Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

 Genezáreti-tó - Krollnál

<< Kinneret <<   

A tó és ÉNy-i partja

 

156. A Genezáreti-tó környéke

 

A Genezáreti-tó északnyugati partvidéke, a Genezár-síkság, Kafarnaum, Korozain és Betszaida vidéke mindörökre összeforrott Jézus nyilvános működésével. ,,Kora reggel, amikor még sötét volt, Jézus kiment egy magányos helyre, imádkozni'' (Mk 1,35).

 

173. kép. A Genezáreti-tó északnyugati partja

 

A Vádi-ed-Dzsamusz és a Korozaintól nyugatra fekvő Vádi-el-Vebedani között terült el a Kafarnaumi-hegység. Bazalttömbökkel és görgetegkövekkel beszórt terméketlen terület, amelyet csak legeltetésre tudtak használni; ezért magányos vidék volt. Ha valaki Kafarnaumban magányra vágyott, ezen a hegyen sok helyet találhatott magának. Tavasszal a frissen hajtó füvek és a tarka virágok egy kis időre elvarázsolták a sivár hegyoldalt. A magány mellett innen megejtő kilátás nyílt a környékre: a hegy lábánál hosszan, dél felé nyúlt el a tó mélykék tükre; a távolban, már ködbeveszve, a Jordán völgye látszott, s körös-körül a tavat koszorúzó hegyek. Az északi parton, a Jordán torkolata közelében egy kis magaslaton állt Fülöp negyedes fejedelem palotája, s ennek lábánál a parton Betszaida, a halászfalu. Jobb kéz felé tekintve a tó jobb partjának déli részén idelátszott Tiberiás és Heródes újonnan épített palotája. A keleti oldalon a magas hegytetőn Hipposz, a Dekapoliszhoz tartozó hellénista város házai látszottak. Ha Jézus itt imádkozott, minden -- a zsidók, a rómaiak és a görögök minden nyomorúsága, vágya és eredménye -- a lába előtt feküdt.

 

Az ÉK-i part

 

181. kép. A Genezáreti-tó északkeleti partja

 

Jézus idejében a tó nyugati partja sűrűn lakott, a keleti viszont elhagyatott volt. Azért nem alakult település ezen a keleti részen, mert a parti sáv nagyon keskeny. Csak a patakvölgyek környékén szélesedik kissé a part, egyébként közel a vízhez, néhol 500 m magasságig is hirtelen felszökik a tóparti hegyoldal. A fennsíkon már vannak városok: Juliász, Hipposz és Gadara, melyek a Dekapoliszhoz tartoztak. Az autonóm Hipposz városa Tibériással éppen szemben feküdt, a keleti parton. Az evangéliumok nem emlékeznek meg róla, pedig Josephus szerint (Zsh. II, 18, 5) zsidó lakossága is volt. A tóról pedig, akárhol járt rajta valaki, mindenünnen ,,a hegyen épült város''-ként jelent meg, mert 370 méter magasban szinte lebegett a tó színe fölött. Magdalával szemben ömlött a tóba a Vádi-esz-Szamuk. A patak déli oldalán, el-Kurszi környékén talált romok egy régi helységről vallanak, talán ez volt az evangéliumban szereplő Gergesza (Lk 8,26). Tőle északra, Betszaidától mintegy 6 km távolságban van a Vádi-Barbutije torkolata.

 

(Kroll139)

 

A kenyérszaporítás helyéről az evangéliumok csak annyit árulnak el, hogy hegyoldal volt, nem túl messze a tóparttól, alkalmas hely arra, hogy több ezer ember letelepedjék. A Vádi-Barbutijétől észak felé elterülő rész kielégíti ezeket a kívánalmakat. Hajók kikötésére is alkalmas a tópart. A patak déli oldalán a part meredek, északon viszont egyre lankásabb, s az enyhén emelkedő domboldalon kényelmesen elfért több ezer ember. Ahogy most elhagyatott a vidék, akkoriban sem volt itt település, csak pásztorok jártak erre nyájaikkal. Persze nem összefüggő gyepet kell elképzelnünk, hanem a kövek közé települt fűcsomókat, amelyek főleg a tavaszi időben borították zöld szőnyegként a domboldalt. A közeli magasabb hegyek lehetőséget adtak Jézusnak arra, hogy félrehúzódjon a tömegtől: ,,Jézus tudta, hogy arra készülődnek, hogy jönnek és erőszakkal királlyá akarják tenni, ezért visszavonult a hegyre, egészen egyedül'' (Jn 6,15). Tekintete előtt ott csillogott a tó, tükörként verve vissza a lenyugvó nap fényét. ,,Amikor este lett'', látta, "hogy tanítványai lemennek a tóhoz, hajóba szállnak és elindulnak, hogy a túlsó partra, Kafarnaumba menjenek'' (Jn 6,16).

<< Kinneret <<   

---------------------

G. KROLL könyve szerint: