|
Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk Zsidó negyed - Dávid városa (Szentföldi utunk) --- << Utolsó Vacsora terme << Zsidó negyed >> Gyémántcsiszoló >>
(Szentföldi utazásunk 6. napja, 1994. október 18., kedd.) Lefelé mentünk meredek utakon és a zsidó negyedbe jutottunk, ami tele van római kori feltárásokkal. Jézus idejében itt volt a felsőváros, itt éltek a tehetősebb zsidók. A rómaiak lerombolták, romosan is maradt. Csak a 13. században kezdett ismét benépesülni, újjáépítették a híres zsinagógákat. 1948-ban elfoglalta a jordániai "Arab Légió". A zsidókat megölték, elűzték, a zsinagógákat megrongálták, a Siratófalat elzárták a zsidók elől.
Az utcák csaknem néptelenek, szembeötlően tiszták, rendezettek. Nemrégen, 1967 után építették újjá ezt a városrészt, a város visszafoglalása után. A házak alagsorában is mindenfelé múzeum van. Feltárták a Cardo Maximus utcát, a Hadrián császár által 134-ben épített utat. Hatalmas oszlopok állnak a 12 m széles út mellett.
Lefelé menet a zsidó negyedbe jutunk, tele van rómaikori feltárásokkal. Az utcák csaknem néptelenek, tiszták. Nemrégen, 1967 után építették újjá ezt a városrészt. A házak alagsorában is mindenütt múzeum van. Körbe sétálunk a negyedben, megnéztük a Héber Egyetemet.
Citadella
Lefelé haladva magunk mögött hagyjuk az ősi várat. Nagy vita zajlik a régészek közt arról, hogy kinek a vára volt, mennyire hozható kapcsolatba Dáviddal (egyes tudósok még magát Dávidot is csak egy mitikus alaknak tartják...) és a királysággal. A citadellában jelenleg múzeum működik, de -- úgy tudom -- egyáltalán nem történelmi anyagokat mutat be. (A citadelláról és Heródes palotájáról bővebben Krollnál.)
Zsidó negyed (S89)
Sion (héberül: ציון ), más néven Zion, Szión vagy Cion eredetileg Jeruzsálem legmagasabb és egyben Izrael legszentebb dombja, amely a várostól délkeletre állt, az Ófel dombtól és a Templom-hegytől délkeletre. Az ókori név erődítményt, várat jelentett, és talán az Ófel-en levő jebuzeus vár neve volt, amelyet Dávid elfoglalt.
Körbe sétáltunk a negyedben, megnéztük a szefárd (Spanyolországból és Észak Afrikából származó) zsidók Ramban zsinagógáját és az askenázok (Észak Európai zsidók) Hurva Zsinagógáját a Zsidók utcájában (Rehov Ha-Yehudim). Lejjebb, délkeletre a Jeruzsálem térről elgyönyörködtünk a délutáni napfényben csillogó templomtér látványában, felette az Olajfák hegye látható. A Jochanan-Ben-Zakkai zsinagóga a szefárdok szellemi központja.
Sion-, vagy Dávid kapu (S99)
Az arabok Dávid sírjának közelsége miatt nevezik Dávid kapunak. Egy téren mentünk át, és a városfalakhoz jutottunk. A fal mellett belül keskeny út halad, szűk kapu a Dávid kapu a mai autók számára. A falakon és a Kapun kívülről rengeteg golyónyom, az 1967-es jordán háború nyomai. Neve: Bab en Nebi Daud = Dávid próféta kapuja, vagy Bab Sahiun = Sion kapuja.
A felirata szerint a második körfal tornyában építette II.Szolimán, a hedzsra 947. évében (1540-1541.). A kapu anyaga (különösen az alsó rétegeké) a régi falból kerültek beépítésre. Ennek a kapunak van a legjelentősebb bibliai vonatkozása: Sion kapui a legkedvesebbek (Zsolt 87, 2); Sion kapuinak zárját megerősítette Isten (Zsolt 147, 12). A kapu baloldali "zárját" tisztelettel érintik meg manapság is a zsidók.
A Dávid kapu belülről A középkorban szokás volt a kapukat éles töréssel vezetni, "L" vagy "Z" alakban. Érdekes a kapu magassága. Talán a gazdagság jelképe volt. [F11]
Dávid kapu kívülről A szép kaput ádáz csetepaték golyózápora próbálta elcsúfítani. [F18]
(Szentföldi utunk) --- << Utolsó Vacsora terme << Zsidó negyed >> Gyémántcsiszoló >> ------------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Sion _(Biblia) http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzs%C3%A1lem http://hu.wikipedia.org/wiki/Hatnapos_h%C3%A1bor%C3%BA
|