|
Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
A Talmud szerint a város Rakkath (Keskeny) nevű település helyét foglalta el (Józs 19, 33) A jelenlegi várostól délre a meleg forrásoknál volt Hammath (Emmath), aminek ma a neve Khirbet el Hammam.
17. A várost Heródes Antipas, Galilea negyedes fejedelme alapította, ez lett a fővárosa. A város nevét Tiberius császár tiszteletére választotta. Mivel a város építésekor sírokat fedeztek fel, a zsidók nem akartak itt lakni, nehogy meggyalázzák a sírokat. A betelepülők ezért csak szedett-vedett nép volt. Mivel Heródes palotája pogány képekkel volt díszítve, a nép felgyújtotta. Jézus valószínűleg nem járt a városban.
41. Néró Tiberiast az ifjabbik Agrippának adta, de az ismét Szetoriszt tette Galilea fővárosává.
A zsidó fölkelés után Josephus lett a két Galilea kormányzója. Megerősítette Tiberiást, és gyakran jött ide. Tiberiás lakói Vespasianus csapatai előtt megnyitották a város kapuit.
Hadrianus császár bálványtemplomot emelt a városban, a pogányság elterjesztésére, tisztátalan város volt. A zsidóság lélekszáma ennek ellenére a következő császárok alatt túlsúlyba került.
A 2. szd. vége felé a nagy Szanhedrin, a jamniai talmudista iskolával egyetemben Szeforiszból Tiberiásba költözött.
A 3. szd. elején Juda rabbi (akinek a neve hak kodes, a szent) itt nevelkedett, összegyűjtötte az törvénykönyveket, a hagyományos törvényeket egy nagy jogi munkába, a Misnába (Ismétlés, vagy Második törvény).
230-270. Jochanam megszerkesztette a Gemarát, a Misnát kiegészítő kommentárt. Ez a két könyv alkotja a Jeruzsálemi Talmudot
Bar Anina tiberiási rabbi tanította Jeromost héberül.
A 4. században ugyanez az iskola szerkesztette a Masorát (Hagyomány), vagyis a Biblia héber szövegét a leghitelesebb kéziratok alapján. megállapították a helyesírást, a kiejtés tisztaságát, kommentárokkal, pontozással, ékezetekkel.
A 4. században Konstantin császár comesi méltóságra emelte Józsefet, egy kereszténységre áttért előkelő zsidót. Megbízta a pogány szentély átalakítására keresztény templommá. Ez lett volna a Hadriánum, azonban befelyezetlen maradt, és a zsidók népfürdőnek akarták használni. A keresztények száma azonban rohamosan gyarapodott.
451. Az első püspök János volt, aláírta a caldedoni zsinat okmányait. Justinianus helyreállította a város körfalát.
Chosroes bandái megkímélték a várost, mert a zsidók segítették őket.
A kereszténység fenntartotta magát a muzulmán uralom alatt is. 725-ben Willibald még több templomot és zsinagógát látott. A Commemoratorium ír egy Theodor nevű püspökről, öt templomról, harminc papról, szerzetesről, kanonokról és egy apácakolostorról.
A keresztesek Jeruzsálemi győzelme után Bouillon Gottfried hűbérül adta Galileát Tankrédnak, aki itt hozta létre fővárosát. A várostól északra új várost építetett, helyreállíttatta a templomokat, új püspökséget állított fel.
1187. A hattini ütközet előtt Tiberiás Szaladin hatalmába került. A vesztes ütközet hírére a citadellában védekező III.Raymund gróf is lemondott az ellenállásról.
1204. Tibériásban halt meg a nagy filozófus, matematikus és orvostudós, Mose Ben Maimon, akit Maimonideszként ismer az orvostudomány története.
1239. Tiberiás ideiglenesen Montbeiard Eudesá lett, mivel az egyiptomi szultán ellen szövetséget kötött Melek Szaleh Ajub damaszkuszi szultánnal.
1243. Az egyiptomi szultán a Kharismiták segítségével visszafoglalta a várost, a helyörséget és a keresztényeket lemészárolták. A város ettől kezdve folyamatosan és gyorsan hanyatlott.
1620. Queresmius a városba látogatott ekkorra az utolsó zsidók is kihaltak a városból és muzulmán település maradt.
A 18. században lengyel zsidók népesítették be.
1837. Rettenetes földrengés pusztította el Tiberiást, azonban ez sem tudta megállítani a város fellendülését.
Jelenleg 30 ezer javarészt zsidó lakja. -------------------
|