Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Akkó története

<< Akkó <<    

Sok szemléletes és kiváló mű ismerteti a zsidó nép történetét. Itt elsősorban az általam feldolgozott Meistermann könyvre hivatkozom. Az alábbiakban mellékelem az általunk meglátogatott egyes szenthelyek történelmének részleteit ennek a műnek a segítségével.

A város a Tell Amarna táblákon szerepelt először Akka néven.

            A Szentírásban Accha,

            görögül Ake,

            a Ptolemausok korában Ptolemais,

            az araboknál Akka néven szerepel, nevezik Acra-nak is. A zsidók nem tudták bevenni.

 

III.Tutmosis és II.Ramses innen próbálták meghódítani az északi birodalmat.

 

A Szentírás Aser törzséhez tartozónak írja (Bir 1,31), de nem tudták bevenni később sem, mivel a zsidóknak  nem volt hajójuk.

 

Salamon a főniciai Hiram királynak adta Akkót. Ezzel fizetett a templomépítéshez kapott fáért. (1Kir 5,24)

 

Szenacherib (704-681) elfoglalta és Ászárhadon tíruszi királyra bízta. (A.J., IX., XIV., 1.)

 

II.Artaxerxes (405-359) az egyiptomi hadjáratakor fő bázisának tette meg.

 

322. Nagy Sándor elfoglalta Akkót, halála után Ptolemeus Soter tulajdona lett, aki Ptolemaisnak nevezte el.

 

218. Árulással megszerezte Nagy Antiochus.

 

163. Makabeus Simon a város faláig üldözte a szír sereget, de a városba nem tudott betörni. (1Mak 5,21-22)

 

152. Árulással elfoglalta a várost Bala Sándor. (A.J.,XIII.,II.,1; XIV.,I.,2.) Demetrius Nikator átengedte Jonatan főpapnak (1Mak 10, 39), azonban az átvételt Tryphon orgyilkossága megakadályozta. (A.J., XIII., VI., 2.) Mikor Alexender Janneus ostromolta a várost, az ostromlók fegyveres segítséget kaptak Ptolemeus Lathyra ciprusi királytól (aki Kleopátra egyiptomi királynő fia volt). Kleopátra a szíreknek adta (A.J., XIV.,4.). Egy ideig a partusoké volt, majd római kolónia lett Claudia Caesar Ptolemais néven. Nagy Heródes itt fogadta Augusztust és tornacsarnokot építtetett itt (G.J.I.,XXI.,1.)

 

Szent Pál Kis-Ázsiából jövet kiszállt Ptolemaisban, majd egy nap után szárazföldön folytatta útját Jeruzsálembe. (ApCsel 21,7) A kereszténység hamar felvirágzott Ptolemaisban.

 

198. A város Clarus nevű püspöke részt vett a Caesareai zsinaton

 

325. Aenneas püspök a niceai zsinat jegyzőkönyveit írta alá.

 

638. A város a mohamedánok hatalmába került és régi Akka nevét vette fel újra.

 

1099. A keresztes sereg két napig táborozott a Belus partján, de nem támadta meg a várost.

 

1103. I. Balduin serege 5 hónapig ostromolta a várost, de egy muzulmán flotta érkezése visszavonulásra kényszerítette.

 

1104. A megismételt ostrom a genuai flotta támogatásával 20 nap alatt legyőzte a várost. Saint-Jean d'Acre néven a keresztények bázisa lett, érsekséggel.

 

1187. Szaladin ellenállás nélkül elfoglalhatta a várost, a hattini győzelme után.

 

1189. Guy de Lusignan király 9000 emberrel és a pisai flotta segítségével körülzárta a várost. Szaladin hatalmas felszabadító sereggel jött, de egy új flotta 12000 fríz és dán katonát hozott a király segítségére. Nemsokára még egy flotta hozott erősítésül, a cantenburyi érsek vezetésével angol, Avesnes Jakab irányításával pedig flamand harcosokat. Eredménytelen harc kezdődött.

 

1190. Tavasszal Szaladin is erősítést kapott testvére és Egyiptom szultánja: Melek el Adel személyében, de a király is 5000 embert kapott II. Frigyes sváb herceg vezetésével. További erősítés volt Oroszlánszívű Richárd és Fülöp Ágost megérkezése. Hosszú csata kezdődött.

 

1191. július 12-én a város megadta magát.

 

1202. nagy pusztítást okozó földrengés volt.

 

1219. Assisi Szent Ferenc Akkóba érkezett, bár teljesen kimerülten és súlyos betegen, de a nagy örömtől táncolva, hogy Mária országába léphetett. Egyiptomba indult, a mohamedánok megtérítésére.

 

1259. A mongolok támadását sikerült visszaverni.

 

1271. Marco Polo, velencei kereskedő Akkón keresztül utazik Kínába.

 

1272. Bibarsz Bendukdár sikertelenül támadta meg.

 

1291. Április elejétől május 18-ig ostromolta a várost Melek el Asraf egyiptomi szultán 140000 gyalogossal és 60000 lovassal. A behatoló sereg mindenkit lemészárolt, mindent felégetett, lerombolt.

 

1524. Loyolai Szent Ignác szállt partra, és innen látogatta meg a szent helyeket.

 

1749. Dhamer el Amer sejk újjáépítette Akka erődítését, és ide tette székhelyét.

 

1775. Ahmed, vagy más néven Dzsezár vagy Jezzar pasa (= a mészáros) elárulta a sejket, és elfoglalta a várost. Folytatta a város megerősítését, felépítette a Hagia Sophia mintájára a nagy mecsetet, vízvezetékkel a városba vezette az el Kabri patak vizét.

 

1799. március 20. Napóleon körülzárta Akkát, több roham után május 20-án visszatért Egyiptomba.

 

1831. november 27. Ibrahim pasa támadta meg a várost, félévi ostrom után elfoglalta.

 

1840. november 3. Anglia, Ausztria és Törökország egyesült flottája támadt a városra. Hosszú ágyúzás után a lőszerraktár felrobbanása 2000 egyiptomi védő halálát okozta. Ibrahim pasa ekkor visszavonult Egyiptomba.

 

1843. A török kormány kijavíttatta a sáncokat, tornyokat, bástyákat.

 

1900. A rohamosan fejlődő Haifa mellett fokozatosan elveszíti jelentőségét.

            (S193; Ú582)

<< Akkó <<