Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Jerikó

(Szentföldi utunk)  ---    << Jordán völgye <<   Jerikó    >> Beduinok >>     

(Szentfödi utunk 4. napja, 1994. október 16., vasárnap.) Hosszú autóbuszos utazással érkeztünk meg a Tábor hegyétől Jerikóba. Ősi kánaáni város. A próféták iskolája itt jött létre, Illés is, Elizeus is lakott itt. A babiloni fogság után fejlődésnek indult, Heródes sok építményt emelt (új belvárost, hippodromot, amfiteátrumot épített ide). A Jeruzsálembe zarándokló keleti zsidók fő közlekedési csomópontja volt. A kereszténység hamar elterjedt itt is, de az arab hódítás eredményeképpen a 12. században már csak romhalmazzá vált a város. A keresztesek újjáépítették ugyan, de a 16. században ismét elpusztult, a 19. század végén már csak rozoga viskók tömege volt itt található. A huszadik század elején ismét lendületbe jött a fejlődése, a romok helyét felszántották, dús kerteket hoztak létre. A várost 1967-ben izraeli csapatok foglalták el, elüldözve a táborokban itt élő palesztinokat. Ma ismét palesztin fennhatóság alatt áll a város, palesztin rendőrök vigyázzák a rendet. Ma a városkának 6-7 ezer lakója van.

Jerikó környéke -- Palesztin tüntető (parittyával) -- Jasszer a nemzeti hős

A határállomásnál megtett cikk-cakkok után hirtelen megint oázisban találtuk magunkat. 15 óra volt az idő. Fák, növények zöldelltek mindenfelé, majd egyszerre házak is feltűntek. Hatalmas pálmák közt alacsony házakkal teli városkában találtuk magunkat, ahol utcák keresztezik egymást. Az utcákon nyugalom volt, vidám emberek voltak láthatók, mosolygós, sötétkék-sapkájú palesztin rendőrök tüsténkedtek az utcákon. Érdekes kettősség a vidám jó kedélye a keleti embernek és a parittyával harcoló vad hazafi. Ami feltűnő volt számunkra, hogy Jasszer Arafat arcképe van több helyen felfestve az egyébként összefirkált csupasz falakra. Jasszer Arafat nálunk a kommunista időszakban a nemzetközi felszabadítási harc hőse volt, de a zarándokutunk idején már nemzetközi terroristaként kétes értékű politikus volt. Persze a palesztinok számára más a helyzet, az ő számukra a szabad hazát, a boldog jövőt jelenti. Az izraeli-palesztin háborút sok éve támogató erők segítségével munka nélkül, csak a háborúból jól meg lehetett élni, így nőtt fel most már több generáció. Ennek a világnak jelképe a palesztinok számára Arafat.

Palesztinok

Néhány kanyar után nagy térre érkeztünk, talán Jerikó (egyik) főterére. Térkép hiányában az ember nem tud tájékozódni egy ilyen ismeretlen világban. A tér déli oldalán nagy emeletes épület állt, első pillantásra szálloda, földszintjén bazár és kávéház. Előtte autók parkoltak, arab férfiak tevés "lovagolásra" és tevés fényképezkedésre invitálták a turistákat.

Egy dolláros tevegelési gyakorlat

A tevére-szállás igen bonyolult dolog a gyakorlatlan turista számára. A teve a földön hever, első lába béklyóba van kötve. Magas nyereg van a hátán, ami sok-sok szőnyegszerű díszborítással "ékeskedik". A teve átható szaga, a szőnyegszerűségek kopottsága és kissé piszkosnak tűnő elhasználtsága kissé bizalmatlanná teszi az embert, de az egzotikum óriási kísértő erő a turista számára. A felüléshez általában segítség kell, különösen a szoknyában pompázó hölgyeknek, ugyanis nagyon magasra kell emelni az átlépéskor a lábat. Az eddig csendesen kérődző teve a felszállás közben magasra emelt fejjel hajókürt hangjához hasonló dudálással várja az eredményt. A hajcsár ilyenkor gyakran még rá is áll a teve behajtott lábára, nehogy a teve korán kezdje a felállását.

No igen, az a bizonyos felállás. A teve a hátsó lábaival kezdi a feltápászkodást. Az addig vízszintes nyereg nagy gyorsasággal kezd emelkedni úgy 45 fokos helyzetig, az utas pedig szinte egy hajítógépben érzi magát. Erősen kell fogni a nyereg szarvát, hogy le ne penderüljön a gyakorlatlan "álbeduin". De ez még csak a felállás első fordulója volt. Ezután második erőpróbaképpen az eddig térdelő teve hirtelen az első lábait is kiegyenesíti, az utason egy újabb lendítést végez, amitől az eddig előre repülni készülő utas csaknem hátrazuhan. A leszállás fordított sorrendben veszélyezteti a testi épséget. Célszerű az első kipróbálás előtt más felszállását figyelmesen végignézni!

Rövid kacérkodás következett a tevékkel, majd egy-egy dollárért néhányan sikeresen tevére szálltak. Nagy volt az öröm a sikeres felemelkedésen, erre az ujjongásra a közelben mindenütt szép számmal nézelődő arabok nagy kiabálással még rá is segítettek. Mintha még a teve is elégedetten vigyorogna a diadalmámoron, amit egy-egy turista sikere arat. Erzsike is kipróbálta. Többen is kísérletet tettek. A tevék -- ezt eddig nem tudtam -- meglehetősen kellemetlenül büdösek voltak, de még a rájuk eszkábált nyereg is kopottságában és piszkosságában finoman szólva "rusztikus" volt.

A jerikói domb szerkezete -- Kutatóárok -- Fenn az ősi várost rejtő dombon

A település nyugati szélén, egy tér túloldalán emelkedő domb, a Tell es Sultan, 25-30 méter magas, 1868-ban két régész, Charles Warren és Catherina Canon kezdett itt ásatásokat, és napon égetett téglákat, agyagedény-töredékeket, szén maradványokat talált; a domb mélyén felfedezte az ősi Jerikót. A térről csak a domb látszik, a csupasz domb takarja a romokat. Egy mély bevágás látszik a domb közepetáján: az ásatás kutatóárka. A kutató árkok megtalálták a 7000 éves várost, falakat, lépcsőket, bástyákat tártak fel.

A kutatási terület

A kutatási terület a jelenlegi lakott város fölött magaslik

A tér északi oldalán nagy csupasz domboldal áll, a romterület. A domb a város maradványait takarja, fenn parányi árnyékos tető véd a naptól. Innen lehet majd felbecsülni a múltat. Az ásatás pénztára után meredek út vezet fel a dombra. Még fenn sem tűnik fel, mi is itt a szenzáció, csupán itt-ott, szinte szimbolikus kerítések látszanak a dombhajlat egyes részeinél. A kerítéshez érve láttuk, hogy az elkerített részeken vannak az  ásatások. A kerítéstől pár lépésre a dombon mély árkokban az ősi falak és azok alapja láthatók, merész egymásra dobáltságban, amin - hihetően - csak a régészek ismerik ki magukat. A mély árokban girbe-gurba falmaradványok láthatók, a legősibbek még faragatlan kövekkel rakva. Az egyik helyen földbe ágyazva téglafal látható a sokméteres mélységben. A hatalmas, tömör bástyaépítmény olyan erősnek látszik, amit talán még robbanóanyaggal is nehezen lehetne megostromolni. Abban az időben bevehetetlen lehetett. Különböző korú kultúrák nyomai láthatók a kutatóárok falán, lenn pedig az ősi Jerikó házai láthatók a gödörben.

A lelőhely térképvázlata -- Három kép a feltárásokról

Felülről nézve megdöbbentő a falak mérete. 4-10 ezer éves leletek. Arra gondoltam, hogy talán a hegyekről lezúduló víz körülmoshatta a város fennsíkját, és a falak ezeket a partoldalakat tették megmászhatatlanná, bevehetetlenekké. De  még ha meredek vízmosások domboldalait építették is be, akkor is komoly teljesítmény volt ezeket a falakat összerakni. Mélyen a gödrökben láthatók házak nyomai. Vannak a város multjából fiatalabb leletek is, például a Hasmoneusok palotájának maradványai, ezek azonban nem itt láthatók, hanem két kilométernyire délnek vannak.

Pillantások a feltárt falak árkaiba

Kilátás a tell-ről a Jerikói oázisvárosra

A dombról látható a sík területen elterülő jelenlegi város. A határa nem is ismerhető fel. Pálmafák takarják a kilátást. Mindenütt házak, kertek, zöld. A domb aljából kanyarogva folyik az úgy nevezett "Illés forrás" vize keskeny betonozott csatornában a házak, kertek közé valahova keletre, a Jordán irányába.

Heródes Jerikója

A heródesi paloták maradványai

Jézus idejében Jerikó nem itt, hanem innen délnyugatra volt, körülbelül 2 km távolságban. Ott volt Heródes téli palotája is, meg más, az ő nevéhez fűzhető építmény is. A régészet ezt a részt is feltárta, de mi nem néztük meg. Heródes római stílusban palotákat, fürdőt és még sok más "nyugati" életstílust honosítani szándékozó létesítményt építtetett. Érdekes falazási technika a ferdén rakott téglasor. Szerencsétlen sorsú vezér volt. Idegensége, féltékeny természete, bűnei roppant ellenszenvessé tették a zsidók számára. Ő mindent megtett ugyan, hogy a zsidók kedvében járjon, sikertelenül. Soha se lett szeretett uralkodójuk. Furcsa természetű a "nép", különösen a zsidóság. Lám még Jézust sem tudták elfogadni. (Jerikó heródesi leletanyagával bőven foglalkozik Kroll.)

A megkísértés hegye

Nyugatra tőlünk, Jerikó felett magaslik a Nagyböjt hegye (arabul Dzsebel Karantal) ami ősi hagyomány szerint Jézus 40 napos böjtjének és megkísértésének színhelye. A hegy keleti falán, és a déli oldalon a Uadi Denunban sok barlang nyílása látható. Ezek részben természetesek, régen remeték lakták. 1874-óta görög szerzetesek Krisztusnak a hagyomány szerinti barlangját (ahol a 13. századig kápolna is állt) restaurálták és odatelepedtek. A hegy falához tapasztva hosszan húzódik kolostoruk.

Nehezen váltunk meg a történelmi helytől. Az ásatásoktól a térre visszatérve, az árusok rohamát kellett elviselnünk, kacérkodtunk a tevegelés kuriózumával is, meglátogattuk a bazárt, kávéztunk, igazi keleti különlegességet ittunk a kávéházban.

(Szentföldi utunk)  ---    << Jordán völgye <<   Jerikó    >> Beduinok >>     

----------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jerik%C3%B3

http://lexikon.katolikus.hu/J/Jerik%C3%B3.html 

https://unitariuslang.wordpress.com/2011/12/22/altalanos-tudnivalok-a-bibliai-regeszetrol/