|
Brodszky Ildikó Maszada: Legenda és valóság
-------------- A cikk részlete --------------- A síkságból kiemelkedő sziklatömböt már 1838-ban azonosította Maszadával Edward Robinson és Eli Smith. A rómaiak ostromtáborát 1933-ban A. Schulten kezdte vizsgálni. Magát az erődítményt az 1960-as években Yigael Yadin izraeli régész tárta fel (eredményeiről a Masada: Herod’s Fortress and the Zealots’ Last Stand című híres könyvében számol be). A leletekből rekonstruálni lehet a Lucius Flavius Silva helytartó által vezetett ostrom részleteit. Megtalálták a Júdeát megszállva tartó 10. légió által épített sáncot, a táborhelyeket, a ballisták által kilőtt lövedékeket és az ostromrámpát. Yadin szilárdan hitt Flavius leírásának hitelességében, és annak bizonyítékait kereste. Valóban talált 11 névvel ellátott cserepet, amit bizonyítéknak tekintett, hogy a leírtak szerint a kollektív öngyilkosságot úgy hajtották végre, hogy kisorsolták, ki kit öljön meg. Később azonban a régészekben és történészekben kétségek merültek fel. A legfőbb kétséget az támasztotta, hogy összesen 53 személy csontvázát találták meg, noha Josephus Flavius 960-ra teszi a védők létszámát. Az erőd belsejében talált hatalmas ciszternák, a rendszeres esőzés táplált, valamint az óriási gabonaraktárak valóban 900-1000 ember ellátását tették lehetővé. A talált csontvázakat vizsgálat nélkül temették el. Bonyolítja a helyzetet, hogy disznó csontokat is találtak, amit nem lehet mire vélni. Josephus Flavius leírásának hitelességét megkérdőjelezi, hogy ő nem volt szemtanú, hiszen már 71 óta Rómában élt. Grüll Tibor azt feltételezi, hogy a legyőzöttek mégiscsak a rómaiak kezére kerültek. Az sem teljesen tisztázott, hogy kik voltak tulajdonképpen a védők. Flavius egyértelműen a sicariusokról ír. Ebben a tekintetben Yadin sem veszi szó szerint Josephus Flaviust, a zelótákról vagy általában a védőkről beszél a könyvében. Grüll Tibor szerint nem lehetetlen, hogy papok, sőt, főpapi családok is részt vettek a Róma elleni végső ellenállásban. Egy kis rejtekhelyen két tekercstöredéket is találtak a Bibliából (5 Móz 33-34, Ezék 35-38). A fellegvár más részén egyéb könyvekből is kerültek elő fragmentumok. Elképzelhető, hogy ezeknek a tekercseknek egy része qumráni eredetű. A helyszínen egy óhéber betűkkel írt szamaritán imádságot is találtak a régészek, ami tovább színezi a Flavius által kialakított meglehetősen egyoldalú képet. Grüll Tibor az általa talált táblával Érdekes és tanulságos a maszadai győztes utóélete, amire Grüll Tibor derített fényt (http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200611/romai_diadaliv_a_templom_hegyen) . Az ismert volt a történészek számára, hogy Lucius Flavius Silva consuli rangot kapott a felkelés utolsó erősségének felszámolásáért. A régészeti kutatások azonban érdekes eredményre vezettek. Több olyan mérföldkő töredéket találtak, amelyen egy „L” betűvel kezdődő név ki volt vésve. Nyomozni kezdtek, ki lehetett a kegyvesztett. Grüll Tibor ennek során bejutott a Templom-hegyen lévő Iszlám Múzeumba, és ott megtalálta a perdöntő bizonyítékot. Egy táblán, aminek fényképét addig még nem publikálták, a kivésett névből az „L” betűn kívül még a Flavius név is tisztán kiolvasható volt. A tábla egy diadalív részletének bizonyult, amit a győztes tábornok emeltetett a császár tiszteletére. Csak sejteni lehet a kegyvesztett Lucius Flavius Silva sorsát. Azt azonban tudjuk, hogy Titus utóda, Domitianus 13 consult végeztetett ki… Maszada azonban örökre a hősies ellenállás jelképe marad. Akkor is, ha a szörnyű végkifejlet csupán mítosznak bizonyul. Az előadás rövidített változatát a következő videó tartalmazza: http://www.youtube.com/watch_popup?v=3HsavUsYcRE További irodalom: Grüll Tibor: Áruló vagy megmentő? Flavius Josephus élete§ Nachman Ben Jehuda: The Masada Myth ---------------------- www.betorim.hu/hirlevelek/hirlevel39.doc
|