Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

Horthy Miklós kormányzó

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

 

Horthy Miklós (Nagybányai, vitéz) (Kenderes, 1868. jún. 18.Estoril, Portugália, 1957. febr. 9.): tengerésztiszt, Magyarorság kormányzója.

 

Régi beregmegyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula. A debreceni kollégiumot végezte és 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908–1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt.

 

Horthy Miklósné                                   Budapest hajó                        Horthy Miklós                                             Novara                                                          

 

Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenetkor az olasz partokat bombázó flotta jobbszárnyát vezette. Részt vett a Lovcsen bevételében. Az 1917. májusi otrantói ütközetben súlyosan megsebesült. Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. febr.-ban Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést.

 

Visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. júl.). Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. Mint a Nemzeti Hadsereg fővezére együttműködött a Prónay-Héjjas-féle fehérterrorral.

 

Horthy bevonulása

 

A proletárdiktatúra bukása után a Dunántúlról bevonult Budapestre (1919. nov. 16.). A nemzetgyűlés 1921. márc. 1-én megválasztotta Magyarország. kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében megakadályozta V. Károly visszatérését.

 

1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbehozza. 1926-ban megalakította a kétkamarás országgyűlést.

 

 

A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 okt. 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést. 1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört. 1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát H. Istvánt kormányzóhelyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkés osztályra támaszkodott; külpolitikájában a nyugati hatalmakra. Később már a fasiszta Olaszországra és Németországra. Politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, a II. világháborúban való részvételhez. A háború menetében való fordulat (1943) eleje után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett. A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak.

 

Szálasi hatalomátvétele

 

A németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot és kénytelen volt kinevezni az új kormányt. De októberben is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs. A személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára.

 

A háború befejezése után egy ideig Németországban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig. Hamvait hazahozták és Kenderesen temették el.

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

-------------------------------

https://elfnet.hu/haditechnika/hajok/habsburgosztaly.php