Sok szemléletes és kiváló mű ism

Sok szemléletes és kiváló mű ismerteti a zsidó nép történetét. Itt elsősorban az általam feldolgozott Meistermann könyvre hivatkozom. Az alábbiakban mellékelem az általunk meglátogatott egyes szenthelyek történelmének részleteit ennek a műnek a segítségével.

Körülbelül 24 km hosszúságú, 300-540 m magas, és 5-8 km szélességű mészkőhegység. Nevének jelentése a héberben kert, befásított hely. A Biblia egy helyen Carmelus Marisnak nevezi, így különböztetve meg a Dél-Palesztínai Kármeltől. A Szentírás általában mint a szépség, termékenység szimbóluma szerepel, ilyen értelemben szóképnek használja.

Nem tartozott egyik törzshöz sem; szent helynek, a törvények üldözöttei menedékének, semleges területnek tekintették. Határvidék volt: északról Ázer, keletről Zabulon és Iszakár, délről Manassze féltörzse határolta.

Illés próféta ide menekült Ácháb és Jezabel királyné üldözése elől, itt diadalmaskodott a 450 Baal pappal szemben. A Kármel barlangjaiban bújt meg Illés is, Ácháb is. Innen hívták Elizeus prófétát Sumámba, hogy az özvegyasszony fiát feltámassza. A hegyet a nép Illésről nevezte el: Dzsebel Mar Elias (Szent Illés hegye).

A pogányoknak is szent helye volt a Kármel a Kriszus előtti második században. Pythagoras gyakran sétált a hegyen, írja Jamblichus nevű életrajzírója (Vita Pythag., III. 5).

Darius idejében (Kr.e. 521-485) a hegy Jupiternek volt szentelve (Scylax, Periplous.). Suetonius és Tacitus úgy ír a hegyről, mint imádott istenségről. Vespasianus is járt itt áldozatot bemutatni (Plinius, H. N., II., 17. v.ö. Suetonius, Vita Vespas., V.). Suetonius leírja azt a jóslatot, ami a császári trónt ígérte meg neki.

A keresztények közül sok remete választotta a Kármel magányát. 570 táján a piacenzai zarándok Elizeus kolostoráról ír, mely a Vértanúk völgyében van. Tudunk egy Limogesi Berthold nevű keresztesről, aki a görögkeleti remeték közé állt.

1160. Egy spanyol zsidó, Tudelai Benjamin ír a Prófétaiskolának nevezett barlangról, ami Héfához és a zsidó temetőhöz közel volt, kápolnával és kolostorral.

1181. Egy görög szerzetes, Phocas János a kápolnát romokban találta, de egy idős szerzetespap és tíz szerzetes társa élt ott.

(N 87; S189; Ú401, 407)

(Izraelben 7 egyetem működik: 2 Haifában, 2 Jeruzsálemben, 1 Ber-shebában, 1 Tel-Avivban.)?

<< Karmel <<