Rieth József: Világom - Anyagvilág

Jelentősebb tudósokról röviden

 

Tudósaink:

 Bohr, Curie, Einstein, Gamow, Hawking, Heisenberg, Héjjas, Hubble, Lemaître, Mengyelejev, Rutherford, Schwarzschild, Sklodowska, Teilhard

 

BOHR, Niels Henrik David (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus.

Rutherford tanítványa volt. Kidolgozta az atom róla elnevezett modelljét. 1922-ben Nobel-díjat is kapott. Szoros munkakapcsolatban állt Einsteinnel, tanítványa volt Heisenberg is. Nem értett egyet az atomenergia háborús felhasználásával, de Churchill nem fogadta el véleményét. A II, vlágháború idején Angliában élt és csak a háború után tért vissza Koppenhágába. (Életrajza).

 

CURIE, Pierre Cienter (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.)

1898-ban feleségével, Marie Curie-vel közösen fedezték fel a polóniumot, később pedig a rádiumot. Vizsgálta a mágneses terek rádium által kibocsátott sugárzásra gyakorolt hatását, majd bebizonyította, hogy ezen sugárzásban pozitívan és negatívan töltött, illetve semleges részecskék is vannak; ezeket később Ernest Rutherford alfa-, béta- és gammasugaraknak nevezte el. Fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus. (Életrajza)

 

EINSTEIN, Albert (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Álmában halt meg egy princetoni kórházban. Még aznap elhamvasztották, hamvait ismeretlen helyen szórták szét. (Életrajza)

 

GAMOW, George (Ogyessza, 1904. március 4. – Boulder, Colorado, 1968. augusztus 19.), eredeti nevén Georgij Antonovics Gamov (Георгий Антонович Гамов), orosz születésű amerikai fizikus.

Ogyesszában, Szentpétervárott, majd Göttingenben tanult. Ernest Rutherforddal dolgozott együtt. 1934-től Amerikában élt és tanított. Az Ősrobbanás elméletén dolgozott. (Életrajza).

 

Bohr, Curie, Einstein, Gamow, Hawking, Heisenberg, Héjjas, Hubble, Lemaître, Mengyelejev, Rutherford, Schwarzschild, Sklodowska, Teilhard

 

HAWKING, Stephen William (Oxford, 1942. január 8. – )

Vezető elméleti fizikus. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD-fokozatot kozmológiából. Motoros neuronbetegsége következtében súlyosan mozgáskorlátozott, de aktív fizikus, író és közéleti személyiség. Beszédszintetizátorral kommunikál. Kozmológiát és a kvantumgravitációt kutat. Több díjjal kitüntették, számottevő publikációja ismert. (Életrajza).

 

Heisenberg, Werner Karl (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.)

Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. Ő vezette a háborús Németország nukleárisenergia-programját, szerepe máig vitatott. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára Albert Einstein relativitáselméletével vetekszik. (Életrajza)

 

Héjjas István, Dr. (Kecskemét, 1938)

Gépészmérnök, tudományos főmunkatárs. Publikációk: kb. 50 szakmai publikáció és kb. 30 előadás konferenciákon automatika és méréstechnika témakörökben. Kb. további 25-30 ismeretterjesztő előadás. Társszerzője két szakkönyvnek, szerzője 12 ismeretterjesztő könyvnek, ezek témái: kvantumfizika, környezetvédelem, energiapolitika, ókori távolkeleti vallások és filozófiai irányzatok (orientalisztika)

 

HUBBLE, Edwin Powell (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász.

Chicagóban jogot és fizikát tanult, majd ösztöndíjasként Oxfordban. A Yerkes és Wilson-hegyi csillagvizsgálókban dolgozott. Felfedezte a Kozmikus Vöröseltolódás Távolság Törvényét és a Tejútrendszerünkön kívüli galaxisok létét  is. Osztályozta a galaxisokat. Felfedezései segítették az Ősrobbanás elméletének kidolgozását. (Életrajza).

 

LEMAÎTRE, Georges Henri Joseph Édouard (Charleroi, Belgium, 1894. július 17. - Leuven, 1966. június 20.) belga katolikus pap, fizikus, egyetemi tanár.

Mérnöki diplomát szerzett, majd 1923-ban pappá szentelték. Amerikában, majd Belgiumban tanított. Kidolgozta a táguló Világegyetem modelljét és az Ősrobbanás elméletét. Aktívan együtt dolgozott Eistennel és kora kozmológusaival. (Életrajza).

 

Bohr, Curie, Einstein, Gamow, Hawking, Heisenberg, Héjjas, Hubble, Lemaître, Mengyelejev, Rutherford, Schwarzschild, Sklodowska, Teilhard

 

MENGYELEJEV, Dmitrij Ivanovics (Tobolszk, 1834. január 27./február 8. – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.)-

A helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik gyermeke volt. Kémikus, egyetemi tanár. Vizsgálta a kémiai elemek atomtömegei közötti kapcsolatokat, észre vette, ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja. Ő lett a periódusos rendszer megalkotója. Első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta. (Életrajza).

 

Rutherford, Sir Ernest (Nelson (Új-Zéland) 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.)

Nobel-díjas kémikus és fizikus. 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott. 1910-ben munkatársai szórási kísérlete kapcsán következtetett az atommagra, majd 1918-ban a protonra, 1920-ban pedig megsejtette, hogy még egy részecskének kell lenni – utóbb ez vezet a neutron felfedezéséhez. 1931-ben lovagi rangot kapott. 1937-ben halt meg, a Westminsteri apátságban nyugszik, közel Isaac Newtonhoz és Kelvinhez. (Életrajza)

 

Schwarzschild, Karl (Frankfurt am Main, Németország, 1873. okt. 9. - Potsdam, 1916. máj. 11.)

Német csillagász és fizikus , aki a Schwarzschild effektus atyja. 1900-ban a tér nem euklideszi jellegének lehetőségét vetette fel. 1901 és 1909 között a göttingeni egyetem professzora volt. 1906-ban a csillagok sugárzás útján történő energiatranszportját tanulmányozta. 1909-től a potsdami csillagvizsgáló igazgatója. Megadta az általános relativitáselmélet téregyenleteinek első, matematikailag szigorúan pontos megoldását. (Életrajza)

 

Skłodowska-Curie, Maria (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.)

Lengyel származású, francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat. (Életrajza).

 

TEILHARD de Chardin, Pierre SJ (Orcines, Franciaország, 1881. május 1. – New York, 1955. április 10.) francia jezsuita teológus, filozófus és paleontológus.

Paleontológiával és őstörténettel foglalkozott, részt vett jelentős ásatásokban. Több kínai expedícióban működött közre. Teológiai tevékenységétől eltiltották, paleontológiai munkákban tevékenykedett. Vallásos műveit csak halála után lehetett kiadni. (Életrajza).

 

Bohr, Curie, Einstein, Gamow, Hawking, Heisenberg, Héjjas, Hubble, Lemaître, Mengyelejev, Rutherford, Schwarzschild, Sklodowska, Teilhard