Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Romok és rekonstrukció Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
165. kép. A kafarnaumi zsinagóga romjai
A Galileában feltárt zsinagógák szerkezetük, felépítésük és díszítésük alapján egy csoportba tartoznak. Az alapforma a hellén korszakból származik és az ókori gyülekezési csarnokra, a bazilika-teremre vezethető vissza. Az alaprajzra jellemző a háromhajós szerkezet: széles középhajó keskenyebb mellékhajókkal. A homlokzat kialakítása: nagy főkapu és két mellékbejárat, a főkapu feletti boltív, a kapuk keretezése és a gerendázat a korabeli római-szíriai építészetre vall. A zsidó építőmesterek nyilvánvalóan a császári építészeknél tanultak. Az oszlopok, ajtófélfák, frízek és párkányzatok töredékei sejtetik, milyen szép lehetett az egykori zsinagógaépület. A képen a zsinagóga északi fala látható. Ez volt a főhajó hátsó oldala. Előtte állítottak fel négy oszlopot, melyeket a töredékekből sikerült összerakni, de nem az eredeti helyükre kerültek! (Vö. a 167. képpel) Sajnos az oszlopokat a kafarnaumiak lassanként elhordták és elépítkezték. A 3,7 m magas oszlopok 1 m magas lábazaton álltak. A korintusi oszlopfőket akantuszlevél-dísszel faragták.
Az előtérben látható, gazdagon faragott mészkőtömbök annak a fríznek részei, amely a zsinagóga homlokzatát díszítette (vö. a zsinagóga rekonstrukciós rajzával).
A régi zsinagóga rekonstrukciója G. Orfali OFM szerint
Egy mindkét végén csonka oszlop felületén enyhén bekarcolt háromsoros, arám nyelvű felirat olvasható:
1. sor: Zebedeus fia, Johannes unokája, Alfeus
2. sor: faragta ezeket az oszlopokat.
3. sor: Legyen áldott érte!
Környezet Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
166. kép. A kafarnaumi zsinagóga környéke
Először Kafarnaumban sikerült a régészeknek kiásni egy olyan helyet Galileában, amelyről az evangéliumok beszélnek. A légifelvételen a zsinagóga környékét látjuk az ásatás után, amelynek eredményét a szemközti oldalon levő alaprajz mutatja. A szövegben előforduló hivatkozások a 167. képre vonatkoznak.
A zsinagóga déli oldala előtt levő romok (B) lakótömbnek
bizonyultak. Az alaprajzon pontosan láthatók a falmaradványok. Még tovább dél
felé, egy bekerített területen (A) feltárultak egy oktogonális bizánci bazilika
falai. A belső oktogont Szent Péter házára építették rá (l. a 170,1. képet). A tőle délre levő falmaradványok (C) már közvetlenül a tóparton
voltak és a régi Kafarnaum lakóházaiból valók. Két további lakott terület
bontakozott ki a zsinagóga keleti (D) és északi (E) oldalán. A zsinagóga tehát a
,,falu közepén'' állt.
Amikor a század elején megkezdték a zsinagóga feltárását, minden leletet: kőtömböket, oszlopfőket, párkány- és frízdarabokat összehordtak a zsinagóga teraszára (l. 165. kép). 20 esztendővel később G. Orfali OFM, aki restaurálta az északi falat és felállította a régi oszlopot eléje, már megkísérelte csoportosítani a leleteket és az oszloplábazat mentén, illetve a terasz előtt rakta szét őket.
Az 1968-ban kezdett legújabb ásatás során két ferences régész, V. Corbo és S. Loffreda elhatározta, hogy végére jár a tisztázatlan kérdéseknek. Kettős célt tűztek maguk elé: láthatóvá tenni a zsinagóga építészeti szerkezetét, és tudományosan igazolt építéstörténetet adni a zsinagógáról.
Nagy nehézségek árán megmozgatták a kőtömböket. Ami nem a zsinagógához tartozott, azt eltávolították és próbálták megkeresni a kövek eredeti helyét. Fáradozásuk nem várt jutalma volt egy 2920 darabból álló pénzlelet. Az érméket a nyugati mellékhajó déli végébe közvetlenül a bejárat közelében rejtették el. Majdnem az összes pénz a 4. század végéről és az 5. század elejéről való. A felvételen látszik, hogy a kutatók az első célt tökéletesen elérték: a zsinagóga szerkezete olyan világosan rajzolódik ki, mintha csak most került volna le a rajzasztalról. A főhajó 19 m hosszú és 8,5 m széles. Köréje rakták a restaurált négy egész oszlopot és a többi töredéket és oszlopfőt.
Az alaprajzon a zsinagóga mostani állapota látható. Ahol a kőlapok hiányoznak a padlóból, a felületet fehéren hagytuk. Vonalkákkal jelöltük meg azt a részt, ahol a kövek hiányoznak, de a malternyomok ott maradtak a kövezet alatt.
A mellékhajók fala mentén kőpad futott végig, mint a fényképen a nyugati fal északi felénél látható. Az oszlopok alapja, a stylobat majdnem sértetlenül megmaradt. Az épület előtt a déli oldalon egy keskeny terasz húzódik végig, délkeleti végében nagyobb, délnyugati sarkában kisebb lépcsővel.
A főépületen kívül, az északnyugati sarkon vitt fel egy lépcső az asszonyok karzatára (F).
A kutatás folyamán kiderült, hogy az épület egyes részeit egymás után építették. Az átriumot a keleti oldalon később toldották a főépülethez, ezt az alapfalak illeszkedéséből lehet látni.
Építőanyagul fehér mészkövet használtak, csak az alsó rétegekben fordul elő néhány bazalttömb. Feltűnően jó minőségű a fehér padlóburkolat, amelynek köveit erős malterágyazatba rakták le. Az átrium padlóburkolata, leszámítva a déli részt, sokkal gyengébb minőségű.
Térjünk most át a zsinagógától délre fekvő lakótömbre (B).
Észak felől 3,8 m széles utca halad el mellette (St1), délen pedig egy keskeny kis köz húzódik végig a kerítés mellett (St2). A nyugatra és keletre fekvő területet nem lehetett átkutatni. A lakások különleges elhelyezkedése és a térelrendezés arra vall, hogy egy zárt lakótömbről van szó. Mind az öt kívülről nyíló ajtónak küszöbe van, azaz ajtóval voltak zárhatók. Ezek a külső bejáratok udvarokba nyíltak, amelyekből további, immár küszöb nélküli ajtók vezettek a lakóhelyiségekbe. A kicsi körök az udvarokban levő tűzhelyeket jelzik. 60 cm átmérőjűek és körülrakták őket kővel. A kicsi, keskeny lépcsők, amelyek egyik-másik udvarból a lapos tetőre vezettek, emlékezetünkbe idézik a béna meggyógyításának esetét, amikor a beteget a tetőn keresztül bocsátották le Jézus elé (Mk 2,1-12).
Milyen korúak lehetnek ezek a romok? Az alaprajzon jól látható, hogy az északi oldalon haladó utcát a nyugati végén erős fal (G9) torlaszolja el. Valójában a fal 80 cm-rel az utca szintje alatt van, és feltehetően a zsinagóga alatt is tovább folytatódik, észak felé. A házat, amelyhez ez a fal tartozott, és Kr. e. a 2--1. században épült, az utca építésekor lerombolták. Az utcaszintben jelentkező különbséget egy lépcsőfokkal hidalták át, hogy a B háztömb nyugati sarkán lévő bejáratot használni lehessen. A lakóház szintje alacsonyabban volt, mint az utca e szakaszának a szintje. A felszínre került kerámiamaradványok a késő hellénista kortól (Kr. e. 2--1. sz.) a Kr. u. 4. századig nyúlnak.
A zsinagóga építéstörténetéhez a legfontosabb adatok a zsinagógán belül és a környékén végzett rétegvizsgálatból származnak. 13 kutatóárkot vágtak az alapok megvizsgálására: kettőt a zsinagógán belül (G1, G2), négyet az átrium udvarán (G4, G11, G12, G13), egyet a teraszon (G8), a többit a külső falak mentén. Az eredményeket három pontban foglalták össze:
1. A zsinagóga alapfalait nem nyers sziklára emelték. A G1 ponton 4 méter mélységben van a természetes sziklaréteg. Azt nem lehetett eldönteni, hogy az 1,8 m mélységben talált kőlapok és bazalttömbök egy régi házhoz tartoztak-e. Az északnyugati sarkon (G3) és az északi oldalon (G6) nyitott árkoknál viszont világosan látszik, hogy a zsinagóga falai egy régebbi ház falain állnak.
2. A zsinagógát és az átriumot mesterségesen épített pódiumra állították. A feltöltés, amely a déli oldalon 3 méter mély, faragatlan bazaltkövekből, mészkőzúzalékból, földből, hamuból és cserepekből áll.
3. A feltöltést 30 cm vastag malterréteggel borították le, s ebbe rakták bele a zsinagóga padlóköveit. A fehér mészkövet távolról kellett hozniuk, mert Kafarnaum környékén csak bazaltkő fordul elő. Az 55 cm vastag kőlapokat a még puha malterba rakták bele. A malterrétegben talált legkorábbi pénz Nagy Konstantin (+ 337), a legkésőbbi Valentinianus (383) császár idejéből való. Az utolsó pénz tehát megadja a támpontot a zsinagóga kövezetének datálásához.
Alaprajz Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
167. kép A zsinagóga és a körülötte lévő házromok,
valamint a bizánci bazilika és Péter házának alaprajza
(V. Corbo OFM [1975] nyomán)
Jelmagyarázat:
A Templomterület
B-E Lakóházak
F Lépcső az asszonyok karzatára
G1-13 Kutatóárok
St1-3 Utcák
T Terasz
Tr Lépcső
o Tűzhelyek
A zsinagóga díszei Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
,,Írassék a javamra, hogy bemegyek, és ott dicsőítem a Teremtőt, mindenek őskezdetét'' (Meg. 29a).
1. A ,,pentagramm'', a Dávid-csillag - 2. Dombormű, rajta a Szövetség Szekrénye - 3. A homlokzatot díszítő faragás
A régi Izrael egész életét vallási-lelki ideák határozták meg. A képtilalom (Kiv 20, 4) korlátok közé szorította a művészek munkáját. Még Philo (+ Kr. u. 45/50) nyilatkozott így: ,,Mózes száműzte országából a képzőművészetet.'' A következő századok gyakorlata azonban a képtilalomnak különböző értelmezéseit mutatja. A zsinagógaépületek arra vallanak, hogy művészileg lényegesen nem különböznek környezetüktől. Épp ellenkezőleg, a római korszakban felébredt a zsidóságban a törekvés, hogy a zsinagógaépítészetben felvegyék a versenyt a pogány világgal, annak ellenére, hogy művészi motívumkészletüket a vallási előírások meghatározták.[156]
168.1. A ,,pentagramm''
A zsinagógák díszítése figurális és ornamentális motívumokkal történt. A kafarnaumi zsinagóga falán körbefutó frízeken a legkülönbözőbb szimbólumokkal találkozunk: rozetták és füzérek között a hétágú lámpatartó, a vízmerítő edény, a sátoros ünnep csokra, a tóratekercs. A frízeken díszítőelemként megjelenik a pentagramm és a hexagramm is.
Az 1. képen egy frízrészleten a pentagrammot, az ötágú csillagot látjuk. Nem tudjuk, hogy honnan ered és eredetileg mit jelent ez a jel. De mind az öt-, mind a hatágú csillagot megtaláljuk több ókori nép szimbolikájában is. Izrael szimbólumaként először a 7. századból, egy pecsétről bizonyítható. Azt azonban nem tudjuk, hogy az ókorban a hétágú lámpatartó, a Menóra mellett szerepeltek-e ezek a csillagok Izrael szimbólumaiként. Csak Kr. u. a 13. században tűnik fel a zsidó irodalomban az a felfogás, hogy a hexagramm, a hatágú csillag Dávid csillaga. A 17. században ez a csillag lett a messiási megváltás reményének a szimbóluma.
1. A ,,pentagramm'', a Dávid-csillag - 2. Dombormű, rajta a Szövetség Szekrénye - 3. A homlokzatot díszítő faragás
168.2. Dombormű, rajta a Szövetség Szekrénye
A kafarnaumi zsinagógának külön érdekessége az a dombormű, amelyet 1910-ben egy látogató vett észre (168.2. kép). A régészek általánosan úgy értékelik, hogy a Szövetség Szekrényét ábrázolja, kocsin. A kocsi kerekei furcsán befelé dőlnek a szekér alá.
1. A ,,pentagramm'', a Dávid-csillag - 2. Dombormű, rajta a Szövetség Szekrénye - 3. A homlokzatot díszítő faragás
168.3. A homlokzatot díszítő faragás
A harmadik kép arról tanúskodik, hogy a vallási szemlélet mennyire meghatározta a művészi ábrázolást. A homlokzatról való az a kő, amely mindenkit az első zsoltárra emlékeztet: ,,Boldog az az ember, aki az Úr törvényében leli örömét. Olyan, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idejében, és levelei nem száradnak el.'' A törvény házából, az örök rend szilárd alapjából nő ki az élet fája. S az ember maga is, aki a törvényből él, olyan, mint az a fa, amelyet az első zsoltár magasztal.
Bazilika alapja Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
169. kép. Az oktogonális bazilika alapfalai
Kafarnaumban. (vö. a 167. képpel)
A felvételen a keleti oldalról látjuk a nyolcszögletes, 1,6 m magas alapfalakat. A centrális épületet két párhuzamos nyolcszögből alakították ki, és öt oldalát -- délről, nyugatról és keletről -- portikusszal, oszlopos folyosóval vették körül (l. a 170. képet). Az északkeleti és délkeleti sarkon álltak a sekrestyék (S), néhány melléképülettel (N).
Az oktogon romjai J. S. Buckingham 1816-ban készült rajza szerint
Mielőtt az apszist (A) és a keresztelőmedencét (B) megépítették volna, a két sekrestyét egy keskeny folyosóval összekötötték. Az oktogonális épület külső formájáról a következőket tudjuk: Egy angol utazó, James Silk Buckingham, aki 1816-ban járt Palesztinában, kafarnaumi tartózkodása alatt lerajzolta az épület romjait. E rajz szerint -- mely a kép bal oldalán látható -- nyolc karcsú ión oszlop alkotta az oktogon külső gyűrűjét. A volutás oszlopfők felett magas architráv volt. A középső gyűrű vastag falból állt, amelyben nyolc, kb. 4 m nyílású, félköríves árkád volt kiképezve. A legbelső oktogon ekkor már összedőlt. Valószínűleg kupoladob és kupola állt rajta.
,,Péter háza'' Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
1. A kafarnaumi ásatások egy részének alaprajza - 2. Péter házának romjai a bizánci bazilika alatt
170.1. A kafarnaumi ásatások egy részének alaprajza
Az alaprajz trapéz alakú területen (leghosszabb oldala 27 m) három épületet mutat be: egy lakóházat Kr. u. az 1. századból (1, 5--19), a zsidókeresztények templomát (1, 2, 3, 4) végül az oktogonális bizánci bazilikát.
A bazilikát öt oldalról körülvevő porticus a sekrestyék melletti helyiségeknél kezdődik északon és délen (N). Az északi és északnyugati oldalon a sarokpillérek között húzódó nagy kőlapok mulatják a 6 m széles oszlopfolyosó külső határát. A porticus nyugati alapfala részben a belső kerítésfalon nyugszik. Azt a kis eltérést, amely a kerítésfal iránya és a porticus között mutatkozott, az építész a kerítés külső oldalához illesztett támfallal egyenlítette ki.
Ásatás
A külső nyolcszög északkeleti oldalát egy későbbi építmény kedvéért lebontották, de ennek az építménynek a rendeltetéséről nem tudunk semmit (20). A belső oktogont nyilvánvalóan egy régebbi ház fölé emelték. A ház Kr. u. az első századból való, s csak a délnyugati (1a) és az északnyugati (1b) sarka nyúlik túl a nyolcszög alapfalain (vö. a 2. képet). A 7 x 6,5 méteres helyiséget kultikus célra használták. Ezt bizonyítják a falba karcolt szimbólumok és feliratok. Keleti falának egy darabját a belső nyolcszögön belül épen megőrizték (l. a 4. képet). A ház nyugati falát (70 cm vastag fal) 60--80 cm magasságig sikerült teljes hosszában feltárni. A kultikus terem nyugati oldala mentén két hosszúkás helyiség állt (5, 6). A 2,5 m széles és 6,5 m hosszú, hatos számú helyiségben végzett kutatófúrások azt mutatják, hogy a mélyben levő bazaltpadló Kr. u. az első századból származik. Az ötös számmal jelzett helyiség északi fala eltűnt. Délnyugati sarkában egy olyan mélyedést találtak, ahová korsót szoktak állítani. A falmaradványok (3, 4) kutatásából az derült ki, hogy valójában udvarról van szó, amely a kultikus helyiség keleti oldalán is folytatódott (2), mert kövezetére nem építették rá az első században rakott falat. Az udvart (2, 3, 4) később hozzácsatolták a középen álló szentélyhez. A T jelzésű ajtó küszöbe és ajtósarka épen megmaradt. Az oktogontól északra fekvő, 9-es jelzésű helyiség falmaradványaiban találtak egy 1,1 m széles, bazaltkőből való küszöböt. Ez már a késői római korszakból származik.
Meglepetést tartogatott a 11-es jelzésű szakasz. Itt a döngölt földből kialakított padló alatt ismét a régi bazaltpadlózatra bukkantak, s a déli fal közelében egy 70 cm átmérőjű tűzhely került elő (F). Ugyancsak ilyen tűzhelyet találtak a hozzá kapcsolódó 12-es helyiségben is. A tűzhely közelében megtalálták a ,,hamusgödröt''. A további helyiségek (7, 8, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19) a bennük talált kerámiamaradványok tanúsága szerint ismét a Kr. utáni első század emlékei.
Falak
A zsidókeresztények lakóházból kialakított szentélye azért különösen jelentős, mert a 2--3. század zsidókeresztény közösségeiről semmiféle irodalmi adatot nem ismerünk. Nagyon valószínű, hogy itt, Kafurnaumban már a zsidókeresztények első generációja templom gyanánt használta Péter házát. Aztán bizonyos idő múlva a központi helyiség mellé bevonták a kultikus használatba az egész környezetet. A szentély (1) elé átriumot (2) emeltek, és az északi oldalon lévő régi udvarba melléképületeket építettek (3, 4). A P1 és P2 pillérek a tetőt támasztották alá.
A már említett kerítésfal vette körül az egész szent területet. A nyugati oldallal párhuzamosan, belül egy másik falat emeltek. Így folyosót formáltak ki, amelybe a tópart felőli bejárat vezetett (E). Az 5. század első felében a reprezentatív bizánci bazilika kedvéért feláldozták a régi kis templomot. A feltárt falmaradványok fontos tanúi a régi, eltűnt Kafarnaumnak.
,,Akkor elhagyták a zsinagógát, és Jakabbal meg Jánossal együtt Simon és András házába mentek'' (Mk 1, 23). A képen ennek a háznak maradványai tárulnak a szemünk elé.
1. A kafarnaumi ásatások egy részének alaprajza - 2. Péter házának romjai a bizánci bazilika alatt
170.2. Péter házának romjai a bizánci bazilika alatt
1. A bizánci bazilika alapfalainak északnyugati részlete: a porticus alapfala (1), a külső (2) és a belső (3) oktogon. A porticus alapfala és a külső oktogon között láthatók a Kr. u. első századból való kis lakóház (4, 5, 6) maradványai (l. a rajzon a 11, 12, 5-ös jelzést). A falmaradványok arról vallanak, hogy megmunkálatlan bazaltkövekből, malter nélkül rakták a falakat. A nagy kövek közötti hézagokat apró kavicsokkal töltötték ki, és földdel tömítették. Az egymás fölé rakott padlózatok hosszú használatra vallanak. Az alsó padlóréteg egyszerűen döngölt föld, a felsőbb lapos bazaltkövekből van kirakva.
2. Péter házának délnyugati sarka (l. a rajzon az 1a jelzést). Mindmáig megmaradtak annak a díszítésnek a nyomai, amellyel Péter házát ékesítették a kafarnaumi zsidókeresztények. Az egész ház többi helyiségétől eltérően a központi helyiséget színes vakolattal vakolták. Az egyik grafittókkal tarkított vakolatdarabon Petrus és Berenike neve áll, egy másik töredéken pedig egy halászhajó vázlatos rajza látható.
Feltárás
3. Az oktogon délkeleti része, a külső (6) és a belső (5) falakkal. A 4-es számmal jelzett rész a Jézus korából való lakóház bazaltpadlója (l. a rajzon 8). Előtte a szentélyhez tartozó falak (1, 3) és padló (2) láthatók (l. a rajzon a 2).
4. Péter háza a belső oktogonon (1) belül. Az eredeti épületből egy 3,6 m hosszú és 70 cm magas (3) falrészlet látható (l. a rajzon 10). A padló (2) vizsgálata jelentős felismeréshez vezetett: tizenegy egymás fölé rakott padlóréteg mutatja, hogy hányszor újították fel a szentélyt. A két legfelső réteg mészkő, alatta Kr. u. az első századból való bazaltréteg van. A bazaltréteg alatt döngölt feketeföld padlóban Heródes korából származó agyagedényt találtak. Az alatta levő 1--8. számú rétegek fehér mészkőtörmelékből készültek, s bennük szintén Heródes korabeli mécsesek töredékei voltak. A következő három, döngölt földréteg már a Kr. előtti első századból való.
Betszaida Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
171. kép. Betszaida
A felvétel a Jordán torkolatától nyugatra fekvő magaslatról készült. A Jordán torkolatát látjuk, s a folyó keleti partján az el-Ebteha síkságot, ahol Betszaida helyét feltételezzük. Mögötte az el-Aradzs lagúna, majd a háttérben a keleti tóparton emelkedő fennsík körvonalai látszanak.
Péter, a halász Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
196. kép. Simon Péter, a halász
A szkepsztikus gondolkodó nevethet rajta, a halászhorgoknak azonban, amelyeket a képen látunk, igen magas életkora van. Kafarnaumban a zsidókeresztények ház-templomának udvarában találták! Nem állítjuk, hogy Simon Péter ezekkel halászott, de a mellettük talált grafittó Simon Péter nevével a kafarnaumi hagyomány megbízhatósága mellett szól. A grafittós vakolatdarabot a bizánci templom belső oktogonjában találták a törmelékben (l. a 170,1. képet).
Ez a vakolatdarab ugyanolyan, mint az eredeti helyén, ,,in situ'' talált vakolat Simon Péter házának délnyugati sarkában (l. a 170,2. képet). A grafittó készítője különleges tiszteletét fejezte ki az Apostol iránt, akit az Úr emberek halászává tett, azáltal is, hogy a felirat mellé odakarcolt egy halászhajót (a jobb oldali vakolatdarabon látjuk).
Romok - Környezet - Alaprajz - díszek - Bazilika alapja - Péter háza - Betszaida - Péter, a halász
-------------------------