Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Názáret - Krollnál

<< Názáret <<    

 

Názáret látképe            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

58. kép. Názáret és az Angyali Üdvözlet temploma

 

A felvételen északnyugat felől láthatjuk Názáretet. A hely fölött, amelyet az Ige megtestesülése szentelt meg, az a bazilika áll, amelyet 1960--69 között az olasz Giovanni Muzio tervei alapján építettek. A kúpformájú kupola fölé kőből kiképzett lanterna 57 m magas, s a völgy legmagasabb pontja. A hatalmas négyszög alaprajzú épület egy felső és egy altemplomot foglal magába. Az altemplom bejárata a képen is látható nyugati oldalon nyílik. A templomkupolától balra áll a ferencesek kolostora, bal sarkán a Szent József-templom tornyával. A háttérben a Jezreel-síkságot látjuk, mögötte pedig a Dzsebel-ed-Dahi hegyvonulalot (515 m). Ennek északi lejtőjén van Nain és Én-Dor. Egész távol, a horizonton a Gilboa-hegység és a Szamariai-hegyvidék húzódik.

 

Názáret térképe és légi felvétele            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

59. kép. Názáret térképe   --   60. kép. Légifelvétel Názáretről

 

A késő délutáni órában készült légifelvételen az árnyékok élesen kirajzolják a dombok keletre néző lejtőit és a völgyeket. Az 59. képen ennek a légifelvételnek szintvonalas térképét láthatjuk. A felvétel keleti-északkeleti irányból készült.

 

A völgy hátterét egy nagyjából északnyugati irányú dombvonulat alkotja, amely éppen Názáret felett, a Dzsebel-en-Nebi Szain-on éri el legmagasabb pontját, a 490 méteres magasságot. A Jezreel-síkság felől nézve itt ér véget az Alsó-galileai-hegyvidék első, felfelé emelkedő hulláma.

 

A völgy futása nem párhuzamos a hegy vonulatával, hanem délnyugat felől tart északkeletnek és dél felé nyit nagyobb teret a város számára. A térkép 10 méterenként rajzolt szintvonalai szemléletesen mutatják a völgy fekvését.

 

A képen a völgy a bal alsó szélen, a bal saroktól kissé feljebb kezdődik, ott, ahol Mária kútja mellett a Tibériásba menő út látszik. Ha ezt az utat fölfelé követjük a képen, akkor a vízszintes felezővonaltól kissé feljebb, az út jobb oldalán látjuk az Angyali Üdvözlet templomát. Utána az út kettéágazik és a baloldali ága a Dzsebel-el-Kafze (a Letaszítás hegye) mellett a Jezreel-síkság felé tart.

 

De hol lehetett a régi Názáret? A térkép jelzi a sziklasírok helyét, amelyeknek a törvény értelmében a lakott településen kívül kellett lenniük. Építkezések alkalmával végzett ásások és esetleges feltárások alapján a következő kép rajzolódott ki: Kb. 150 méterrel Mária kútjától keletre már semmiféle lakott település nyomát nem találták, sem cserepeket, sem falmaradványokat, sem egyéb emberi nyomokat. A Názáreti Apácák kolostorától nyugatra a helyzet ugyanez, dél felé szintén. Ez pedig azt jelenti, hogy a régi Názáret a völgy oldalában épült település volt, amely követte a domb hajlatát és a völgy északi oldalában Mária kútja és az Angyali Üdvözlet temploma közötti területen helyezkedett el. A lemenő nap fényében látszik, hogy a település a Dzsebel-en-Nebi Szain déli peremére épült.

 

A Szefforiszba és a 45 km távolságban fekvő Ptolemaiszba (Akkó) vivő út a város nyugati szélénél indul. A Kafr Kennán keresztül a Genezáreti-tóhoz vivő út ellenben északkelet felé hagyja el Názáretet.

 

Gabonasiló            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

63. kép. Sziklabarlang gabonasilókkal (B. Bagatti szerint)

 

Alig 15 méternyire az Angyali Üdvözlet templomának északi homlokzatától 1954-ben tették szabaddá ezt a barlangot. A terep emelkedése miatt dél felől vezettek le lépcsők a barlangba, amelyet teljesen betemetett a törmelék és a föld, de semmi más nem volt a törmelékben, mint bizánci kerámiamaradványok. Egy olajmécs, amely eredeti helyén, a bejárat közelében volt, kereszttel van díszítve. Valószínű, hogy keresztények voltak a helység utolsó lakói, mielőtt egy időre lakatlanná lett Názáret.

 

A lépcsők a barlang bejáratához vezettek, amelynek egyik oldalát kővel felfalazták. A barlang padlójában kerek nyílások alatt helyezkedtek el a hasas palack formájú gabonatárolók egymás mellett (a--e). Közel 2 méter mélyek voltak. Nyílásukat kerek kövekkel zárták le. Gyakran több emelet mélységben vágták ezeket az üregeket, és folyosókkal a többi barlang üregeihez kapcsolva egész hálózatot képeztek ki, amiből a felszínen semmit nem lehetett látni (g--h). Ennek a berendezésnek a rendeltetése az volt, hogy az életet jelentő gabonát a család közelében, a rablók és a tűz elől biztonságban meg tudják őrizni.

 

Ásatások            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

64. kép. A régi Názáret -- 65.kép. A keresztesek temploma

 

A szabaddá tett barlangok gabonatárolók, olaj- és szőlőprések, továbbá a Heródes korából való kerámia és cserépmaradványok meggyőző bizonyítékok a hagyomány igazsága mellett, amely szerint az Angyali Üdvözlet helye lakott emberi településhez tartozott. Valamennyi ház elpusztult az idők viszontagságaiban, a sziklába mélyített barlangok és üregek azonban megmaradtak. A hely alaprajzi térképével könnyen el tudunk igazodni.

 

A kép bal szélén húzódik végig a keresztesek templomának hatalmas északi fala. Közvetlenül a fal mellett, kb. az Angyali Üdvözlet barlangjának magasságában (l. a 65. képet) egy ,,présház'' van a sziklába vágva (1). A szőlőfürtöket a sziklából kivájt vályúban tiporták (a), a must egy kis medencébe csorgott (b), majd egy kőlappal elzárható csatornán (c) keresztül folyt le a földalatti pincébe. A pincében, melynek bejárata a ,,d'' jelzés mellett van, az amforák helye látható. A bejárat előtti mélyedés és a derékszögű bevágás a kitermelt kő helye (2). Ennek a szögletes mélyedésnek a jobb felső sarkából két lépcső (3) vezet egy földalatti helyiségbe, mely 4 m hosszú és szintén bor-, illetve olajtárolásra használták. A számtalan gabonatároló üreget földalatti folyosók kötik össze (4, 5, 13, 14). A hatos számú siló kerek nyílását faragott kőlap fedi. Az egész olyan benyomást kelt, hogy mindezek a gazdasági ,,épületek'' egyetlen rendszerbe tartoznak. Valószínűleg a 7-es és 8-as nagy prés is ide tartozik. A kissé oldalra eső ciszternába lépcsők vezetnek le (12). A kép bal felső részén látható helyiségeket részben a sziklába vágták, részben falazással alakították ki (9, 10). A 10-es helyiségben az ,,a''-val jelzett bejáratnál van egy sziklapad (c) és egy kemence (b), amelynek átmérője 1,3 m. Az északi oldalon lévő bejárat (d) egy másik barlangba vezet, amelyet csűrnek és a falba vágott kis jászolból ítélve istállónak használtak.

 

A 9-es számú helyiségeket szintén raktárnak használták, és efölött állt a tulajdonképpeni lakóház. (A 11-es számú barlanghoz l. a 63. képet.)

 

Mária kútja            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

72.1. Az új forrás a Tibériásba vivő út mentén

 

Az 1. kép a Mária-forrás kútszerű kiképzését mutatja. Csak 1862-ben vezették ide a vizet, a Tibériásba vivő út mellé (l. az 59. képet a 110., és a 60. képet). 1911-ben a csatornát vascsővel bélelték ki, hogy megakadályozzák a drága víz elszivárgását. A munkálatok során akkor egészen a forrás felfakadásának helyéig hatoltak, amely a mostani kifolyástól kb. 150 méternyire, északnyugatra van. A víz a felszín alatt 10 méterre, egy barlangban fakad föl. 17 méter hosszú, sziklába vágott vezeték hozza a felszínre.

 

Mária forrása            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

72.2. A forrás egyik kifolyása a Gábriel-templom kriptájában

 

Valószínű, hogy ezen a ponton kell keresnünk a régi Názáret vízmerítő helyét. Innen kővel bélelt csatornán keresztül folyt a víz a Gábriel-templom északi falától 4--5 méterre levő kútba. Egy további csatornával a templom belsejébe vitték a vizet, ahol Arkulf beszámolója szerint (670-ben) ,,csigán, edényekben húzzák fel''. Mivel azonban a templomot nem akarták profanizálni a mindennapi használathoz szükséges víz merítésével, különböző víztárolókat alakítottak ki. A bővízű forrás még a legforróbb, nyári napokon is hatszáz liter vizet ad óránként!

 

Szent József templom alaprajza            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

115.1. Szent József templomának alaprajza

 

(P. Viaud nyomán 1910-ből) és (fent) a nyugat--keleti hosszmetszet az északi külső fal vonalában. (B. Bagatti nyomán 1970-ből.)

 

A templom nevének változása hűségesen követi a helyi hagyomány alakulását. A galliai püspök, Arkulf szerint (670) ez volt a ,,Felnevelés temploma''. A ferences gvardián, Quaresmius (1616--26) szerint a ,,József műhelye'' nevet viseli. Most a ,,Felnevelés templomát'' és ,,József műhelyét'' magába foglalja az 1914-ben épített Szent József-templom.

 

 

Az új templom annak a templomnak alapjain áll, amelyet a keresztesek építettek. Ezt P. Viaud OFM tárta fel. A háromhajós templom 29 m hosszú volt. A 16,2 m széles homlokzatban egyetlen kapu volt, amelynek díszítetlen pilléreit ma is látni lehet. A kapun belül lépcsőn kellett lemenni a templomba, mert egy mozaikmaradvány tanúsága szerint a kapu küszöbe és a padlószint között 1,6 m szintkülönbség volt. Mivel semmiféle oszloptalp vagy pillér-alap nem maradt, a hajók elrendezéséről nem tudunk képet alkotni. A külső fal pilaszterei után ítélve, öt-öt pillér oszthatta három hajóra a belső teret.

 

A régészek számára különösen a föld alatti barlangok váltak fontossá, amelyek a régi Názáretből valók. A templom alaprajzába berajzoltuk ezeket. Még a padlószintben, majdnem a templom főtengelyének vonalában helyezkedik el egy kövekkel kifalazott 2 méteres oldalszélességű, kocka formájú medence (B). 7 lépcsőfok vezet le az aljába. A lépcsőn mozaiknyomok vannak. A medence alját 2 méter mélyen hat négyzetes mozaikmező díszíti. Az északi oldalon a mozaik egy szabálytalan, fekete bazaltkövet vesz körül (S). A lépcső mentén egy kis csatorna fut végig, vízvezetésre szolgált és szintén mozaikkal volt díszítve, de kifolyása nincsen. A medence padlóján sok márványlap-darab hevert, ami azt jelezte, hogy valamikor ezzel burkolták az oldalfalakat.

 

A medencébe vezető lépcsőtől kissé délre egy másik lépcső (A) visz le egy keskeny, ívelt sziklafolyosóba (C), amely egy sziklabarlangba visz (G). A barlang több mint 2 m magas, 9--10 m hosszú és 4--5 m széles. Világítását és a levegőt két mennyezeti nyíláson át nyeri, amelyek közül az egyik a templom apszisában (H), a másik a templom közepe táján (J) nyílik a padlóban. Nyugati, keleti és déli irányban több barlanggal áll kapcsolatban, de ezek már kívül vannak a templom területén. A templom alatti barlangot különböző korokban használták gazdasági és raktárhelyiségnek, amint ezt a részben szétrombolt silók (D, E, E', F), három ciszterna (Z), egy olajprés maradványai, továbbá arab kerámia- és üvegcserepek mutatják.

 

A falakon lévő vallásos motívumok, s a barlang mozaikkal kirakott padlója bizonyossá teszi, hogy az egész területet kultikus céllal használták, mégpedig a zsidó-keresztények keresztelési szertartásaihoz A legkorábbi időkben nem volt kötött helye a keresztelésnek. Fülöp pl. egy útszéli forrásnál keresztelte meg az etióp királynő udvari emberét. Cornelius százados a saját házában keresztelkedett meg. A Názáretben folytatott feltárások azonban megmutatták, hogy a zsidókeresztényeknek már a kezdet kezdetén gazdag szimbolikájú keresztelési szertartása volt. A keresztelőmedencében lévő fekete bazaltkő Szent Pál szavára emlékeztet: ,,A szikla pedig Krisztus volt'' (1Kor 10, 4). A kicsiny vízcsatorna a Jordánt szimbolizálta, s a keresztelendőt a választott nép honfoglalására emlékeztette. A ,,sötétségből a világosságra'' jutott a keresztelendő, amikor a barlangból ide vezették a felszínen lévő keresztelőmedencéhez. A keresztség után tejet és mézet nyújtottak neki, hogy megízlelhesse az ígéret földjének édességét. Így nyerte el a választott nép története a beteljesedését azokban, akik újjászülettek ,,vízből és Szentlélekből''.

 

Feltárások            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

 

115.2. A Szent József-templom környékén végzett feltárások

 

Amikor P. Viaud kiszabadította a keresztesek templomának alapjait, feltűnt neki, hogy a keresztelőmedence és a barlangba vezető lépcső, továbbá a medence északi oldalán álló pillérmaradvány (P), végül az északi apszis közelében egy négyszögletes bemélyedés (K), kb. 25 fokkal északkeletre fordul a román templom főtengelyéhez mérten. Ebből a feltűnő jelenségből egy korábbi építményre következtetett.

 

Az alaprajz jelmagyarázata:

A lépcső

B keresztelőmedence

C sziklafolyosó

D, E, E', F silók

G barlang

H, világító- és szellőzőnyílások

K négyszögletes mélyedés

M fal

S bazaltkő

Z ciszternák

 

A hosszmetszet jelmagyarázata:

I--VII. külső támpillérek

R mozaikmaradványok

T a mai padlószint

I--IV külső pillérek

1, 2 barlangok

3, 4, 5 silók

A századfordulón a régészek figyelmét teljesen lekötötték a keresztesek templomának falmaradványai. Az ókortudomány akkori állása szerint az építéstörténeti leíráshoz nem tartották szükségesnek a különböző rétegek vizsgálatát. A hézagos ismereteket a legújabb kutatások próbálták teljessé tenni. Az utóbbi idők feltárásait B. Bagatti OFM vezette 1970 augusztusában.

 

A nyugati irányból készült felvétel a templom északi falánál fekvő temetkezési helyet mutatja. A kép alatti ábra alaprajzban (A) és keresztmetszetben (B) mutatja az észak--déli fekvésű leleteket.

 

Az ásatás elsődleges célja annak a kérdésnek a tisztázása volt, hogy ez a terület lakott volt-e Kr. e. az 1. században. Mivel a törmelék, amelyet az 1910-es feltárások során megmozgattak, még ott volt, lehetőség volt a rétegvizsgálat elvégzésére. Csak természetesen most a legfelső réteg volt a legrégibb, és a legalsó a legfiatalabb (tekintettel arra, hogy az első feltárásnál megfordult a rétegek sorrendje). Így elsőnek vaskorszaki cserépmaradványok kerültek kézbe, majd egymást követték a római, bizánci rétegek. A legalsó réteg, amely 1910-ben a felszínen volt, a keresztesek korából való volt.

 

A sziklába barlangokat és silókat vágtak, ugyanolyan formában, ahogyan az Angyali Üdvözlet templomának környékéről már ismerjük. A rajz metszetben mutatja a barlangokat. A bennük talált legrégibb cserépmaradványok a római korszakból valók. Ebből arra lehet következtetni, hogy a terület Kr. e. az 1. században lakott volt. A barlangok elé vagy fölé épített házaknak természetesen nyoma sem maradt. A 115. kép hosszmetszete az északi fal vonalában mutatja a sziklafelszín vonulatát. A felső vízszintes vonal a fal külső, felső párkányát mutatja, a számok a fal külsején látható pilléreket jelzik. Ha ezt összehasonlítjuk az alaprajzzal, meggyőződhetünk róla, hogy a hosszú, elnyúló lépcső (A--C) a templom belsejében pontosan követi a szikla lejtését. P. Viaud 1,6 m mélységben felfedezett egy mozaikdarabot (R), amely az első templom padlószintjének a tanúja. A mai padlószint a T jelzésnél van. B. Bagatti feltételezi, hogy a bizánci templomot a terep erős lejtése miatt támpillérekre vagy boltívekre építették. S ebben az esetben a Szent József-templom az a ,,Fölnevelés temploma'', amelyről Arkulf tudósít (670): Názáret ,,közepén áll, két boltívre emelték, azon a helyen, ahol egykor a ház volt, amelyben Urunk és Megváltónk nevelkedett.''

            Látkép - Térkép és légi felvétel - Gabonasiló - Ásatás - Mária kútja - Mária forrása - Szent József temploma - Feltárások

<< Názáret <<    

----------------------

G. KROLL könyve szerint: