|
Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz A hegy - Ásatások - Kilátás - Mennybemenetel mecset
226.1 az Olajfák hegye és 226.2 térképe.
A légifelvételen az Óváros, a Templomtér és az Olajfák hegye áll előttünk. A kép előterében az Óváros középső része látszik a Szentsír-templom kupolájával és a Megváltó templomának tornyával; a kép közepétől kissé balra a Szikladóm áll; a háttérben az Olajfák hegyének nyugati oldala, bal szélen a magas Orosz-toronnyal (vö. a térképpel). A térképen az Olajfák hegyének környéke látható a Templomtérrel és Betániával (a térkép alsó széle déli irányú)
Ásatások A hegy - Ásatások - Kilátás - Mennybemenetel mecset
A rajzon azoknak az épületeknek alapfalait láthatjuk, melyeket a mai Mennybemenetel-mecset környékén fedeztek és tártak fel (l. a 301. képet).
A feltárás során egy köralakú építmény alapfalába ütköztek (R), amelynek középpontja a ,,cb'' pontban van. Az építmény alapfala a mai Z-vel jelzett kerítés alatt feltárt részleténél (S) 1,56 m vastag. Az építőanyag és a padlómaradvány a 4. század második felére utal. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy az R--R' körépület a Poemenia-szentély tartozéka volt. A római Szent Pudenziana-templom apszismozaikja azt sejteti, hogy a körépületet oktogonális oszlopfolyosó vette körül (vö. a 267,1. képpel a 467. oldalon). A körfal (B) külső peremén a ,,H--J'' pontoknál kúpos, kifelé szélesedő falak indulnak. A falmaradványokból egy négyszögletes helyiségre lehet következtetni, amely boltozatos kamra lehetett. A J részlettől néhány méternyire nyugatra apszisrészletre bukkantak, amelynek sugarát 2,2 m körülire számították ki. A P apszis külsejét tompaszögben találkozó falak alkotják. V. Corbo szerint ez az a Martyrion (M), amelyet a fiatalabb Melánia 438-ban az Olajfák hegyén emeltetett. A nyugat felé elnyúló egyhajós épület egy sírkamra felett áll (G), amely összeköttetésben van egy mélyen a felszín alatt fekvő helyiséggel (P). A sírkamrát a sziklába vájták ki, s kővel kibélelték. Fehérre meszelték és a padló feletti részt használták temetkezési helyként. A bizánci kerámiamaradványok igazolják a régészek egyéb adatokból meghatározott dátumát.
Ugyanebből a korból (5. század közepe) származik egy délre fekvő épület, amely azonos a Melánia leírásában szereplő kolostorral. A bizánci körépület felett állnak a mai mecset oktogonjának falai (O), amelyet legkorábban a 8. században építettek.
Kilátás A hegy - Ásatások - Kilátás - Mennybemenetel mecset
Az Orosz-torony magasságából akadálytalanul siklik a tekintet nyugat felé, az Olajfák hegyének csúcsa felett a Szent Városra. A kép jobb oldalán látjuk a köralakúnak tűnő kerítésen belül a Mennybemenetel mecsetjét. Mögötte az Olajfák hegye aláereszkedik a Kidron völgyébe, s a túlsó oldalon látszik a Templomtér fala. A befalazott aranykapu a mecset mögötti minarettől jobbra éppen a kép szélén látható. A Templomtér jobb felén fehéren ragyog a márványlapokkal kirakott Hárám as-Saríf, a ,,Felséges Szentély'', melynek közepéből emelkedik ki a Szikladóm. A tér bal szélén áll az al-Aksza-mecset. A Hárámtól északra (jobb kéz felé) van az Antonius-vár területe. A Szikladóm kupolája felett kissé jobbra látszik a Megváltó templomának tornya, s attól jobbra a Szentsír-templom két kupolája. (Éppen ellenkező irányból, azaz nyugatról kelet felé készült az 1. képen látható felvétel).
A kép előterében, a Mennybemenetel mecsetjétől balra, magas fallal körülvéve látszik a ferencesek ásatási területe (l. a 300. képet), majd tovább dél felé (a kép bal szélén) a Miatyánk-templom tornya, a kármelita apácák kolostora, s végül a bencés nővérek kolostora.
Mennybemenetel mecset A hegy - Ásatások - Kilátás - Mennybemenetel mecset
A kép jobb szélén látható a görögök oltára és mögötte a mai kerítésfal (vö. a 300. képpel); mögötte a 60 méter magas Orosz-torony, az Olajfák hegyének nagyon messziről látható ismertetőjegye.
A hegy - Ásatások - Kilátás - Mennybemenetel mecset ---------------
|