Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Monzából való olajos-ampullák - a Szentsír képével Kroll szerint
Monza (lombard nyelven Munscia) város Észak-Olaszországban, Lombardia északnyugati részében. A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik. A Duomo-t 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be.
Monza
- Duomo
Az ampullák kicsiny kancsó-, palack-, vagy kulacsformájú, üvegből, cserépből vagy fémből való edénykék. Kultikus céllal készültek, és a miséhez bort és vizet tartottak bennük vagy szentelt olajokat a keresztelendőknek és a betegeknek. Az egyiptomi zarándokhelyektől már a 4. századból maradtak ránk zarándok-ampullák, s hamarosan a legkedveltebb jeruzsálemi emléktárgy lett belőlük.
A monzai dóm kincstárában őrzött ampullákat aranyozott ezüst-, ólom-, vagy bronzlemezből készítették. Theodelinde, longobard királynő (+ 627) vagy közvetlenül Jeruzsálemből hozatta ezeket az ampullákat monzai bazilikája számára (Keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve), vagy Nagy Szent Gergelytől (+ 604) kapta őket ajándékba. A rajtuk lévő görög felirat igazolja a piacenzai zarándok (570) által említett szokást, mely szerint a Szentsírnál lévő lámpásból kevéske olajat öntöttek ilyen ampullákba, és magukkal vitték a zarándokok. A felirat szűk határokon belül váltakozik: „Krisztus szent helyeiről, az élet fájából való olaj", vagy „Szent olaj az Úr Krisztus szent helyeiről." A lemezbe préselt képek Krisztus szenvedésének jeleneteit ábrázolják. Bennünket most a Szentsír érdekel, amelyet ezeken az ampullákon többször is megjelenítettek.
1.
kép
Kezdjük a legegyszerűbb formával, amely a fenti ampullán (1. kép) látható. A Szentsírt már a sziklából elkülönített, önálló formájában látjuk. Homlokzata alul kocka alakú, föléje piramis formájú tető emelkedik. annak megfelelően, ahogy a piacenzai zarándok (570) írja, és később Willibald megerősíti (724-726): „A sírt sziklába vágták, a szikla pedig a föld színe fölé magasodik. Alul négyszögletes (quadrans), felül pedig csúcsos (subtilis)" (Geyer 232. o.). A minta, amely szerint az építész a Szentsír külsejét megformálta, ott volt egészen a közelben: Zakariás sírja a Kidron völgyében (l. a 248. képet a 423. oldalon). A homlokzatok hasonlósága meghökkentő. Az egyetlen különbség csak az, hogy a Zakariás-sír körül ott van a szikla, amelyből kivágták, a Szentsír körül viszont teljesen lefaragták a sziklát, úgy hogy önállóan emelkedik ki a környezetéből.
2.
kép
A második ampulla úgy mutatja a sírt, hogy cibórium emelkedik föléje, amelyet liliomos oszlopfőkkel díszített oszlopok tartanak. „A császár a sírt nemes oszlopokkal és pazar díszítésekkel ékesítette" (Vita Const. IlI, 34). Az oszlopokat rács köti össze. Felül arany gerendák nyugszanak rajtuk (solas aureos). Ezek tartják az aranyozott tetőt (transvolatile). A csúcsán kereszt áll. Ezek a rácsok az a „cancelli", amelyekről Aetheria beszél (383): „akkor a püspök a »cancelluson« belül, ahol áll, megfogja az Evangéliumot, a bejárathoz megy, és felolvassa az Úr feltámadását" (Lk 24,10).
3.
kép
Aki be akart menni a sírba, az először az oszlopokkal és a ráccsal körülvett előtérbe jutott, amelyben egy oltár állt. A harmadik ampullánál (3. kép) az az ember benyomása, hogy a rácsajtókat kissé nyitva hagyták, hogy be lehessen pillantani a sír belsejébe. Az élére állított rombuszról nehéz eldönteni, hogy azt a sír előtt álló követ jelzi-e, amelyikről Kyrillosz beszél, vagy Jézus sírját a sírkamrán belül.
Egy másik, épen maradt ampulla reliefjén még felismerhető az a lámpa is, amelyből a zarándokok vehették az olajat, és emlékül vihették haza magukkal. A piacenzai zarándok (570) csak egyetlen éjjel-nappal égő lámpást említ, amely a sírban ég. 100 esztendővel később Arkulf már 12 lámpát látott az apostolok számának megfelelően. A lámpák száma a középkor folyamán tovább növekedett - ma pontosan 43 lámpa ég a Szentsír körül!
--------------------------
G. KROLL könyve szerint: 283. kép.