Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag: Centrifugális erő Tartalomjegyzékhez < Világképem < Sugárzás-időszak A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, radiálisan kifelé irányuló erő, melynek nagysága
Az ily módon értelmezett erő tehetetlenségi erő, mely csak a forgó rendszerben elhelyezkedő megfigyelőre hat, tehát inerciarendszerben ilyen erő nincs. A centrifugális erőn kívül egy forgó rendszerben mozgó testre egy másik tehetetlenségi erő, az úgynevezett Coriolis-erő is hat, melynek iránya merőleges a pillanatnyi sebességre. A Coriolis-erő az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő. Gaspard-Gustave Coriolis (ejtsd: gászpár güsztáv korioli) francia matematikusról és mérnökről nevezték el, aki 1835-ben először írta le a jelenséget. Az erő nagysága arányos a forgó rendszer szögsebességével, a forgó rendszerben mozgó test sebességével valamint a mozgó test sebességvektora és a forgástengely által bezárt szög szinuszával. Mint minden tehetetlenségi erő, a Coriolis-erő is arányos a test tömegével. Iránya a sebességvektorra merőleges, munkát tehát nem végez. Míg a görbült pályán maradáshoz centripetális erőre van szükség, addig a centrifugális erő forgó vonatkoztatási rendszerekben jelenik meg, ezért fiktív erőnek számít. A vonatkoztatási rendszerrel együtt forgó megfigyelő számára a centripetális erő megfordul, de nagysága változatlan marad. A tehetetlenségi erő vagy inerciaerő Olyan erő, melyet létezőnek tekinthet egy megfigyelő, akinek vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Sugárzás-időszak ------------------------ http://hu.wikipedia.org/wiki/Centrifug%C3%A1lis_er%C5%91 http://hu.wikipedia.org/wiki/Coriolis-er%C5%91 http://hu.wiktionary.org/wiki/tehetetlens%C3%A9gi_er%C5%91
|