|
Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
A Beteszda szó valószínüleg a betzetha, vagy bezetha szóból ered, ami várost, vagy új negyedet jelent. Jn 5,1-18
Az eredeti szöveget pótló szír, vagy arab fordítások szerint a medence a Barmok- vagy a Juhok kapuja mellett feküdt, ami viszont a szent körfal északkeleti sarkánál volt (Neh 3,1.32.).
381. Sebastiai Péter írja, hogy a Juhok helyén, ahol Jézus a bénát meggyógyította, templomot építettek.
454. Ibériai Péter Pilátus templomából "a Béna templomába" ment, majd lement a Getszemániba.
570. Theodosius szerint Pilátus házához közel, a Boldogasszony temploma mellett volt. A piazenzai zarándok ugyanebben az időben részletesebben beszélt róla, de a másolók összezavarták a Probatikon medencét a Siloe, vagy Úsztató medencével, azonosnak tekintve a kettőt.
1871-ben, a Szent Anna templom helyreállításakor Mauss egy 12. századbeli kis templom oldalfalát fedezte fel. Alatta kripta volt, ami alatt pedig 16 méter hosszú és 6 méter széles medence volt. Lépcső vezet a kriptába is, a medencébe is. A víztartó észak felé terjedt, és a medencét a templom miatt fal osztotta ketté. Nyugat felé hasonló medencére akadtak. Találtak egy sziklába vájt csatornát is, egy érdekes zsilippel. Nem akadtak a Beteszda medencére, az oszlopsorra, a 4. században épült Probatikon templomra. (66/196)
|