Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Jordán völgye - Krollnál
Partrészlet Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
136. kép. A keresztelés helye a Jordán partján
A folyómeder jobb oldalán látható meredek part Jézus napjai óta többször is változott. A 138,1. képen, a légifelvételen világosan meg lehet figyelni a régi folyómeder helyét. Ma a János-kolostor mellett mutatják a keresztelés helyét a Jordán partján. Ezen a helyen nincs gázló, csak csónakkal lehet átkelni a folyón.
Folyókanyarok Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
137. kép. A Jabbók torkolatától délre ilyen kanyarogva folyik a Jordán
A kép a Jordán kanyargó folyását mutatja az ez-Zor bokrokkal szórványosan zöldellő vidékén. Közvetlenül a folyóvölgy peremén a völgyekkel kúpokra szabdalt hegyvidék, a háttérben pedig kék színben a Jordániai-hegyvidék látszik. Az egykori tengerfenéken, amely a Genezáreti-tó és a Holt-tenger között fekszik, só és gipsz rakódott le, amikor a tenger kiszáradt. A Jordán ebbe az alapba vágta be a völgyét.
A Jordán-árok 138. kép. Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
138.1. A Jordán völgye és a Vádi-el-Mellaha A kép alsó széle északnyugati irányú.
A felvételen a bal szélről a jobb sarok felé tart a Jordán völgye, a kép alsó szélén induló völgy pedig a Vádi-el-Mellaha.
A felvétel késő délutáni órában készült, s a nyugat felől érkező fény jól kirajzolja a Jordán árkának szerkezetét. A folyó kanyargós medre egykori tengerfenék sima felületébe vágódik. Ez a tenger valaha az egész árkot betöltötte a Genezáreti-tó és a Holt-tenger között. A tenger kiszáradása után az alluviális korszakban patakok csipkézték ki a volt partot. A Jordán völgye a Genezáreti-tótól kezdve 15 km hosszan dél felé megművelhető. Az ettől délre elterülő nagyobbik rész csapadék hiányában puszta jellegű, csak a nyugat vagy kelet felől érkező kis patakok körüli oázisok tarkítják. A márgatalajban kb. 1 km széles a Jordán árterülete, de ma már soha nem telik meg vízzel. Az ártér és a tulajdonképpeni meder között néhol több száz méter széles kavicsos part húzódik mindkét oldalon.
A meder valójában mindössze általában 30 m széles, s a partján keskeny erdősáv kíséri.
Jerikó környéke Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
138.2. A Jordán völgye Jerikónál
A felvétel kissé délnyugati irányból készült!
,,Akkor kitódult Jánoshoz Jeruzsálem, egész Júda és a Jordán egész vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordánban'' (Mt 3,5-6). Az esemény színterét láthatjuk a képen.
A Jordán völgyéből mintegy 15 km-es szakasz látszik. A kép bal szélén a Vádi-el-Mellaha, jobb szélén pedig a legdélibb gázló, az el-Henu. A Jordán völgye a képen ferdén végighúzódó sötét sáv.
Más helységet nem lehet látni, csak Új-Jerikót (kissé beljebb a bal alsó saroktól). Közvetlenül mellette (jobbra) fut a Vádi-el-Kelt egészen a Jordán völgyéig. Még délebbre a Vádi-el-Luman.
A Vádi-el-Kelt torkolatától kissé balra, tehát északra, a Jordán völgyének túlsó oldalán látszik a rövid Vádi-el-Harrar.
A Jeruzsálemből közvetlenül a Jordánhoz vivő út még a hegyek között lekanyarodott a jerikói útról, és a Vádi-el-Kelttől délre, a Hadzsla-forrás mellett elhaladva tartott a gázló felé. De Jerikón keresztül is meg lehetett közelíteni a Jordánt: akkor a Vádi-el-Kelttől északra ereszkedett le az ember a völgybe Gilgalnál. A zsidók számára történelmileg ez az útvonal volt a fontosabb, mert itt keltek át Józsue könyvének tanúsága szerint a honfoglaláskor a Jordánon (Józs 3,1 sk.).
Illés utolsó útját is ezen a tájon kell elgondolnunk (2Kir 2)
A Hadzsla-gázló Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
A Hadzsla-gázló és a Jordán a Vádi-el-Kelt és a Vádi-el-Harrar között 141. kép. 1.
141.1. A Hadzsla-gázló
Különleges tájképet látunk a felvételen: a pusztaság éles határral válik el a dús növényzetű Jordán-völgytől. A felvétel délután fél ötkor 3500 m magasból készült, délkeleti irányból és a Jordán Hadzsla-gázló körüli szakaszát mutatja. A következő kép alsó részén világosan rá lehet ismerni, csak ott délről látjuk a völgy egy nagyobb szakaszát. Ezúttal fákat és bokrokat is meg lehet különböztetni a völgyben, amelyek egyébként csak összefüggő sötét felületként mutatkoznak a képeken. A kép jobb oldalán lévő vidék szenon mészkő felülete vakítja a szemet.
Mióta a Holt-tenger vízszintje emelkedett, a gázló használhatatlanná vált. A folyó itt 50 m széles és 6 m mély, s különösen tavasszal nagyon gyors folyású. Mivel a part is meredek és omladékony, csak komppal lehet rajta átkelni.
A régi gázló a felülről számított első kanyar közelében volt ahol a folyó már elhagyta a meredek sziklapartot, amelyen csak nagyon nehezen lehetett felkapaszkodni.
A kép bal sarkánál belépő út Jerikó felől érkezik. Mivel a Vádi-el-Kelten keresztül nagyon könnyen megközelíthető a Jordán völgye (l. a 138,2. képet), a zarándokok ezt a helyet keresték fel a folyó nyugati oldalán, és tisztelték mint János keresztelésének helyét. Akik Jeruzsálemből annak idején kijöttek Jánoshoz a Jordán partjára, nem álltak meg itt, hanem átkeltek a gázlón, és a 2 km-re északra fekvő Vádi-el-Harrarhoz siettek.
A Szent János-kolostor környéke Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
141.2. A
Jordán a Vádi-el-Kelt és a Vádi-el-Harrar között
A felvételen a Jordán völgyéből egy 2 km-es szakaszt látunk.
A képen jobb oldalról, kelet felől a Vádi-el-Harrar nyugatról, a bal alsó részen pedig a Vádi-el-Kelt torkollik a Jordán völgyébe, s ez utóbbi meghosszabbításában látszik a Hadzsla-gázló (l. a 138,2. képet). Még ha nem is tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik volt a Jordán partjának az a pontja, ahol Jézus a Keresztelővel a vízbe lépett, a 4. század óta folyamatosan tartja magát az a hagyomány, hogy a Jordán keleti partján a Vádi-el-Harrarban működött János. Ezért ez a felvétel nem egyszerű fénykép számunkra, még ha Betánia körvonalait nem is láthatjuk rajta, s a keleti part olyan meredek, hogy ,,Betabara = a gázló háza'' nem található meg rajta. A part magas és túlságosan meredek. De a Jordán az elmúlt századok alatt többször is változtatta a medrét, amint erről a széles völgyben levő holtágak tanúskodnak.
A Vádi-el-Harrarral szemben van a Szent János-kolostor a folyó nyugati partján. Már Jusztiniánusz császár korában (527-565) ott volt, és a zarándokoknak menedéket és eligazítást adott a ,,pusztában''. 1882-ben a kolostort négyszögletes tornyokkal újjáépítették.
A János-kolostortól egyenes út vezet a Jordán felé, keletnek a Vádi-el-Harrar torkolatával szemben. Van néhány adat, amely amellett szól, hogy itt lehetett a régi gázló. A keleti oldalon ugyanis széles, sík terület húzódik a völgy felé. A völgy északkeleti irányba nyúlik 2 km hosszúságban, s a végén öbölszerűen kitágul. E forrásokban gazdag völgyben áll, déli részén, Illés próféta hegye.
A János-kolostortól egy másik út vezet dél felé, a Vádi-el-Kelt torkolatához. Jerikóból a Vádi-el-Kelt déli oldalán jön egy út a Hadzsla-gázlóhoz (l. a 141,1. képet).
60 m mély völgyben teljesen szabálytalanul kanyarog ide-oda a Jordán; a Vádi-el-Kelttel szemben közvetlenül a hegyek alatt folyik, és az áradásos időszakban egy-egy darabot mindig elmos belőlük.
Partrészlet - Folyókanyarok - A Jordán-árok - Jerikó környéke - A Hadzsla-gázló - A Szent János-kolostor környéke
-------------------------