Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Ultraviola sugárzás

TartalomjegyzékhezVilágképem <    (Sugárzás-időszak, Anyagidőszak)     

 

Ultraviola, ultraibolya (néha ibolyántúli) fény, röviden: UV, a látható fénynél rövidebb, de a röntgensugárzásnál hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Hullámhossztartománya 200–400 nanométer, ami a látható és a röntgen­sugárzás tartománya (0,01–100 nm) közé esik.

A latin eredetű ultra, azaz „valamin túl”, és az ibolya vagy viola, mint a legrövidebb hullámhosszú látható fény színe szavakból tevődik össze. Magyarra lefordítva ezért ibolyántúli sugárzásnak is mondják.

Johan Wilhelm Ritter ezeket a sugarakat "deoxidáló sugaraknak" nevezte el, megkülönböztetve a hősugaraktól és kihangsúlyozva kémiai reakcióképességüket. Emiatt először "kémiai sugár" néven vált ismertté.

Szokásos felosztása

közeli UV (380–200 nm, röv. NUV)

           UV-A (400–315 nm), más néven hosszúhullámú vagy "blacklight" - legmagasabb skála: 10

           UV-B (315–280 nm), más néven középhullámú - legmagasabb skála: 8

           UV-C (< 280 nm), más néven rövidhullámú vagy "germicid" legmagasabb skála: 6

távoli vagy vákuum UV (200–10 nm, röv. FUV v. VUV)

extrém UV (1–31 nm; röv. EUV vagy XUV)

 

A "blacklight" (=fekete fény) elnevezés abból ered, hogy bár az emberi szem számára láthatatlan, bizonyos állatok, főleg rovarok, hüllők, madarak látják.

A "germicid", azaz baktériumölő kifejezés arra utal, hogy a kórokozók DNS-ében található szomszédos timin molekulákat dimerizálja, amitől a DNS lemásolhatatlanná válik. Jóllehet ez önmagában nem öli meg őket, de kellő számú DNS sérüléstől szaporodásképtelenné válnak.

Hatása

UV-A (315-400 nm): A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevéssé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280-315 nm): A Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést). Hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, melynek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin pigment termelésével ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyel és ártalmatlan hővé alakítja azt. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A nem okoz barnulást.

UV-C (200-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C-re védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Alkalmazásai

 

Fényforrásokban fényporok gerjesztésével látható fény állítható elő.

Csillagászatban, kihasználva, hogy nagyon forró tárgyak UV-tartományban is sugároznak (Wien törvénye) más információkat hordozó képek alkothatók.

A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták, az UV-fényt elnyelik, így a rovarok számára a virágzat flavonoidtartalma vonzó hatású.

Rovarirtásra kaphatók UV-A források, amik csapdába csalják a repülő rovarokat.

Spektroradiometria segítségével elemezhető a molekulák térbeli szerkezete.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Sugárzás-időszak     

-----------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ultraibolya_sug%C3%A1rz%C3%A1s