|
Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
A város a Tell Amarna táblákon szerepelt először Akka néven. A Szentírásban Accha, görögül Ake, a Ptolemausok korában Ptolemais, az araboknál Akka néven szerepel, nevezik Acra-nak is. A zsidók nem tudták bevenni.
III.Tutmosis és II.Ramses innen próbálták meghódítani az északi birodalmat.
A Szentírás Aser törzséhez tartozónak írja (Bir 1,31), de nem tudták bevenni később sem, mivel a zsidóknak nem volt hajójuk.
Salamon a főniciai Hiram királynak adta Akkót. Ezzel fizetett a templomépítéshez kapott fáért. (1Kir 5,24)
Szenacherib (704-681) elfoglalta és Ászárhadon tíruszi királyra bízta. (A.J., IX., XIV., 1.)
II.Artaxerxes (405-359) az egyiptomi hadjáratakor fő bázisának tette meg.
322. Nagy Sándor elfoglalta Akkót, halála után Ptolemeus Soter tulajdona lett, aki Ptolemaisnak nevezte el.
218. Árulással megszerezte Nagy Antiochus.
163. Makabeus Simon a város faláig üldözte a szír sereget, de a városba nem tudott betörni. (1Mak 5,21-22)
152. Árulással elfoglalta a várost Bala Sándor. (A.J.,XIII.,II.,1; XIV.,I.,2.) Demetrius Nikator átengedte Jonatan főpapnak (1Mak 10, 39), azonban az átvételt Tryphon orgyilkossága megakadályozta. (A.J., XIII., VI., 2.) Mikor Alexender Janneus ostromolta a várost, az ostromlók fegyveres segítséget kaptak Ptolemeus Lathyra ciprusi királytól (aki Kleopátra egyiptomi királynő fia volt). Kleopátra a szíreknek adta (A.J., XIV.,4.). Egy ideig a partusoké volt, majd római kolónia lett Claudia Caesar Ptolemais néven. Nagy Heródes itt fogadta Augusztust és tornacsarnokot építtetett itt (G.J.I.,XXI.,1.)
Szent Pál Kis-Ázsiából jövet kiszállt Ptolemaisban, majd egy nap után szárazföldön folytatta útját Jeruzsálembe. (ApCsel 21,7) A kereszténység hamar felvirágzott Ptolemaisban.
198. A város Clarus nevű püspöke részt vett a Caesareai zsinaton
325. Aenneas püspök a niceai zsinat jegyzőkönyveit írta alá.
638. A város a mohamedánok hatalmába került és régi Akka nevét vette fel újra.
1099. A keresztes sereg két napig táborozott a Belus partján, de nem támadta meg a várost.
1103. I. Balduin serege 5 hónapig ostromolta a várost, de egy muzulmán flotta érkezése visszavonulásra kényszerítette.
1104. A megismételt ostrom a genuai flotta támogatásával 20 nap alatt legyőzte a várost. Saint-Jean d'Acre néven a keresztények bázisa lett, érsekséggel.
1187. Szaladin ellenállás nélkül elfoglalhatta a várost, a hattini győzelme után.
1189. Guy de Lusignan király 9000 emberrel és a pisai flotta segítségével körülzárta a várost. Szaladin hatalmas felszabadító sereggel jött, de egy új flotta 12000 fríz és dán katonát hozott a király segítségére. Nemsokára még egy flotta hozott erősítésül, a cantenburyi érsek vezetésével angol, Avesnes Jakab irányításával pedig flamand harcosokat. Eredménytelen harc kezdődött.
1190. Tavasszal Szaladin is erősítést kapott testvére és Egyiptom szultánja: Melek el Adel személyében, de a király is 5000 embert kapott II. Frigyes sváb herceg vezetésével. További erősítés volt Oroszlánszívű Richárd és Fülöp Ágost megérkezése. Hosszú csata kezdődött.
1191. július 12-én a város megadta magát.
1202. nagy pusztítást okozó földrengés volt.
1219. Assisi Szent Ferenc Akkóba érkezett, bár teljesen kimerülten és súlyos betegen, de a nagy örömtől táncolva, hogy Mária országába léphetett. Egyiptomba indult, a mohamedánok megtérítésére.
1259. A mongolok támadását sikerült visszaverni.
1271. Marco Polo, velencei kereskedő Akkón keresztül utazik Kínába.
1272. Bibarsz Bendukdár sikertelenül támadta meg.
1291. Április elejétől május 18-ig ostromolta a várost Melek el Asraf egyiptomi szultán 140000 gyalogossal és 60000 lovassal. A behatoló sereg mindenkit lemészárolt, mindent felégetett, lerombolt.
1524. Loyolai Szent Ignác szállt partra, és innen látogatta meg a szent helyeket.
1749. Dhamer el Amer sejk újjáépítette Akka erődítését, és ide tette székhelyét.
1775. Ahmed, vagy más néven Dzsezár vagy Jezzar pasa (= a mészáros) elárulta a sejket, és elfoglalta a várost. Folytatta a város megerősítését, felépítette a Hagia Sophia mintájára a nagy mecsetet, vízvezetékkel a városba vezette az el Kabri patak vizét.
1799. március 20. Napóleon körülzárta Akkát, több roham után május 20-án visszatért Egyiptomba.
1831. november 27. Ibrahim pasa támadta meg a várost, félévi ostrom után elfoglalta.
1840. november 3. Anglia, Ausztria és Törökország egyesült flottája támadt a városra. Hosszú ágyúzás után a lőszerraktár felrobbanása 2000 egyiptomi védő halálát okozta. Ibrahim pasa ekkor visszavonult Egyiptomba.
1843. A török kormány kijavíttatta a sáncokat, tornyokat, bástyákat.
1900. A rohamosan fejlődő Haifa mellett fokozatosan elveszíti jelentőségét. (S193; Ú582)
|