Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

UHERKOVICH GÁBOR

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

A magyar limnológia és hidroökológia világhírű kutatója, iskolateremtő egyénisége. (1912-2002)

 

Dobsinán született (1912. október 20.), az akkor még Magyarországhoz tartozó nevezetes bányavárosban. Háromnyelvű (német, magyar ,szlovák) környezetben nőtt fel. 8 éves volt, amikor családja a trianoni békeszerződés kényszerítő körülményeként Magyarországra került. Ő már Budapesten volt kis- és nagydiák. A főiskolai és egyetemi tanulmányait 1931 és 1937 között Szegeden végezte Gelei és Györffy professzor tanítványaként. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológia-földrajz szakos tanári diplomát (1935). 1937-ben filozófiai doktorátust szerzett. Egy évig a prágai Károly Egyetem hallgatójaként az ottani Pascher Intézetben is dolgozott. A világhírű Pascher professzor hatására lett algológus.

 

Uherkovich tanár úr

 

1940-ben nősült, felesége Endrey Klára matematika-fizika szakos tanár. Gyermekeik: Ákos (1941), Ágnes (1943) és László (1946-1987). 7 unokája és 3 dédunokája van.

 

Oktatói és tudományos pályája a szegedi tudományegyetemen indult, majd tíz éven át a pápai Állami Tanítóképző Intézet után (1938-40) a budapesti Állami Tanítóképző intézetben tanított. Közben 1940-ben a bécsi Collégium Hungarikumban, illetőleg a bécsi tudományegyetemen summa cum laude fokozatú egyetemi doktorátust szerzett. Algakutatással, speciális kutatási területével 1938 óta folyamatosan foglalkozott. [Csekő Árpád szerkesztésében (1940) olvashatjuk: A M. Kir. Pápai Állami Tanítóképző Intézet értesítőjében, az 1939-40-es tanévben (Pápa). "A tantestület névsorában található Uherkovich Gábor neve. Közli beosztását is: b ”óraadó tanár, a természetrajz szertár őre, az internátus vezetője, cserkészparancsnok."]

 

Scenedesmus dimorphus -- Sc. magnus -- Sc. quadricauda -- Sc. telepe

 

1948-ban a Pécsi Pedagógiai Főiskola professzoraként megalapította a Növénytani Tanszéket és a Botanikus Kertet, amiért az oktatásügy kiváló dolgozója és a népművelés mestere (1955) lett.  Itt is folytatta a scenedesmus zöldalga nemzetség kutatását.

 

A pécsi botanikus kert kialakítására a hajdani jezsuita gimnázium, a Pius épületeit ölelő 14 hektáros park adott lehetőséget. 1950-ben költözött ide a Pedagógiai Főiskola. A biológiai tanszékének vezetője dr. Uherkovich Gábor volt, aki két kollégájával együtt megtervezte a botanikus kert építését és felújítását. Pénzhiány miatt akkoriban még elsősorban a Mecseken gyűjtött növények voltak a csereanyagok. A gyűjtemény gyarapításához ezekben az időkben az ország szinte minden botanikus kertje, számos egyetem, intézmény és magángyűjtő járult hozzá, ezért 1952-ben bővíteni kellett. 1954-ben már 3400 látogatója volt. A szabadtéri bemutató hely a Pécsi Tudományegyetem Pacsirta utcai botanikus kertje. A nagy pálmaház déli üveghomlokzata előtt egy hatalmas pálmafa - kínai kenderpálma - és magyal tölgy közelében találjuk az egykori Pedagógiai Főiskola Botanikus Kertjének alapítója tiszteletére elhelyezett emléktáblát, amely dr. Uherkovich Gábor egyetemi tanár emlékét örökítette meg.

 

„Ellenforradalmi”-nak minősített tevékenysége miatt azonban 1957-ben koholt vádak alapján megfosztották tanszékétől és a Szegedi Tiszakutató Állomásra helyezték. Univerzális ismerettel rendelkező limnológusként nemcsak az összes hazai vizek kutatásában alkotott kiemelkedőt (115 tudományos közlemény), hanem a Nemzetközi Amazonas Projekt gyűjtéseinek feldolgozásával is (Visztula, valamint Albánia, Szlovákia, Skandinávia, Amazónia (Dél-Amerika) és Elefántcsontpart (Afrika) egyes folyóinak alvegetációját). Közben katedra nélküli vándortanítóként a fiatal algológusok több generációját nevelte fel.  Nemzetközi publikációkban megjelent kutatási eredményei alapján 1963-tól folyamatosan kapta a meghívásokat a finn, svéd, német, lengyel és holland egyetemekre, több skandináviai egyetem meghívott tanára. 1972-78-ig a POTE egyik kutatócsoportjának tagja, külföldi kutatómunkáját 1989-ig folytatja. Az édesvízi algakutatás több vonatkozásban úttörő, nemzetközileg ismert művelője. 5 könyv és 170 tudományos dolgozat szerzője. Szomorú tény, hogy az akadémiai nagydoktori értekezését, melyet 1971-ben nyújtott be, a tudományos minősítő bizottság félretette. 1990-ben rehabilitálták és megvédte akadémiai doktori értekezését. A Janus Pannonius Tudományegyetem címzetes egyetemi tanáraként részt vett az egyetemi biológusképzésben.. Kései kárpótlásként a Janus Pannonius Tudományegyetem 1991-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki, olvashatjuk a róla készült életrajzokban. Egyéb kitüntetések mellett a Societas pro Fauna et Flora Fennica tiszteletbeli tagja magyarként egyedül. Uherkovics Gábor fontos kutatásokat végzett a Dunán, a Tiszán és a Balatonban. Megfigyelései, kísérletei azt igazolták, hogy „az algák e növényi mikroorganizmusok érzékeny műszerként reagálnak mindenfajta vízszennyeződésre, ezért több tudományág szakemberei sem hagyhatják figyelmen kívül az algósok megjegyzéseit”- nyilatkozta 1996-ban a Szlovák Akadémia legmagasabb kitüntetésének, a Holuby-emlékéremnek az átvételekor.[Uherkovich Ákos (2003) pécsi muzeológus kézirata édesapja életéről és tudományos munkásságáról.] " 1998-ban elnyerte az MTA Eötvös-koszorúját, és Pécs város díszpolgárságát. Az MTA Hidrobiológiai Bizottsága tagja, a Magyar Algológiai Társaság és a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportja tiszteletbeli elnöke, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja volt.

 

Uherkovich Gábor elhivatott pedagógus volt... akinek élete volt a tanárság. Az ismeretátadás olyan természetes létformája volt, amely minden szavát, mondatát élményszerűvé tette. Saját készítésű szemléltető anyagai kiállták az idők próbáját. Kollégái és diákjai nemcsak tudásáért tisztelték, hanem közvetlenségéért, emberségéért szerették is"- így nyilatkozott róla egyik tanítványa.[Borhidi Attila (2003):Előszó tanulságokkal. = A mikrovilágnak elkötelezetten. Egy kutatói pálya emlékezete. Uherkovich Gábor (1912-2002) Pécs 8. p.] Hasonlóan emlékezett rá 1997-ben egykori pápai képzős diákja, Huszár János és Exner István is. Érdeme továbbá, hogy kitűnő algakutatókat nevelt idehaza és külföldön is. Uherkovics Gábor neve ma már fogalom a botanikában.

 

Pécsett, a Rét u. 39-ben lakott. Telefonja: 316-171 volt. 2002-ben hunyt el.

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

-------------------

http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid=29&rid=2&id=85

http://pecs2010.blog.hu/2010/12/04/parti_galeria_varosfoglalas_pecs_arcai_101_uherkovich_gabor_1912_2002

http://www.baranyanet.hu/kikicsoda/2001/u/uherkovicsgabor.htm