrácz Kálmán polgármester a kórházi lelkészek szolgálati viszonyát megszünteti, és a szolgálattétel alól azonnali hatállyal felmenti. Dr. Litoczky közkórházi központi igazgató pedig a kórházi lelkészek bentlakását szünteti meg és átmenetileg ideiglenes elhelyezésről gondoskodik.

1950. május 12. A kórházban működő apácáknak el kellett hagyniuk a kórházat. "1949-ben, a hatalomátvétel után feloszlatták az apácarendeket, így a kórházban működő Irgalmas Nővérek rendjét is, egyúttal felszámolva a kórház kápolnájának működését is." (Hegyvidék. 1999.02.10)

 

1950. május 24. Az utolsó szentmise volt az alsó templomban. A kórház igazgatója elkérte a templom kulcsait. A templom ezután zárva volt. A templomban maradt oltáriszentséget július 28-án Dr. Korének József kihozta a templomból. A "B" kápolnában május 27-én volt az utolsó szentmise. Ezen a napon távozott 14 évi működés után a kórház lelkésze, Dr. Korének József a kórházból. Hegedűs László segédlelkész és Dr. Hajnády Miklós kisegítő lelkészek már május 24-én távoztak a kórházból. Dr. Hajnády Miklós győrladoméri lelkész lett, Hegedűs Lászlót a főegyházmegyei hatóság nyergesújfalusi segédlelkésznek nevezte ki.

 

Dr. Korének József, a kórház utolsó lelkésze a Malinovszki fasor 43. szám alatti Schrőder Géza féle temetkezési intézetben tartózkodott, ott volt a lelkészi hivatal az anyakönyvekkel együtt. 1951. november 16-án a lelkészi hivatal a Schrőder Géza féle temetkezési intézettel együtt átköltözött a Malinovszki fasor 23. alá. 1952. január 5-én államosították a Schrőder Géza temetkezési intézetet. Ennek következtében a lelkészi hivatal január 8-án átköltözött a XII. Csaba utca 5 sz. alatti városmajori kistemplom egyházközségi irodájába.

1952. április 18-án a kórházban maradt templomi felszereléseket kiadták. Az oltárok a városmajori templomba kerültek, a templomi ruhák és kegyszerek a belvárosi templomba. 1952. július 5-én az oltárok és templomi felszerelések az érseki helynökség rendeletére Kaposvárra lettek szállítva. "A templomépületet először a Gyógyárúértékesítő Vállalat kapta meg raktári használatra, majd a kórház anyagraktára lett. A templomtérben dexion-salgó polcokat állítottak fel, megrongálva a falfestményeket. Ezt követően a háború alatti megsemmisült gyógyszertárat helyezték el az épületben. Sorozatos átalakítások után a kápolna előcsarnokát gyógyszerkiadóként, a templomhajót gyógyszerraktárként hasznosították." (Hegyvidék. 1999.02.10)

 

A Szent János kórház lelkésze, Dr. Korének József a kórházból való távozása után sem töltötte tétlenül napjait. Igazgatói engedéllyel nem csak a Szent János kórház betegeit, hanem a volt János Szanatórium, a volt Postás Kórház, valamint a városmajori plébánia betegeit is ellátta szentségekkel. Azon kívül szükség esetén keresztelt is a városmajori templomban. Nagyon ritkán temette a Szent János kórházban meghalt vidéki halottakat, valamint a kórházban lakó halott híveit. A legtöbb munkát az irodai munka adta. A postán érkező házassági, bérmálási értesítőket írta be az anyakönyvbe. Azon kívül kérelemre a feleknek keresztleveleket állított ki, vagy ilyeneket postán küldött el. Ezért az iktatókönyv kb. 550-es forgalmat jelzett évente. Sok különleges esete fordult elő. Elveszett keresztelési adatok, bizonytalan születési adatok, tanúskodások elveszett iratok ügyében, és más hasonló problémás ügy intézése rendszeresen előfordultak a mindennapjaiban.

 

 

          Forradalom és visszarendeződés          Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

 

1956. október 23. változást idézett elő a Szent János kórház történetében. Dr. Korének József, a kórház lelkésze 1956. október 28. óta újból a kórházban működött. Ideiglenesen a sebészet 25. számú külön szobájában lakott. A templom raktár volt, az Egészségügyi Minisztérium 11 millió forint értékű gyógyszerét raktározta benne. Vasárnap a protestáns imateremben, hétköznap pedig a lelkész lakásán volt szentmise. 1956. december 25. után mindennap a protestáns imateremben volt szentmise.

 

1957. március 26-án a kórház gondnoka közölte a lelkésszel, hogy a tanácsi egészségügyi ügyosztály rendelkezése alapján vissza kell állítani az október 23. előtti állapotot vallási téren. Ezért tehát a lelkész a sebészeten elfoglalt lakását hagyja el, és a misézést szüntesse be. Az utolsó szentmise 1957. március 30-án volt.

 

A betegellátás azonban zavartalanul folyt tovább. A kórház lelkésze a városmajori kistemplomban misézett mindennap reggel ½ 6-kor. Utána végiglátogatta a kórházat. Már reggel ½ 7-kor megkezdte a kórházban a betegellátást. ½ 9-ig, 9-ig tartózkodott a kórházban, majd délután 5-6 között ismét meglátogatta a kórházat. Ennek eredményeképpen 1957-ben a betegellátások száma 15470 volt, ebből 269 a betegek szentsége és 15201 a szentáldozások száma. A kórház lelkészét könnyen megtalálták. A kórház dolgozói nagy segítségére voltak. Az emlékek közül kettőt idézek (Korének atya elbeszélése alapján). Egy alkalommal a mosókonyha épülete előtt közölték a lelkésszel, hogy az "A" pavilonban kell egy beteget ellátni. A tüdőosztály feljáratánál újból közölte ezt valaki. Az "A" pavilon kapujánál megint közölték azt. Az épületben pedig a nővér adott felvilágosítást a beteg tartózkodási helyéről. Más alkalommal a kórházi körtelefonon keresték a lelkészt, akivel az "A" pavilon orvosa közölte, hogy a sebészeten várják. Mikor a lelkész lesietett a sebészetre, este lévén találkozott az éjjeli őrrel, aki szintén közölte ezt vele. Még a portás is megígérte, hogy nem engedi ki a lelkészt a kórházból anélkül, hogy ezt vele ne közölné.

 

A betegek szentségekkel való ellátásának ez az előnyös helyzete megszűnt 1958. május 8-án. Ezután a lelkész megint csak gondnoki engedéllyel léphetett be a kórházba betegeket ellátni.

Kórházlelkészség - Kápolnák - Világháború - Ostrom - Újjáépítés - Megszorítások - Forradalom és visszarendeződés

---------------------------

Jelenleg (2000 tájékán és után) a Városmajori Jézus Szíve Plébánia látja el a betegeket. Vasárnaponként 11 órakor szentmiséről gondoskodnak a ismét üzemelő kórházkápolnában, ami ökumenikus használatban van. --- (Rieth József kiegészítése.)

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Régi János Kórház < Új Szent János Kórház < Kórházi lelkészség