Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció
Porból lett - porrá lesz
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
Brit csillagászok izgalmas új megfigyeléseket végeztek, amelyek nyomán mód nyílhat távoli csillagok körüli kőzetbolygók összetételének meghatározására, ami nagyban segíthet annak megértésében, hogyan keletkeznek általában a kőzetbolygók, beleértve Földünket is.
A KIC 1255 b exobolygó hosszú porcsóvát húz maga után (fantáziakép) (maciej szyszko)
A kutatók a csúcstechnológiás ultragyors kamerával (ULTRACAM) felszerelt William Herschel távcső (WHT) segítségével egy tőlünk 1500 fényévre levő csillag körül keringő kis kőzetbolygót, a KIC 1255 b-t vizsgálták. „A KIC 1255 b annyira közel kering napjához, hogy mindössze 16 (földi) óra alatt kerüli meg (azaz ott eddig tart egy „év"), és a csillag perzselő közelsége miatt felszíne lassú forrásban van" — mondta a kutatást vezető Jakub Bochinski, az Astrophysícal Journal Lettersben erről megjelent cikk vezető szerzője. A bolygó felszíni hőmérséklete meghaladja az 1800 Celsius-fokot, ami elegendő a sziklák elgőzölgéséhez. Ennek eredményeképpen a bolygó felszíni rétegei folyamatosan „párolognak", s az így a légkörbe jutó por az üstökösökéhez hasonló hosszú porcsóvát húz a bolygó után.
Minden egyes fordulat (napja teljes megkerülése) során a bolygó és porcsóvája áthalad a csillag korongja előtt, s emiatt a csillag fényessége némileg csökken. Bár maga a bolygó annyira kicsiny (a Merkúrnál kisebb), hogy az átvonulása által okozott fényességcsökkenés ebből a távolságból észlelhetetlen lenne, kiterjedt porcsóvájával együtt már 1 százalék körüli intenzitáscsökkenést okoz. (Összehasonlításként: nagyjából ugyanennyit blokkolna Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter a Nap fényéből egy hasonló elrendezésben.) A porcsóva kiterjedése látszólag véletlenszerűen hol nő, hol zsugorodik, sőt időnként teljesen el is tűnik. A változások okait későbbi mérésekkel remélik kideríteni.
Az ULTRACAM minden korábbi hasonlónál érzékenyebb megfigyelései azt is kimutatták, hogy a porcsóva (már amikor látható) a csillag fényéből egy kicsivel több kék fényt szűr ki, mint vöröset. Ehhez hasonló jelenséget figyelhetünk meg a Földön is napnyugtakor, amikor „vörösödik az ég alja": a légkörben lebegő porszemcséken való szóródás miatt a napfény színe a vörös hullámhosszak felé tolódik el. A csillag fényének a porcsóván való szóródásának pontos színfüggését (hullámhossz szerinti eloszlását) az ULTRACAM-mel kimérve meghatározható a csóvát alkotó porszemcsék mérete és összetétele, végső soron pedig — mivel a porszemcsék a felszínt borító kőzetekből párologtak el — a felszín összetétele.
Ezeket az első „exogeológiai" méréseket a kutatók idén nyáron szeretnék elvégezni. Az eredménytől azt várják, hogy általuk újabb ismeretekre tehetünk szert arról, milyen más bolygórendszerek kőzetbolygóinak összetétele, továbbá hogy a Naprendszer és Földünk mennyire tekinthetők tipikusnak.
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
---------------
(ScienceDaily)
Élet és Tudomány - 2015/10 - 314-315. old.
http://inspirehep.net/record/1127554/plots