Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Kármel, Haifa, Stella Maris

(Szentföldi utunk)   <<Cesarea<<    Kármel    >>Akkó>>    

 

(Szentfödi utunk 2. napja, 1994. október 14., péntek.) Cesareából elindulva észak felé indultunk. A távolban előttünk magaslott a Kármel hegy, melynek vonulata a balkéz felől sorakozó dombok mögött szinte észrevétlenül kezdődött.

 

Kármel hegy          Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

 

Körülbelül 24 km hosszúságú, 300-540 m magas, és 5-8 km szélességű mészkőhegység. Nevének jelentése a héberben "kert", "befásított hely". Nem tartozott egyik törzshöz sem; szent helynek, a törvények üldözöttei menedékének, semleges területnek tekintették.

 

A Kármel-hegy az 1900-as ezredforduló tájékán

 

Kármeli képek

 

Illés próféta ide menekült Ácháb és Jezabel királyné üldözése elől, itt diadalmaskodott a 450 Baal pappal szemben (1Kir 17-19). A Kármel barlangjaiban bújt meg Illés is (1Kir 19,9-16), Ácháb is. Innen hívták Elizeus prófétát Sumámba, hogy az özvegyasszony fiát feltámassza.

 

A pogányoknak is szent helye volt a Kármel, Pythagoras is, Vespasianus is gyakran jártak ide elmélkedni, áldozatot bemutatni. Viharos középkor után csak a múlt század elejétől indult a kolostorélet újból virágzásnak. (A Kármel történetéről.)

 

Illés áldozatának helyét vezetőink nem igen jelölték meg számunkra, valószínűleg nincs is turisztikai hagyománya. A hegységben igen sok barlang van, melyek már az őskortól emberi lakóhelyül szolgáltak. A lassanként láthatóvá váló egyre több épület már Haifát jelentette. Hatalmas város terpeszkedett a hegy déli oldalán is. Üzemek, lakóépületek egyre nagyobb számban tűntek fel. A hegytetőn hatalmas toronyházak, épülettömbök álltak, villák és kockaházak társaságában. Ott van az egyik egyetem. (Izraelben különben 7 egyetem működik: 2 Haifában, 2 Jeruzsálemben, 1 Ber-shebában, 1 Tel-Avivban.) Haifa már a Saron síkság felől nagy tömeg házzal tűnik fel. Az egyre feljebb kapaszkodó autóút egyszeriben robban be a Stella Maris kolostor elé

 

Haifa          Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

 

Kilátás Haifa városára a Kármelről

 

Haifa város neve nem szerepel a Bibliában. Neve régebben Kalamon volt, majd Kaiffa, vagy Héfa néven szerepelt. Józsuéról írja a Szentírás, hogy legyőzte Johanant, Kármel királyát. Kármel városa a hegyen feküdt, régi neve Ekbatana volt. A városról a negyedik században kezdenek írni, de nagyobb jelentősége nem volt. Haifa a tizenkilencedik században indult jelentős fejlődésnek, a szomszédos kikötővároskákkal összenőtt, mindenféle telepesek alakítottak új városnegyedeket.

 

A Noemi Julia hajó: menekültek, telepesek vagy honfoglalók?

 

A Noemi Julia nevű hajóval érkeztek ide az első zsidó, menekültek igen kalandos úton a hitleri terror elől. 1948-ban még az államalapítás előtt zsidó várossá nyilvánították. (Haifa történetéről.)

 

Haifa és a Kármell egykori és jelenlegi térképe

 

Merre lehetett Illés áldozatának helye? A kérdésre a helyet vezetőink nem igen jelölték meg számunkra. A hagyomány szerint a hegység egyik legmagasabb, 515 méter magas Muhraka nevű pontján történt, de ezt a csúcsot nem tudtam az autóbuszból kiválasztani magamnak. A hegységben igen sok barlang van, melyek már az őskortól emberi lakóhelyül szolgáltak, itt élt a Homo Carmelitikus mintegy százezer évvel ezelőtt. Hatalmas város terpeszkedett a hegy déli oldalán is. Üzemek, lakóépületek egyre nagyobb számban tűntek fel. A hegytetőn hatalmas toronyházak, épülettömbök álltak, villák és kockaházak társaságában. Ott van az egyetem.

 

Stella Maris          Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

 

A Stella Maris kolostor és templom a Kármellen

 

Az egyre sűrűbben következő házak közt mind magasabbra kapaszkodott a buszunk. Szép kilátásunk volt a tengerre, a város alsóbb részeire. Váratlanul, szinte pontosan 11-re, egyszeriben a Stella Maris (Tenger Csillaga) templom elé érkeztünk. Hatalmas fák, sok-sok virág és nagyon szép templom fogadott minket. (A Stella Maris történetéről.)

 

A templom előtt Magdi és Gyuri várt bennünket.

 

A kolostor a Kármel oldalában -- Napoleon katonáinak emlékköve -- A győzedelmes Illés -- Egy tipikus barlangüreg

 

Maga a kolostor óriási épülettömb  a Haifa feletti Kármel-hegynek úgy tűnik, szinte a tetején. Az út itt éles kanyarral fordul, és csodálatos panorámát kínál az öböl felé. A templom előtt kicsiny tér van, amin Napóleon katonáinak síremléke áll, kicsinyke piramis. Ezek a katonák Megidó ostrománál estek el. A kolostor mögött a Kármel magasodik. Csak itt válik láthatóvá, hogy a kolostor csak egy hegyháton nyugszik, és a Kármelnek még jelentős része terpeszkedik mögötte. Ez még csak a hegy oldala.

 

Szép leírás olvasható a kolostorról Huber Lipót könyvében: "...fölértünk a kolostorba, mely a Karmel-előfok magaslatának legszebb pontján fekszik. A hegyoldal csaknem meredeken ereszkedik le előtte a tengerbe.

Legelőször a templomba siettünk. Rövid ima után fölmentünk az ebédlőbe, a hol a szíves atyák keleti szokás szerint jó hűsítővel s kitűnő borral szolgáltak. Innét lementünk a portához, hogy bevásárlásainkat megtegyük. Vettünk itten drága emlékül karmel-hegyi skapulárékat, képes levelezőket, mások képeket és karmel-csöppeket (Eau de Mélisse), miket e szerzetesek a hegyvidék aromatikus füveiből készítenek. Ezután a kolostor egyik helyiségét valóságos irodává átalakítván, lázas sietséggel megírtuk levelezőinket, hogy otthon hagyott kedveseinket a bold. Szűz e kiváltságos szent-hegyéről is üdvözöljük. Ugyanitt írtuk be a meghatottságtól remegő kézzel nevünket szűz Mária legrégibb társulatának óriási albumába.

Csak most tekintettük meg tüzetesen e kétemeletes várszerű hatalmas kolostor helyiségeit. Olasz ízlésben épült magas kupolájú, csinos temploma kereszt alakú és a kolostorba van beépítve. Kupolája alatt hatalmas körhajója van. A főoltárhoz két oldalt 10—10 lépcső vezet föl s rajta a bold. Szűznek fából faragott rendkívül kedves szobra «Decor Carmeli» (= Karmel Ékessége) áll. Balkarján a gyermek Jézus simul az Istenanya keblére, jobbjában pedig a skapulárét tartja. — A két lépcső között öt lépcső levezet a főoltár alatti Illés-barlangba, hol hajdan e próféta az istentelen Jezabel királyné üldözései elől menekülvén, rejtőzködött. Egy nagy vörösmárvány-táblára vésett aranybetűs latin fölírás adja ezt tudtára a belépőnek. A barlang oltára Illés próféta tiszteletére van szentelve, szobra úgy tünteti őt föl, a mint Báalnak egyik pogány papját leszúrja. Maguk a mohamedánok is nagy tiszteletben tartják e helyet.

Innen fölmentünk a zárda lapos tetőzetére, a hol oly remek kilátásban gyönyörködtünk, mely talán páratlan a világon. Lábaink alatt nyugaton a Földközi-tenger végtelennek látszó vizsíkja nyújt fönséges látványt; éjszakon s éjszak-keleten az akkói öböl s Akkó városa, azon túl pedig a Libanon s az Antilibanon hóborította csúcsaival s ezek között kivált a méltóságteljesen égnek meredő Nagy-Hermon csillogó orma köti le figyelmünket; délen virányaival a sároni róna terül el, melyen szemünk ellát Czezáreáig; keleten s délkeleten Galilea és Szamaria távol kéklő hegyein pihentethetjük tekintetünket... Valami kimondhatatlan báj, valami rejtélyes édes vonzerő uralkodik itt a természet szépségében, a fönséges táj hangulatában, mely a lelket valósággal megihleti. A fák lombkoronáin átsurranó szellő csendesen suttog — mintha próféták szózatát hallanám; a cserjékben fülemilék vidám danája hallik — mintha próféta-tanítványok szent éneke zengne körültem; szemlélem a morajló hullámok nagyszerű játékát, a mint szilajon a Karmel felé törve, zúgva vissza-visszaesnek a tenger ölébe — mintha vad pogány hordát látnék villanó szablyával feltörni a zárda falai közé s az ég mintha megnyílna fölöttem s a pokol alattam, az hogy fölvegye a mártírok lelkét a boldogok hónába, ez hogy tűzörvénybe temesse hóhéraikat... Karmelnek rendületlen szirtje, mely ellen a hánykódó tenger hullámai szüntelenül megújuló, de sikertelen ostrommal csatáznak, hű képe az Anyaszentegyház isteni alapját képező kőszálnak, mely kétezer év óta állja és állani fogja az idők végéig amaz ádáz ostromokat, melyeket örök ellensége, a sátán tehetetlen irigységében intéz ellene.

Lejövén a kolostor tetőzetéről, megtekintettük a kertben azt a szép kereszttel díszített kis piramist, mely síremléke azoknak a franczia katonáknak, a kik 1799-ben sebeikben vagy a pestisben itt meghaltak, illetve Napoleon visszavonulása után a törökök által legyilkoltattak."

A Stella Maris templom

 

A kolostor épületébe egy szinte nem is templombejáratra emlékeztető ajtón léptünk be. Kör alakú kupola alá érkezünk. A bejárattal szemben a kicsinyke kör alakú templombelső néhány lépcsővel lefelé megy, ez Illés barlangja. Egyszerű oltár van itt, rajta egy Illés prófétát ábrázoló faszobor áll. Két vaskos oszlop támasztja alá a barlang-üreg tetejét. A barlang felett a másik oldalra nagyobb templom nyílik, ott végzik napi ájtatosságaikat a karmelita atyák, akik fenntartják a templomot. Azon a szinten van a sekrestye is,  szép nagy és világos sekrestye. Egy templomtér van ott, ide csak be lestünk, de abban mi nem voltunk.

 

Illés-barlang

 

A templom alatt kis barlangüregben van: Illés barlangja, piciny oltárral. Megfeketedett faszobor ábrázolja Illés prófétát a barlang oltárán.

 

A barlang és mise

 

Lenn, Illés barlangjában volt az első izraeli zarándokmisénk, nagyon egyszerű körülmények között. Itt, az alsó részben volt szentmisénknek a lényegi része, maga az eucharisztia liturgiája. Az igeliturgiát fenn a lépcsők tetejénél a hívek előtt végeztük, itt volt az áldozás is. A hívek vagyis pillanatnyilag az útitársaink, a zarándokok egy kupola alatti kerek térségben, szinte egy előtérben ültek. Lehet, hogy a hátsó sorokból csak a miséző fejét látták, de a hangulat mindenkép a zarándokkörülményekhez illett. A mise hangulata viszont nagyon felemelő volt. A misén Magdi és Gabi is jelen volt, már érkezésünkkor ott vártak a templom előtt. Sajnos közös programot nem tudtunk megbeszélni, nem tudtunk olyan szabadidőt találni, ami lehetővé tett volna legalább egy kiadós beszélgetést.

 

A feszített programunk miatt a mise után már autóbuszba kellett szállnunk, rokonainkkal, Magdival és Gabival tényleg csak pár rövid szót válthattunk. A pár szavas beszélgetés és gyors fényképezés után, már robognunk kellett tovább, hiszen estére már a Genezáreti tónál várt a szállásunk, közben pedig Akkó meglátogatása is a tervünkben szerepelt. Búcsút intettünk hát Magdiékkal egymásnak és a buszból máris  Haifa látnivalóival ismerkedtünk. Haifa nagyon szép. Modern házai vannak, rengeteg autó tolong a kanyargós, meredek hegyi utcákon, amin végig haladtunk. Nagyon sok a fa, virág, remek a kilátás a városra, a kikötőre és magára a tengerre. A tengeren ma is látható az a két hajó, amely az angolok akarata ellenére Haifába hozta a holokauszt elől megmenekült első európai zsidókat.

 

Bahai központ         Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

 

Itt volt felettünk a híres Bahai "templom" a hatalmas Perzsa-kertben. 1850-ben Perzsiában megölték Mirza Ali Mohamedet, mint iszlám szektást, aki magát El Babnak, a felismerés kapujának nevezte. Egy nagyon emberbarát és kozmopolita iszlám tanítást hirdetett. Két alapelvet tanított:

            "A föld csak egy haza, és az emberek a polgárai."

            "Ne az dicsekedjen, aki a hazáját szereti, hanem az, aki az egész világot szereti."

 

Mirza Ali Mohamed, más néven El Bab

 

1844. május 23-án a perzsiai Siráz városában egy fiatalember – akit később egyszerűen csak al-Báb (arabul: „a Kapu”) címen ismertek – elkezdte hirdetni a világ minden népe által várva várt „Isten Küldötté”-nek közelgő megjelenését. Bábnak számos követője volt, köztük volt Baháolláh is, aki Báb halála után a vallási csoport vezetője lett.

Baháolláhot, Bábban való hite miatt, bebörtönözték. A börtönben misztikus élményben volt része: Isten kinyilvánította neki, hogy ő az, akinek eljövetelét a Báb megjövendölte: „Azokban a napokban amikor Teheránban a tömlöcben sínylődtem, bár a láncok iszonyú súlya és a bűzös levegő csak keveset engedett aludnom, mégis azon ritka pillanatokban úgy éreztem mintha valami alápatakzott volna a fejemről a mellemre, miként egy hatalmas áradat, mely magas hegyoromról dörögve zuhan alá a völgybe. Ilyenkor minden testrészem tűzbe borult és nyelvem olyan dolgokat szólt, miket ember el nem viselhetett.”

Négy hónapot töltött a Fekete Veremnek nevezett borzalmas börtönben. Megfosztották vagyonától és egy hónapot kapott, hogy családjával együtt elhagyja az országot. Bagdadba ment és rengeteg kinyilatkozás született az évek alatt. A rejtett szavak rövid és lenyűgöző lelki útmutató, A hét völgy, egy misztikus alkotás, melyet válaszul a szúfik kérdéseire nyilatkoztatott ki. Nagy teológiai művét A bizonyosság könyvét két nap és két éjszaka alatt írta meg. 1863-ban a Török szultán elrendelte átköltöztetését Konstantinápolyba.

A távozásának hírére összegyűlt tömeg akkorára nőtt, hogy elhagyván a várost a folyó túlpartján lévő szigetre mentek. Itt a Rizván kertben követőinek elmondta, hogy valóban Ő az "Akit Isten ki fog nyilvánítani, hogy ő a Báb által megjövendölt, Jézus, Mohamed, Zarathusztra és Buddha utáni próféta, „akiben Isten meg fog nyilatkozni”, így örömbe fordítván az emberek szomorúságát. A következő években Konstantinápolyban, Drinápolyban majd Akkóban tevékenykedett. Drinápolyból és Akkóból leveleket írt korának számos uralkodójához, melyekben felszólította őket, hogy a világbéke érdekében csökkentsék hadifelszereléseiket, és igyekezzenek az államok és az emberek közti ellentétek megszüntetésére.

Baháolláh fia, Abdolbahá (1844–1921) „A dicsőség szolgája”, életével mutatott tökéletes példát, értelmezte számunkra az isteni tanításokat és hirdette azokat világszerte.

A bahái hit társadalmi tanításai a mai globális kor szükségleteihez igyekeznek igazodni, az egységes emberiséget szeretné létrehozni, felszámolni az előítéleteket, egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány összehangolása, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv bevezetése és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.

A bahái hit tanítása szerint egyetlen Isten létezik, aki folyamatosan fedi fel akaratát az embereknek. Ennek a folyamatnak a legfőbb előrevivői az Isteni Hírnökök, Zoroaszter, Ábrahám, Mózes, Buddha, Jézus és Mohamed, akik egymás tanításaira építve nevelik az emberiséget. A bahái hit megerősíti az alapvető erkölcsi tanításokat, melyeket Isten összes eddigi hírnöke hozott; társadalmi tanításai a mai kor az un. Törvénykorszak szükségleteihez igazodnak, mint az emberiség egysége, a mindenféle előítélet felszámolása, egyenlő jogok és lehetőségek a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány lényegi harmóniája, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv szükségessége és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.

Arra buzdítja híveit, hogy az összes vallás követőjével barátságban, egyetértésben és megkülönböztetés nélkül érintkezzenek­; figyelmezteti őket a vakbuzgóság, a zendülés, a gőg, a civódás és viszály veszélyeire; szívükbe vési a teljes testi tisztaságot, az igazsághoz való szigorú ragaszkodást, a makulátlan lelki tisztaságot, a megbízhatóságot, a vendégszeretetet, a hűséget, az udvariasságot, a türelmet, az igazságosságot és tisztességet.

Isten természet felfoghatatlan az ember számára, – tanítja a bahái hit – az emberi elme sohasem lesz képes felfogni Isten nagyságát, a valódi természetét, ennek oka az, hogy a véges nem képes felfogni a végtelent. amit mégis tudhatunk róla az az, hogy Ő a világ megformálója, minden egyes embert gyerekeként szeret. Isten nem közvetlenül kommunikál az emberekkel, hanem a prófétákon keresztül

 

Khomeini alatt a Bahai-követőket üldözték, és tömegesen gyilkolták. El Bab sírja Haifában van egy nagyon szép perzsa kertben. A Bahai-koporsó felett monumentális, 1953-ban elkészült építmény áll, az út túlsó oldalán a Bahai-archívum. Ez utóbbit "az igazságosság egyetemes házának" nevezik. 58 korintoszi oszloppal görög templom stílusban épült

 

A perzsa kert a Bahai-centrumban

 

Az Igazságosság Egyetemes Háza

 

El Bab síremléke

 

Bahai központ

 

Mintha egy repülőgépről nézne az ember le, úgy terül el alattunk a város. Sok zölddel .s a tengerrel. A Bahai-központ és templom csodálatos. Az országútról nem sok látszik belőlük, de mint látványosságot igen sok képeslap és prospektus mutatja be.

Zsidó gyermekek Haifában

Bíborcsigák         Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

 

A külső városrészek már hagyományos drúz, arab jelleget mutatnak. A Kármel oldalán ereszkedtünk le, az öböl túlsó oldalán Akkó városa csillogott, balra a tenger a hatalmas kikötővel volt látható. Jobbról a jezrael síkság idáig nyúló keskeny sávjából a termékeny föld nagyon sok szántóföldje, ültetvénye zöldül az út mellett. Nagyon hamar megérkeztünk Akkóba, amit a forgalom növekedése is, meg a házak szaporodása is mutatott.

 

A Kármel partvidékén volt Porphyria Novissima városka. Porphyrion főníciai város volt. A bordeauxi zarándok szerint Szidontól északra található, körülbelül nyolc mérföldnyire. Az Énekek Éneke a Kármel szépségét a bíborhoz hasonlítja, a gazdag bíborkagyló termésre célozva. (Én 7, 5)  A filiszteusoktól el is vették emiatt a szidoniak a várost, mire az aszkaloniták a szidoni flotta és a város felégetésével válaszoltak. (A történelem ezen a környéken említi Szikaminosz városát is.)

 

Bíborcsigák

 

A föníciai és a palesztinai partok mentén, a sziklás tengerparton más csigák társaságában ma is megtalálhatjuk a bíborcsigát (murex trapa, murex brandarus vagy hexaplex trunculus), melynek halványsárga mirigynedve meleg sós vízben kékeszöldre, bíborszínűre változik. A drága gyapjúkelméik egyetlen színező anyaga volt hajdan. A befestett kelme színét a különböző csigák váladékának keverésével lehetett árnyalni, változtatni aszerint, hogy az alap vöröshöz mennyi ibolyaszín vegyült. Héberül ezt a nemes kelmét ’argaman-nak, míg görögül porfüra-nak nevezték.

 

Fönícia erről a csigáról kapta a nevét, hiszen a görög phonikosz szó vörös bíbort jelentett. Vannak nyelvészek akik Kánaán nevét is ennek a csigának a nevéből származtatják. A bíborfestés mesterei a föníciaiak voltak, akik az élénk vöröstől a sötét lilába játszó vörösig mindenféle színárnyalatot létre tudtak hozni. A Kánaán elnevezés a 2. évezredtől volt ismert, már az amarnai levelekben is előfordul kinannu formában és ez is a föníciai tengerpart mellett halászott bíborcsigából készített festéket jelentette. Így a tejjel-mézzel folyó Kánaán jelentésre Bíbor-ország. Ez a kelme az egész ókori keleten, még az újszövetségi korban is értékes kereskedelmi cikk volt. Lídia, az első európai keresztény asszony is ezzel kereskedett Filippiben (ApCsel 16,14)

 

Nagy értéket hordoztak ezek a csigák, hiszen az ókorban a bíbor szín a gazdagság, sőt a fenség jelképe volt. A királyok viselete volt, ezért értékes hadizsákmány is (Bir 6,26). Csak a legelőkelőbb emberek viseltek bíbor ruhát, királyi ajándékként (Eszt 8,15.; JerSir 4,5.; Ez 23,6.; Dán 5,7., 15. 29.). Ezzel lehetett borítva a királyi trónszék, vagy esetleg más értelmezés szerint a trónszék mennyezete. Az előkelők palotáját bíborszőnyeg díszítette.(Eszt 1.6. Ez 27,7). Az ókorban a legértékesebb a kétszer festett tíruszi bíborfonal volt, ami utánozhatatlan volt. A Kr. u.-i negyedik században a tíruszi bíbor szó szerint aranyat ért, hiszen annyi aranyat adtak érte, amennyi a nemes festékanyag súlya volt.

 

Murex Trunculus és Murex Brandaris az a kagylófajta, amelyből a drága bíborfestéket nyerték. Halászata nagy jelentőségű volt a Szentföldön. A Talmud írja, hogy a bíborkagyló-halászat elterjedt volt Bejrut, Tirusz, Héfa (Haifa), Dora tengerpartján. A Kármel-hegy alatti tengerparton ez a kagylófajta csak úgy hemzsegett. A Nahr Namein homokjában is lelhető. Ez a Nahr Namein egy folyó Akkó közelében. Namein származhat a Memnon névből (rhn nahar = folyó) Valószínüleg azonos a bibliai Szihor Labanath-al, az Ázer törzs nyugati határával (Józs 19,26). A történetírók Belus, vagy Pagida néven említik. Belus a Bél vagy Baal főníciai istennévből származik. Pliniusznál a neve Palus Cendevia. Pagida azonos lehet a Talmudban említett Figah nevű folyóval. (Neubauer, 32) Egy közeli Basset el Hardáneh nevű mocsárból ered és mindössze 10 km hosszú. A folyó homokjában is igen sok volt található ezekből a tüskés kagylókból. Ezekből nyerték a híres tíruszi bíbort.

"A bíbor az ókori népek körében a legdrágább és legmegbecsültebb festékanyag volt, amelyet alapvetően két, a Földközi-tenger vizében élő csigafaj, a murex trunculus és a murex brandaris mirigyváladékából állítottak elő. Előbbiből lilás-piros, utóbbiból kékeslila szín nyerhető, de Plinius a bíbor 13 féle színárnyalatáról tudósít.

Az ókori Mediterráneumban számos bíborfesték-előállító központ jött létre, így a nagy múltú, föníciai eredetű központokon kívül Itáliában, Kisázsiában, Egyiptomban és az Adriai-tenger partján is. A fent említett két fajon kívül sok helyütt másokat is felhasználtak: így Britanniában és Galliában a nucella lapillust már a római hódítás előtt is alkalmazták színezésre. A színezőanyag kinyerése a bíborcsigákból hosszadalmas és körülményes folyamat: a házától megfosztott állatot besózás után 10 napig vizelettel áztatták, majd a leülepedett húscafatok eltávolítása után ezt besűrítették. Ezután adták hozzá a mézet, majd egy erre a célra kialakított csőben melegítés közben szilárd anyaggá sűrítették, amely így került kereskedelmi forgalomba.

Melegen, tetszés szerinti hígításban vizelettel vagy vízzel oldották fel. Nehéz volt egyenletesre színezni vele, az 5-6 óráig tartó eljárás alatt többször kiemelték az anyagot. A legsötétebb és legdrágább bíbort kettős színezéssel érték el. Plinius és Martialis valószínűleg hiteles szavai szerint a bíborcsigával festett kelme orrfacsaróan büdös volt. Valószínűleg ez a színezéshez használt váladékon kívül a vizeletnek is köszönhető (szerencsére az orrban levő receptorok hamar telítődnek, így az orr ha állandó jelleggel ki van téve egy bizonyos szagnak, egy idő után már nem érzékeli azt)." (Internet)

Josephus ide, a Nahr Namein folyó vidékére teszi Memnonnak, II.Artaxerses vezérének 50 méter hosszúságú síremlékét, Ptolemaistól (Akkotól) 2 stádiumnyira. A síremléknek ma már nyoma sincs, de 1191-ben Vinisauf Gottfried még látta. Strabo is említi, de Plinius leírja, "hogy jó sok századdal előtte, egy salétrommal megrakott hajó kötött ki e helyen. A kalmárok ételt akartak főzni maguknak s a fazekat kő helyet salétromdarabokra tették. A tűz hatása alatt a salétrom összeolvadt a parti homokkal és átlátszó folyadék keletkezett. Ez volt az üveg eredete."

 

         Kármel hegy - Haifa - Stella Maris - Bahai központ - Bíborcsigák

(Szentföldi utunk)   <<Cesarea<<    Kármel    >>Akkó>>    

-----------------------

Kapcsolódó háttéranyagok: Haifa történet - Kármel története - Stella Maris története - Szikaminosz története

-----------------------

http://www.fil.hu/uniworld/vt/valltort/2_13.htm 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%A9s_pr%C3%B3f%C3%A9ta

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bah%C3%A1all%C3%A1h 

http://index.hu/nagykep/2013/05/14/izrael_fuggetlensegenek_65_eve/