Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag
Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Alfapont, Lepton-időszak)
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész
(1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen
antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv, amely
szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy
energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a
Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon, bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint például a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).
Példák fermionokra:
| Részecske | spin (h/(2π)) |
| elektron | 1/2 |
| kvarkok | 1/2 |
| proton | 1/2 |
| neutron | 1/2 |
| Δ részecske (barion) | 3/2 |
| neutrínó | 1/2 |
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Alfapont
---------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermion