Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Ultraviola sugárzás Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Sugárzás-időszak, Anyagidőszak) Ultraviola, ultraibolya (néha ibolyántúli) fény, röviden: UV, a látható fénynél rövidebb, de a röntgensugárzásnál hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Hullámhossztartománya 200–400 nanométer, ami a látható és a röntgensugárzás tartománya (0,01–100 nm) közé esik. A latin eredetű ultra, azaz „valamin túl”, és az ibolya vagy viola, mint a legrövidebb hullámhosszú látható fény színe szavakból tevődik össze. Magyarra lefordítva ezért ibolyántúli sugárzásnak is mondják. Johan Wilhelm Ritter ezeket a sugarakat "deoxidáló sugaraknak" nevezte el, megkülönböztetve a hősugaraktól és kihangsúlyozva kémiai reakcióképességüket. Emiatt először "kémiai sugár" néven vált ismertté. közeli UV (380–200 nm, röv. NUV) UV-A (400–315 nm), más néven hosszúhullámú vagy "blacklight" - legmagasabb skála: 10 UV-B (315–280 nm), más néven középhullámú - legmagasabb skála: 8 UV-C (< 280 nm), más néven rövidhullámú vagy "germicid" legmagasabb skála: 6 távoli vagy vákuum UV (200–10 nm, röv. FUV v. VUV) extrém UV (1–31 nm; röv. EUV vagy XUV)
A "blacklight" (=fekete fény) elnevezés abból ered, hogy bár az emberi szem számára láthatatlan, bizonyos állatok, főleg rovarok, hüllők, madarak látják. A "germicid", azaz baktériumölő kifejezés arra utal, hogy a kórokozók DNS-ében található szomszédos timin molekulákat dimerizálja, amitől a DNS lemásolhatatlanná válik. Jóllehet ez önmagában nem öli meg őket, de kellő számú DNS sérüléstől szaporodásképtelenné válnak. UV-A (315-400 nm): A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevéssé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elő. UV-B (280-315 nm): A Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést). Hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, melynek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin pigment termelésével ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyel és ártalmatlan hővé alakítja azt. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A nem okoz barnulást. UV-C (200-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C-re védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.
Fényforrásokban fényporok gerjesztésével látható fény állítható elő. Csillagászatban, kihasználva, hogy nagyon forró tárgyak UV-tartományban is sugároznak (Wien törvénye) más információkat hordozó képek alkothatók. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták, az UV-fényt elnyelik, így a rovarok számára a virágzat flavonoidtartalma vonzó hatású. Rovarirtásra kaphatók UV-A források, amik csapdába csalják a repülő rovarokat. Spektroradiometria segítségével elemezhető a molekulák térbeli szerkezete. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Sugárzás-időszak ----------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Ultraibolya_sug%C3%A1rz%C3%A1s
|