Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció
Szuper gömbhalmaz születik
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
A gömbhalmazok olyan kompakt csillagcsoportosulások, amelyekben a csillagok számához viszonyítva kis, közel gömb alakú térfogatba 10 ezertől 50 millióig terjedő számú idős csillag van nagyon sűrűn bezsúfolva. A Világegyetem legidősebb objektumai közé tartoznak, és nagy számban találhatók a különféle galaxisokban, illetve a közük lévő intergalaktikus térben. Gyakoriságuk ellenére mostanáig egyetlen fiatal vagy születőben lévő gömbhalmazt sem sikerült megfigyelni. Most az Atacamai Nagy milliméteres/szubmilliméteres rádiótávcső-hálózat (ALMA) mellett dolgozó egyik csillagászcsoport felfedezte az első olyan objektumot, amely nagy valószínűséggel egy gigantikus gömbhalmaz előfutára lehet: egy hihetetlenül masszív és sűrű, ám ma még teljesen csillagmentes molekuláris gázfelhőt. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journal-ben számoltak be. A kutatók által csak Robbanócukorkának (Firecrackemek) becézett objektum tőlünk mintegy 50 millió fényévre a híres Csáp- (vagy Antenna-) galaxispárba ágyazva található. (Ez két, összeolvadóban lévő galaxisból, az NGC 4038-ból és NGC 4039-ből áll, környezetükben az erős gravitációs árapály-erők miatt bizonyos területeken heves csillagképződés zajlik.)
A Csáp-galaxisok a Hubble-űrtávcső látható tartományban készült felvételén (fent).
Az ALMA ugyanerre a tartományra vonatkozó megfigyelései hatalmas molekuláris
gázfelhőket tártak fel itt (középen jobbra), amelyek egyike (lent) hihetetlenül
nagy tömeggel és sűrűséggel bír, bár láthatóan még teljesen csillagmentes
KÉP: NASA/ESA HUBBLE, B. WHITMORE (STSCI); K. JOHNSON, U.VA.;
ALMA (NRAO/ESO/NAOJ); B. SAXTON (NRAO/AUI/NSF)ALMA
Valamennyi ismert gömbhalmazban a nagy csillagsűrűség, illetve a belőlük eredő intenzív sugárzások miatt már nyomai sem lelhetők fel az eredeti környezetnek, amelyben a halmaz valaha (többségükben mintegy 12 milliárd évvel ezelőtt) létrejött.
Sűrű molekuláris gázfelhők a Csáp-galaxisokban. A közel köralakúnak látszó sárga objektum
a kép közepe táján lehet az első olyan molekuláris gázfelhő, amelyből
gömbhalmaz fog születni. KÉP: K. JOHNSON, U.VA.; ALMA (NRAO/ESO/NAOJ
Kozmikus környezetünkben azonban jelenleg is képződnek új csillagcsoportosulások, halmazok, amelyek közt, ha ritkán is, de néhánynak esélye lehet gömbhalmazzá válni. Ez az esély azonban becslések szerint csekély, csupán 1 százalék körüli, sokkal valószínűbb, hogy a molekuláris felhőben születő csillagcsoporosulás szétszakad nyílt halmazzá vagy a galaxist körülvevő haló részévé válik.
A csillagászok által az ALMÁ-val most felfedezett molekuláris felhő mint egy 50 millió Nap tömegét tartalmazza kis térfogatba zsúfolva, tehát elé sűrű ahhoz, hogy esélye legyen gömbhalmazzá fejlődni. Benne a nyomás rendkívül nagy, mintegy tízezerszerese a intergalaktikus tér átlagos nyomásának. Jelenleg egyetlen csillag sem mutatható ki benne, ám ha a folyamat beindul, akkor rendkívül gyorsan, csillagászati időléptékben szemvillanásnyi idő, mindössze 1 millió év alatt végbemehet. Ez alapján érthető, miért annyira nehéz ezt a ritka pillanatot tetten érni.
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
-------------
(NRAC