Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Átmeneti szupernóva: a hiányzó láncszem

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

Egy nemzetközi csillagászcsoportnak a nagyon nagy távcsőrendszer (VLA) megfigyelései alapján sikerült azonosítania a szupernóvák egy régóta gyanított változatát. A hiányzó láncszem átmenetet képez a szupernóva-robbanások két már ismert fajtája között, amelyek egyikét fényes gamma-kitörés (gamma-ray burst: GRB) kíséri, míg a másiknál nem lép fel ilyen jelenség. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journalben számoltak be. Szupernóva-robbanás nagytömegű csillagokban következik be, amikor a magban folyó nukleáris fúzió nyomása már nem bír egyensúlyt tartani a külső rétegek nyomásával, és ezért gravitációsan összeomlik, magjának maradványából szupersűrű neutroncsillag vagy fekete lyuk képződik, miközben többi anyaga egy hatalmas robbanásban szétszóródik.

A szupernóvák leggyakoribb típusában a szétszóródó anyag egy közel gömb alakú buborékot képez, amely gyorsan tágul, bár a tágulás sebessége messze elmarad a fény sebességétől. Az ilyen robbanások nem hoznak létre gammakitörést.

http://cfile225.uf.daum.net/C200x180/2555F5485544850C1B7AE1

Az egyszerűen összeomló szupernóvákból kidobott anyag közel gömbszerűen tágul (balra).

A gamma-kitörést létrehozó szupernóvákban átmenetileg egy fekete lyuk körüli akkréciós korong

és abból távozó szűk jetek jönnek létre, amelyekben az anyagáramlás sebessége megközelíti

a fénysebességet (jobbra). Az SN 2012ap-hez hasonló átmeneti szupernóvában (középen), bár akkréciós korong

és jetek is létrejönnek, utóbbiak széttartóbbak és bennük az anyagáramlás gyorsan lefékeződik,

ezért gamma-kitörést sem hoznak létre. (KÉP: BILL SAXTON/NRAO/AUI/NSF)

A robbanások egy jóval ritkább változatában a befelé zuhanó anyag egy része a mag maradványából keletkezett fekete lyuk körül egy rövid életű akkréciós anyagkorongot képez, amelyből az anyag két, egymással ellentétes irányba haladó szűk anyagcsóvában (Jetben) távozik, amelyekben az anyagáramlás sebessége megközelíti a fénysebességet. Ezek a környező anyagfelhőkbe vagy a korábban ledobott rétegekbe ütközve erősen lefékeződnek, miközben létrehozzák a gamma-kitöréseket.

A mostani kutatásban vizsgált 2012ap jelű szupernóva (SN 2012ap) átmenetet képez a két változat között. Bár belső akkréciós korong és abból kifelé távozó jetek ebben is létrejönnek, az utóbbiak jobban szétterülnek, s gyorsan lefékeződnek, ezért ütközésük a környező anyagfelhőkkel nem hoz létre gammakitöréseket.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

------------

Élet és Tudomány - 2015/20 - 634.o.

(NRAO)